Sportfoglalkozás

Mostanában sokat futottam, szobabicikliztem, így aztán egy ideje már nézegettem, milyen másféle mozgásba lenne érdemes belekóstolni. Leírás alapján minden terem profi, így aztán először a környéken néztem szét- a kiválasztott egy délelőtti dinamikus jóga óra lett.

Emlékszem egy régebbi jógás kalandra. A teremben sokan voltunk- van ilyen, ez belefér. De az óra egésze mégsem győzött meg, mert hiányzott a kezdőkre való odafigyelés (rámfért volna), így aztán az ember a különféle pózokból kinézve próbálta követni azt, amit az oktató csinál. Jól vagy rosszul? Inkább utóbbi.

Most a délelőtti időpont miatt szerencsésebb volt a helyzet, hiszen nem volt túl sok ember a csoportban. Ráadásul csak én voltam újonc, és erről pár szót váltottunk is az oktatóval. A rendesen felszerelt teremben a nagy tükör volt az egyik legfontosabb: tényleg remekül láthattam, mi az, amit éppen elég bénán hajtok végre. Nyilván nem magamtól figyeltem annyira, az oktató hívta fel erre a figyelmem általában. Szóval most azt éreztem, hogy nagyjából azt csináltam, amit kell csinálni.

Mert ez fontos. Nem kell hozzá nagy bölcsesség, hogy a különféle nyújtó, csavaró, feszítő gyakorlatoknál nagyon nem mindegy, hova helyezzük a súlypontot, hogy indítjuk a mozdulatot, mire figyelünk oda. Ha elmondják, aztán a hibákat kijavítják, és a tükörben én magam is látom, mit csinálok éppen, sokat segíthet. Nem fájtak a mozdulatok, képes voltam követni az órát, teljesen jó volt ez a kis változatosság a futáshoz képest.

Nyilván az oktató azt nem tudhatta, hogy az utóbbi évben elég sok sportos élményem volt, amitől erősebb és lazább lettem, így aztán a teljesen nulláról induló emberekhez képest egy árnyalattal ügyesebb és kitartóbb voltam- de örömmel látta, hogy elég jól tudok igazodni a gyakorlatokhoz. 

Az egy másik kérdés, hogy én is meglepődtem, mert eléggé intenzív volt a dinamikus jóga. Gyakorlatilag folyamatosan mentek a gyakorlatok, és hamarosan éreztem, rendes, kellemes fáradtság lesz az óra végeredménye. Igyekeztem jól csinálni mindent és nem ellazsálni semmit- azt hiszem, ebben nem is volt hiba. Délutánra aztán kezdtem érezni azokat az izmokat, amik a legnagyobb terhelést kapták, és másnap talán még inkább lesz olyan testrész, ami a jógaórára emlékeztet majd.

Abszolút megérte új dolgot kipróbálni, biztosan megyek még ilyen órára. Főleg a téli időszakban, amikor a futáshoz nem lesz sok lelkierőm, a szobabicikli meg szétesik alattam- vagy ha nem, egyszerűen csak megunom. Másrészt az is tény, hogy az óra után éreztem, mi az, amit a másféle mozgások során nem edzek, szóval biztosan meglesz a haszna a jógának is.

Amikor az élményt megosztottam, kaptam egy megjegyzést, hogy lassan átesek a ló túloldalára, annyifélét csinálok. Lassan jön a zumba rózsaszín cicanadrágban? Nos, ilyen terveim nincsenek. És egészségmániás sem vagyok- inkább csak ahhoz képest feltűnő a változás, amennyit korábban sportoltam. Persze a nullához viszonyítva minden sok... És érdekes módon akkor ritkán jött megjegyzés, hogy a tunyaságommal már nagyon a ló túlsó (alsó?) oldalán vagyok. Pedig talán indokoltabb lett volna... Szóval a mostani megjegyzést nem veszem magamra, talán inkább még büszke is vagyok rá. A jógától legalábbis biztos nem tántorít el.

Fociretró ezerrep! Az 1985-ös Chicago Bears tagjai előre ittak a medve bőrére, és nem is faragtak rá: ennek állít emléket ez a különleges rapdal.

A Ditka-féle Bears óriási idényt futott abban az évben, a 15-1-es alapszakasz után döbbenetes fölénnyel diadalmaskodott a rájátszásban játszott meccseken is. Ízlelgessük ezt az eredménysort: a Divisional körben 21-0, az NFC-döntőben 24-0, a XX. Super Bowlban 46-10.

Ezek után nyilván senki nem lepődik meg azon, hogy a Super Bowl-győzelemről szóló dalt hoztak tető alá a Bears-játékosok főszereplésével, előfordult már ehhez hasonló a sporttörténelemben, más sportágban is. A Super Bowl Shuffle viszont még akkor született, amikor az alapszakasz zajlott! A Bears az idényben elszenvedett egyetlen vereség után(!) vonult stúdióba, és felvették a dalt, amiben a csapat sztárjai rappeltek. Persze az egész nagyon nyolcvanas évekbeli, ami nem baj, inkább csak megjegyzés a részemről.

Ezek után pedig jöttek a további meccsek és a valóban elnyert bajnoki cím. Na ezt nevezem én egészséges magabiztosságnak! Megjegyezendő, a bevételek nem a játékosokat gazdagították, jótékony célra ment a pénz. Így igazán szép és kerek a történet...

Lassan olyan lesz a YouTube mint régen a vezércikk: ami ott van, az mindenre választ ad és megoldást jelent. Pedig néha érdemes lenne némi fenntartással kezelni azt, amit megosztanak...

Szokás azt mondani, ha az ember edzeni akar, nem kell költenie semmire, tele van az internet jótanácsokkal és tornavideókkal. Hát ez kétségtelen tény, de érdemes belegondolni abba, tudjuk-e pontosan, ki az, aki az okosságokat leírja vagy cicanadrágban bemutat pár gyakorlatot? Még az is kiderülhet, hogy csak egy dologban jobb, mint te: magabiztossága határtalan. Nyilván bőven van olyan ember, aki tényleg profi, de ez nem feltétlenül derül ki már első látásra is. Ha igen, az jó, de nem biztos, hogy ezzel bentebb van a néző.

A videók között akkor lát az ember igazán furákat, ha valami extrémebb mozgásforma érdekli. Például ott vannak azok, amik a balettozni vágyókat célozzák. Vajon mindenkinek van megfelelő borítású padlóval ellátott, elég nagy helyisége rúddal együtt ahhoz, hogy egy videót nézve képezze magát táncossá? Vajon mindenkinek elég az a szóban elhangzó, vagy jól, vagy rosszul értelmezett leírás, aminek be nem tartása komoly sérülésveszélyt hordoz magában? Szerintem ha valami ilyesmire vágyik, járjon el órára egy normális tanárhoz, jól felszerelt terembe, ahol az alapoktól kezdve megkapja a megfelelő odafigyelést.

Egyébként az egyszerűbb videós tornák jó részére nyilván igaz az, hogy nem árt előtte pár olyan alkalom, ahol valaki kijavítja a mozdulatokat. Láttam profi minőségű videókat, ráadásul roppant csinos főszereplőkkel, amik nyilván inspirálóak. A bajom csak az, hogy a civilben profi táncos mozdulatait hányan tudják otthon a tévé előtt ennyire könnyedén, harmonikusan, jól megcsinálni? Ki az, akinek egy videó elég ahhoz, hogy hibátlanul hajtson végre mindent, és ki az, aki inkább úgy néz ki, mint aki saját magával birkózik?

Vagány dolog pár hétnyi YouTube-ozás után jógaoktatónak kinevezni magunkat, de én speciel nem vagyok benne biztos, hogy minden ember akkora profi, aki a nappaliban széttolja a bútorokat, lerak egy kamerát és elkezdi bemutatni saját "tornaprogramját". Néha elképszetően alacsony színvonalúak ezek: nincs normális világítás, a hang nehezen érthető, az operatőr keze remeg, nincsenek olyan közeli felvételek, amelyek fontos mozdulatokat mutatnak be. Tény, sok kezdő számára olyan lehet egy ilyen videót nézni, mintha saját magát látná, de nekem több, mint kétséges, hogy ettől egy csapásra hiteles lesz egy kissé amatőrnek tűnő program.

Ha úgy nézzük, szuper, hogy minden ingyen elérhető. De közben még a profi anyagokkal kapcsolatban is felmerülhetnek problémák. Aki olyan szerencsés, hogy megfelelő gyakorlata, előképzettsége van, tud a videók között szelektálni, képes jól követni a mozdulatokat, azoknak bizonyára jó, hogy ennyi videó elérhető. Aki viszont nulláról indul, az lehet, hogy nem költ sokat, de hosszú időn át csak bénázik, netán még a rosszul végrehajtott gyakorlatokkal kárt is okoz. 

Így pedig még a kedvünket is elvesztjük, és ahelyett, hogy valaki elérné az áhított álomtestet, tornázás helyett chipsevéssel tölti az estéket. Ezt érdemes megfontolni, amikor kíváncsian nézegetjük a videókat, és magunkban mosolygunk azokon, akik csoportos órákra járnak.

A hétvége sok izgalmat hozó NFL-meccsein volt egy első ránézésre nem túl látványosnak tűnő momentum: Tom Brady, a New England Patriots irányítója 17 yardos futása. Ám a másfél évtizede a profiligában vitézkedő sztár enyhén szólva sem a villámléptéről híres, ezért a "hosszú futás" kapcsán megkérdezték őt, az edzőjét, a csapattársait.

Utóbbiak pedig nem kímélték a sztárt, jókat élcelődtek a tempóján. Lassított felvételt emlegettek, no meg azt, hogy úgy futott mint egy gazella. Korábbi csapattársa, Drew Bledsoe viccesen megjegyezte, azt hitte, még mindig fut, mert olyan jó sokáig tartott...

Brady, vagyis a személyes oldalának kezelői pedig még egy lapáttal rátettek a dologra: Fast and Furious 12 címmel összevágtak egy kis videót a "vágtáról", a Tűzszekerek zenéjével. Tapintható az önirónia- meg persze a (jogos) büszkeség is. Most aztán ezzel uralja a közösségi médiát az amerikaifoci kedvelőinek körében Tom Brady.

A hétvégén némileg tisztult a kép, pár csapat sikeresen kiharcolta a rájátszást az NFL-ben. Az idény elején annyira egyértelműnek tűnt, hogy a New England Patriots és az Indianapolis Colts behúzza a csoportját, hogy az ő győzelmüket elkönyvelhetjük papírformának. Ám nem nézett ki minden ilyen simának az idény bizonyos szakaszaiban, szóval volt honnan visszakapaszkodni ezeknek a csapatoknak is.

A Colts esetében a döcögős időszakban is komoly esélyt adott az, hogy meglehetősen gyenge csoportban vannak. A Jacksonville Jaguars és a Tennessee Titans a liga leggyengébb csapatai közé tartoznak, a Houston Texans jó irányító nélkül csak botladozik. A Texans egyébként a Colts elleni rangadó a második kezdő irányítóját vesztette el: Mallett után Fitzpatrick is egész évre kidőlt. Így az Andrew Luck vezette Colts, ha néha küszködve is, de behúzta a csoportot. Ám ez a csapat jelen pillanatban egyszerűen nem tűnik elég jónak ahhoz, hogy nagy dolgokat érjen el a rájátszásban.

A New England Patriots bezzeg nagyon is ütőképesnek látszik. A Green Bay elleni szoros vereség nem törte meg a csapat lendületét, San Diegóban komoly riválist vertek, majd hazai pályán azt a Miami Dolphinst, ami az első fordulóban megtréfálta Brady-éket. Az első félidőben a Patriots támadói nem játszottak igazán jól, aztán szünet után varázsütésre jött a nagy fordulat, és 41-13-ra lelépték a Delfineket. Helyreállt a világ rendje? Mondhatjuk ezt is, de az, hogy a Miami többször villant az idényben, a Buffalo Bills pedig a Green Bay Packerst verte a hétvégén (Aaron Rodgers tragikus számaiban benne van a remek buffalói védőteljesítmény!), a korábban lesajnált AFC East már nem is tűnik olyan gyenge csoportnak. A Bills még a rájátszásba is odaérhet, tehát az utolsó fordulóknak is komoly tétje van.

7

Az Arizona Cardinals továbblépése az NFL talán legerősebb csoportjának tűnő NFC Westből óriási teljesítmény, ráadásul úgy, hogy a komoly pénzért szerződtetett kezdő irányító, Carson Palmer több meccset kihagyott, majd egész idényre kidőlt, a mostani meccsen pedig helyettese, Drew Stanton is megsérült. Ám ők így is ott vannak a legjobbak közt, a bajnok Seahawks-ot és a sorozatban három NFC-döntőt játszó 49ers-t megelőzve- megsüvegelendő! És bizony benne van, hogy a domináns védelemnek köszönhetően a Cardinals a rájátszásban is messzire jut.

Van viszont pár olyan csoport, ahol alig tisztult a kép. A Cincinatti Bengals, a Pittsburgh Steelers és a Baltimore Ravens fej-fej mellett vív késhegyre menő küzdelmet, tippelni sem mernék, ki jut tovább. A hétvége sztorija is ebben a csoportban volt, de a negyedik csapat kapcsán: a Cleveland Browns először nevezte kezdő irányítónak az újonc Johnny Manzielt, azaz Johnny Footballt. Ám a bemutatkozás roppant gyengére sikerült: 30-0-s vereség a Bengals ellen, két eladott labda, szerény 80 passzolt yard és 13 futott- erről annyit, hogy Tom Brady is többet ért el ugyanazon a napon. Egy meccsből nehéz következtetést levonni, de a riválisok győzelme miatt úgy fest, a Browns kiszállt a harcból, nincs esélyük a rájátszásra, szóval Johnny majd jövőre bizonyíthat- ha tud.

Szintén óriási a tülekedés az NFC South csoportban, de ott az egész idényben csapnivaló teljesítményt nyújtó gárdák miatt vesztes mérleggel is tovább lehet jutni. Szinte mindegy ki jut innen a rájátszásba, nehéz elképzelni, hogy akár egyetlen meccset is megnyerjen.

A Green Bay veresége miatt az NFC North is nyitott még, a Detroit Lions is odaérhetm hiszen az esti meccsen nyertek, és az utolsó fordulóban Packers-Lions jön. Szintén a legkisebb különbség dönthet a Philadelphia és a Dallas között. Szomorú helyzet, de az NFC-ben valamelyik remek csapat búcsúzni fog: kieshet a bajnok Seahawks mellett az Eagles, a Cowboys, a Lions, a Packers, a hátralevő meccsek eredményeinek függvényében. Hihetetlen izgalmak várhatók! És persze a szurkolók is megőrülnek egyre inkább...

Az esti meccsen a Denver Broncos gyűrte le a Chargerst, és ezzel a denveriek is csoportgyőztesek és egyben továbbjutók lettek. A San Diego gyakorlatilag minden évben titkos esélyes, de a kiugrás soha nem sikerült Riverséknek. A Broncos védelme aránylag erősnek tűnik, de Manning ebben az évben nem döntöget rekordokat, és úgy általában nem látszik meggyőzőnek a csapat. A csoportban nem volt igazán komoly kihívójuk, de a rájátszásban jön egy olyan wild card-csapat, mint mondjuk egy Ravens, akkor nem borítékolható a rájátszásbeli menetelés. Persze ez még odébb van, most van idő a jövőre koncentrálni- pontosabban még számukra is van tétje a hátralevő meccseknek, mert a pályaelőny kérdése nem dőlt el. Lépéselőnyben a Patriots, de a helyzet még változhat ezen a téren is.