Sportfoglalkozás

Nehéz okosat mondani a Bajnokok Ligájának meccseiről. Hat meccsen a vendégcsapat győzött, egy döntetlen született, és egyedül a közepes Olimpiakosz tudta legyőzni az idén önmagát kereső Manchester Unitedet.

A hazai pályán elbukók némelyike megalázó vereséget szenvedett. A Leverkusen 4-0-ra kapott ki a PSG-től, a Zenit szintén négyet kapott a Dortmundot, igaz, ők két gólt legalább tudtak lőni, a a Real Madrid viszont gyakorlatilag megsemmisítette a Schalkét, a 6-1-es eredményhez nem kell kommentárt fűzni.

Azért én mégis megpróbálom. Nagyon úgy fest, még az elitcsapatok közül is kiemelkedett egy szűk kör, azok a csapatok, amelyek könnyedén győzik le az elvileg szintén jó csapatok közé tartozó ellenfeleiket. Jó csapatok- legalábbis az otthoni bajnokságban élcsapatnak számító gárdák futottak bele a késbe a hazai pályán. Minden bajnokságban van ugyanis 1-2 csapat, ami a mezőnyből toronymagasan kiemelkedik, a meccsek többségét könnyen nyeri, néha megküzd a sikerért, de csak pár hasonló játékerőt képviselő együttes ellen kell vért izzadniuk. Azt hihetnénk, ennek a szűk körnek az évente ismétlődő párharca jelenti majd az európai foci jövőjét, de ez nem így van: ez már a jelen.

Ismét és sokadjára kézzelfogható jelét kapjuk annak, hogy hiába duzzasztják fel a tornák mezőnyét, igazi jó meccsekre a legjobb nyolc, a legjobb négy között számíthatunk. Ki emlékszik már a csoportkörre? A legjobbak már ott is úgy kiemelkednek, hogy az utolsó körben szinte a tartalékcsapatuk játszik. És most úgy fost, ebben a körben is a visszavágók fele maximum csak formalitás, csodának kéne történnie a fordításhoz.

Ám az nem lesz jó, ha az egész európai idényben másfél hónap lesz izgalmas, a BL utolsó meccsei, a nemzeti kupadöntők, illetve az esetleges versenyfutások a bajnokságokban- már ahol van igazi kihívója a legjobbnak. És a többire oda se nagyon figyelünk. Sőt, nem csak mi, a futballközvélemény, de még a csapatok egy része sem túl lelkes, ha mondjuk az Európa Ligáról van szó. A komolyabb bajnokságból érkező csapatok unottan focizgatnak, és gyakran potyognak ki az európai szinten kiscsapatnak számító gárdákkal szemben, amik életük nagy esélyét kapják, ha bejuthatnak a legjobb nyolcba, négybe az EL-ben. (Például idén a Lazio esett ki a bolgár Ludogorec ellenében.)

Nekik ez nagy dolog! És a nézőknek? Ha megfeszítenek se tudom megmondani, ki nyerte tavaly vagy tavalyelőtt az Európa Ligát. Pár középcsapat felszívja magát, de ha valóban odateszi magát egy nevesebb gárda, elviekben azért nem sok esélyük van. De ez igazán nem számít, kevesen követik a történéseket a nem érdekelt szurkolók közül. Kár! A sztárkultusz segített abban, hogy igazán felkozott hangulatban várjon a világ egy Bayern-Barcelona meccset, de súlytalanná tette a második vonal történéseit.

És ahogy írtam, ez nem a jövő, ez már a jelen. Hogy mi lesz ebből hosszabb távon? Akár tetszik, akár nem, európai szuperliga fele tendál a világ. De megérzésem szerint sikeressé az is csak akkor válhat, ha tesznek valamit az esélyek kiegyenlítődéséért, ha nem szórhatják a milliókat arabok által pénzelt csapatok vagy totál eladósodott, de felelőtlenül költekezni engedett egyesületek. Tett ugyan lépéseket ez ügyben a UEFA, de tegye fel a kezét az, aki szerint a szövetség valaha kizár egy Real Madridot szabálytalan gazdálkodásért. Hogy is szokták mondani? Vannak egyenlőbbek.

Nem fogom irigyelni azt, aki megpróbál rendet tenni a sztárklubok világában, hiszen állandóan tartania kell attól, hogy azok tesznek az UEFA szabályaira, és szépen megcsinálják a saját európai szuperbajnokságaikat, és jó pénzért eladják a közvetítési jogokat. Maximum nem fognak osztozni a Basellel vagy a Steauával az euromilliókon - az UEFA viszont vért izzadhat, hogy hasonló áron adja el a berkeiken belül maradt csapatok által fémjelzett Bajnokok Ligájának jogait, mint amikor a Juventus, a Real és a Bayern München játszott benne.

Most még zajlik a folyamatos egyezkedés, kompromisszumkeresés. Az UEFA kimondatlanul is kivételez a sztárcsapatokkal, de a többségben levő kicsik ettől aligha boldogok túlságosan. Persze a kicsiknek is akkor jut több pénz, ha a nagyok ott vannak a BL-ben, de ha utóbbiak mind nagyobb szeletet akarnak maguknak a tortában, a pénzes buliból kimaradók fellázadhatnak.

Szóval az európai szövetségnek meg kellene próbálni olyan rendszer kialakítani, ami úgy kedvez a sztárcsapatoknak, hogy a többieknek is jusson hely a nap alatt. A kvalifikáció rendszerének megváltoztatása utat nyitott az osztrák, román, cseh, magyar csapatoknak is a BL-be, de a mostani BL-meccsek lefutottsága azt jelzi, mégsem tökéletes minden. Biztos, hogy a háttérben folyamatosan zajlik az alkudozás, és nehéz áttekinteni, ki van jobb pozícióban most, és ki lehet erősebb a jövőben. Nem csak a pályán zajlanak érdekes meccsek az európai foci világában... Sőt, most talán a sportdiplomáciában vannak nagyobb izgalmak. Kár, hogy ezekről nincs élő közvetítés...

Két órán át nem érdekes Szocsi: folytatódik a Bajnokok Ligája.

Lássuk a mai kínálatot!

Manchester City - Barcelona 20.45

Bayer Leverkusen - PSG 20.45

Egyértelmű, hogy mindenki a City és a Barca meccsére kíváncsi. A kisebb manchesteri csapat akkor vált topcsapattá, amikor az arab befektetők komoly pénzeket beleölve igyekeztek sztárokat igazolni a pályára és a kispadra is. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen hosszú évek után még a bajnoki címet is megszerezték, és most is ott vannak a Premier League élmezőnyében. Ez egy jól összerakott csapat, de hogy az évek óta hasonló stílusban, nagyon eredményesen játszó Barcelona ellen ez mire lesz elég?... A City semmiképpen nem mondható esélytelennek, de a továbbjutáshoz a legjobbat kell nyújtani. A katalánoknál elég lehet egy-két Messi villanás ahhoz, hogy már idegenben is nagyot lépjenek a továbbjutás felé.

A Leverkusen szintén egy arabok által pénzelt csapattal néz szembe. A PSG jó játékerőt képvisel, de egy szívós, hajtós német klubcsapat ellen soha, senki nem mehet biztosra. Pénzt azért így is inkább Ibrahimovicék sikerére tennék.

Noha sok-sok esemény volt idén, pár eseményt önkéntesen kiragadtam közülük: én ezekre emlékszem jól.

Az amerikaifoci csúcsliga, az NFL döntőjét, a Super Bowlt a Baltimore Ravens nyerte. A Ravens nem éppen esélyesként került be a rájátszásba, ám ott már megállíthatatlan volt a gárda. Az utolsó idényében hosszú sérülés után visszatérő Ray Lewis a védelem egyik oszlopaként küzdött nagyott, az irányító Joe Flacco pedig dobálta a touchdown passzokat. A döntő a San Francisco 49ers ellen izgalmasan alakult, a 49ers nagy hátrányból zárkózott fel, de végül a Ravens nyerte a kupát. Külön pikantériája volt a meccsnek az, hogy a Harbaugh testvérek edzőként egymással néztek szembe a két csapat élén.

A női kézilabda Bajnokok Ligájában hosszú évek után sikerült diadalmaskodnia a Győrnek. Az idei döntő borzasztó izgalmak közepette dőlt el a javukra, ám ezúttal végre nekik sikerült egy hajszállal nyerni. 

A fociban a Bajnokok Ligájában német házidöntőt rendeztek, a Bayern München jobbnak bizonyult a Borussia Dortmundnál, ami az utóbbi években a Bundesligában megkeserítette az életét. Most viszont a néha peches meccseken, utolsó pillanatban kikapó München jó játékkal győzött az európai klubfoci legfontosabb versenysorozatában.

Az úszók világbajnokságán Hosszú Katinka remekelt, két aranyat és egy bronzot nyert, szintén aranyérmes lett Gyurta Dániel. A férfi vízilabda-válogatott győzelme is nagy örömet okozott, régen nyertek már ekkora tornát a fiúk, akik általában esélyesként érkeznek a versenyekre, de az utóbbi években nem jött ki nekik a lépés.

A magyar fociban a Győr bajnoki címe és a Debrecen kupagyőzelme ismét vidéki fölényt jelzett a bajnokságban. A válogatottnak voltak biztató eredményei, és tulajdonképpen még el is lehetett volna jutni a pótselejtezőig, de akkor jött a hollandiai meccs és az 1-8. Ritka nagy verést kapott a magyar csapat, de én már elég régóta nézem a meccseket, és megéltem a 0-6-ot a mexikói világbajnokságon, az 1-12-es pótselejtezőt a jugoszlávok ellen, szóval őszintén szólva nem éreztem ezt a pofont se megrendítőbbnek azoknál. Azóta már új kapitánya is van a válogatottnak, külföldi edző helyett a győriek bajnokcsapatának edzője, Pintér Attila ülhet le a kispadra. Majd kiderül, hogy sikerül-e ütőképes csapatot összekovácsolnia Devecseriékből...

És közben idehaza épülnek a stadionok- majd kiderül, belátható időn belül lesznek-e bennük teltházas meccsek. Tény, hogy nem a sok sikerrel megvívott nemzetközi összecsapás indokolja a felépítésüket: egyetlen csapat sem érte meg az augusztust a kupákban...

Erdei Zsolt március végén elvesztette veretlenségét egy vitatható pontozással zárult összecsapáson a nem különösebben neves Gyenyisz Gracsov ellen. A kiváló magyar bokszoló karrierjét nyilván méltó módon szerette volna vagy szeretné lezárni, arról egymásnak ellentmondó híreket olvastam, január végén szorítóba lép-e Elvir Muriqi ellen.

A Forma-1 idei bajnoka ismét Sebastian Vettel lett a Red Bull színeiben. Az év elején még izgalmasabbnak tűnt a versengés, aztán a mostanában szokásos módon megint a német pilótáé lett a végső győzelem.

Az atlétikában manapság már az az igazi kérdés, a sztárok közül ki hajlandó "fellépni" egy-egy versenyen. Szerencsére a világbajnokságnak van akkora vonzereje, hogy még egy Usain Bolt is elutazik Moszkvába a kedvéért, és végül három aranyérmet szerezve bizonyította, még mindig a csúcson van. Ám az év folyamán a jamaicai csodasprinterek közül többen is megbuktak a doppingvizsgálatot, óhatatlanul gyanúba keverve mindenki mást az élmezőnyben. Nagy kérdés, hogy a jövőben megtisztul-e a sportág, vagy mindig sikerül új teljesítményfokozókat fejleszteni, amit nem lehet kimutatni.

A 2020-as nyári olimpiai helyszíne Tokió lesz. Ez is csak azt a tendenciát erősíti, hogy a gazdag, fejlett országoknak van valódi esélye ilyen világeseményt rendezni. Mindez teljesen érthető, ha az óriási költségekre gondolunk, hiszen rengeteg a részvevő, a kísérő, nagy összegeket kell költeni az építkezésekre, a biztonságra is. A budapesti olimpiarendezés ezek fényében csak álom. Érdekes álom, de nyilvánvalóan nem reális, és én nem hiszem, hogy ez tragédia lenne. Az is szép, ha a magyar sportolók remekül megállják a helyüket nemzetközi színtéren, és erre nem is lehet panaszunk!

A csoportok némelyikének izgalmasra sikeredett a hajrára, de voltak azért eléggé lefutott meccsek még az első körben. Persze nem is lehet ezen meglepődni, egy Real Madrid vagy egy Bayern München számára a csoportkör kötelezően kipipálandó, de az időnként sikeresen bejutó kelet-európai kiscsapatok számára nagy kaland még egy pontszerzés is. Ezzel együtt is tudja az ember támogatni azt, hogy kiszélesítsék a mezőnyt, nem kéne még nagyobbra növelni a szakadékot a sztárklubok és a kicsik között.

Aztán a vége úgyis az a sztorinak, hogy a leggazdagabb klubok jutnak tovább az egyenes kieséses szakaszba. Nyilván jobb esélyei vannak egy csapatnak, ahol egy Messi, egy Neymar, egy Xavi és egy Iniesta lép pályára hétről-hétre.

A sorsolás ma már hasonlóan nagy esemény, mint a meccsek. Nagy körítést szerveznek neki, sztárokat hívnak el, a tévében közvetítik, pedig a valóságban csak kihúznak pár nevet, elég lenne este elolvasni a híreket. A globális focibizniszben viszont minden apró esélyt meg kell ragadni arra, hogy a figyelmet adott eseményre irányítsák. 

Ennek a része az is, hogy a sorsolás után 1-2 perccel máris jönnek a twitek, a hírek arról, melyik párosításban jött össze két sztárcsapat. "Már a 16 között kieshet a..." kezdetű szalagcímek jelennek meg, pedig őszintén, amikor a németek, angolok, spanyolok, olaszok 3-4 csapatot adnak a Bajnokok Ligájába, amelyek többnyire tovább is lépnek, akkor nyilván össze is fognak kerülni előbb-utóbb.

Most a két extra párosításnak a Barcelona-Manchester City és a Bayern München-Arsenal rangadókat nevezték ki. Jó meccsek is lesznek, de ebben a körben azért akad még érdekes párosítás. A Real Madrid a mindig masszív német csapatok egyikét, a Schalke 04-et kapta, a Milan és az Atletico Madrid meccsei is jók lehetnek, a Juventust kiejtő Galatasaray és a Chelsea párharc sem lefutott. Ebben az elitligában ugyan vannak még a legjobbak között is többre taksált csapatok, de pofozógépek már nem nagyon.

Őszintén szólva nem is nagyon szeretem azt a tendenciát, hogy az európai élfocit pár csapat körülrajongására építik fel. Ebből hosszú távon baj lesz, mert az már most sem oké, hogy a német bajnokságban gyakran semmi izgalom nincs, a Bayern minden erőlködés nélkül győz, a spanyoloknál az évi 4-5-6 Barca-Real meccsről szól minden, egy Osasuna-Malaga az a két csapat szurkolóin kívül már senkit sem érdekel, és így tovább. Ha egy bajnokság összesen 1-2-3 csapatról szól, egy idő után óhatatlanul esni fog iránta az érdeklődés. Az emberek megnézik azt a pár kiemelt meccset, és a többinek nem lesz értéke- pénzben sem. Ha viszont csak a Barca-Realért adnak nagy összegeket, azok csak még jobban elszakadnak a többi klubtól.

A BL-ben azért kéne valamit tenni ez ellen, nem kéne kihegyezni a sztorit már itt az elitben is egy még szűkebb belső körre. Mondjuk a csapatok tehetnék a legtöbbet, ha a többi nem túlrajongott párosítás meccsein meghalnának a pályán, és az emberek ugyanolyan szívesen néznék azokat, mint a kiemeltnek tűnőket. A legjobb válasz mindig a teljesítmény...