Amerika nem a világ, legalábbis ha a legismertebb sportolók listáját nézzük.

Az ESPN ebben az évben is összeállította azt a listát, amin a világ leghíresebb aktív sportolói szerepelnek. Nem csak az eredményességről szól a történet, hanem arról is, ki az, akinek a legnagyobb a rajongótábora, ki tud a legzsírosabb szponzori szerződéseket kötni. Előbbiről sokat elmond a követők száma a különböző oldalakon, utóbbiról pedig jó adatok állnak rendelkezésre- lássuk az érdekességeket!

A foci igazi globális sport, így aztán nem csoda, hogy milyen sok képviselője van a Top 50-ben. Az élen is focista áll, Cristiano Ronaldo, a harmadik pedig Lionel Messi. Az NBA-sztár LeBron James ékelődött be közéjük, míg a negyedik a teniszlegenda Roger Federer. (Mint a későbbiekben is látható lesz, a férfiak dominálják a listát.)

Az ötödik helyen már olyan sportolót rangsorolnak, akinek én a nevét sem ismerem: Phil Mickelson golfozó állítólag a leggazdagabb amerikai sztárok közé tartozik, 375 millió dolláros vagyonával. Nem rossz egy kis labdaütögetésért... A további nevek nem okoznak nagy meglepetést: Neymar, Usain Bolt, Kevin Durant, Rafael Nadal és Tiger Woods. Az utóbbinál persze kérdés, meddig lesz a listán, kissé sok a botrányos ügye mostanában...

A lista 13. helyére futott be az ESPN szerkesztői szerint Virat Kohli. Tudom, hogy te sem ismered őt: indiai és a krikett egyik ásza. A sportvilág egyik legnagyobb piacának sztárjaként kerülhetett oda, s szponzora, a Puma Usain Boltékkal együtt támogatja. A 15. helyen szintén krikettező van, Mahendra Singh Doni, azaz egyre inkább számolni kell az ázsiai hírességekkel is a sport világában, ha eladhatóságról beszélünk.

A legelső hölgy a listán a 16. helyen szereplő Ronda Rousy, ami sokat elárul az MMA felfutásáról, a 19. helyen Serena Williams nevét viszont sokan ismerik. És hogy ez a lista nem az eredményességről szól, azt mutatja, hogy alig maradt le tőle a 23. helyezett Marija Sarapova, köszönhetően zsíros szponzori szerződéseinek. 

S hogy miért válik el az Egyesült Államok és a nagyvilág? Azt mind tudjuk már, hogy az USA legnézettebb tévés műsora az amerikaifoci nagydöntője, a Super Bowl. Az egész országban megáll az élet, ha komoly NFL-meccs van, az ötszörös Super Bowl-győztes Tom Brady viszont csak 21. lett ezen a listán. 

Az NFL irányítóinak egyik nagy feladata mostanában pont az, hogy nemzetközi szinten is népszerűsítsék a ligát. Miközben az NBA-kosarasok már rég tartanak bemutómeccseket szerte a ligában, szerencsésen be tudtak illeszkedni a máshonnan érkező játékosok is. Horvát, kínai, német sztárja is van az NBA-nek, naná, hogy ezekben az országokban jobban odafigyelnek, mi történik a tengerentúlon. Az amerikaifoci viszont annyira speciálisan az országhoz kötött, hogy csak mutatóban lehet találni máshonnan származó játékost, de azoknak is túlnyomó többsége az Egyesült Államokban tanult, onnan került az NFL-be. 

Így aztán nagy a kihívás, amin évi 2-3 Londonban játszott meccs nem biztos, hogy segít. S azt is tudjuk, a világban semmi nem örök, változhat a piaci helyzet az Egyesült Államokban is (mint ahogy változott is, hiszen régen messze nem az NFL volt a legnépszerűbb, hanem a baseball). A cél nyilván az lenne, hogy Brady és a többiek egy ilyen globális listán is előrébb szerepeljenek. A sportteljesítmény alapján lehetnének is, a többi viszont már nem csak rajtuk múlik.

Természetesen egy ilyen lista mindig vitatható, bár azt azért nehéz vitatni, hogy az élvonalba sorolt sportolókat a világ minden sarkán ismerik, tisztelik. Azt meg főleg nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanazokért kellene rajongani- kinek az amerikaifoci, kinek a műúszás jön be.

Ez az egész inkább csak része annak a globális biznisznek, amivé ma a sport vált, és ami elgondolkodtathat minket: merre tovább? Meddig mondhatjuk, hogy a sportban elsősorban a sport maga a fontos, a teljesítmény, az eredmények, s csak aztán jön minden más? És mikor lesz az, amikor a jobban eladható középszerrel inkább megéri foglalkozni, mint a pályán legjobbakkal? Amikor a marketinges fontosabb lesz, mint az edző?

Ma még ezen a listán Ronaldo és Messi, James és Federer van, óriási nevek, igazi legendák. De hébe-hóba már látjuk jeleit annak, hogy a győzelem nem a legfontosabb- Sarapova jó példája ennek, Kurnyikova főleg az volt. Én viszont olyan régimódi vagyok, hogy a sportban elsősorban mégiscsak a pályán elért sikerek rangsoroljanak. Meglátjuk, mit gondolnak erről a rajongók 10-15-20 év múlva...