A fitnesztrendek gigászi összecsapásának szép történelme van.
Az egészséges életmód, a mozgás olyan kérdés, amihez marha sokan értenek- elvileg. Valójában nincs túl sok olyan, eredményekkel is bizonyított szakember, aki blogon osztja az észt, azaz az okoskodók egy része (köztük e sorok írója is) afféle laikusként teszi közzé a másoktól összecsipegetett információkat. Persze lehet ezt is korrekten tenni, elmondva, mi az, ami saját tapasztalat, mi az, ami máshonnan származik, és egyáltalán, mit ért el az ember saját maga, és akkor azt mindenki eldöntheti, hisz a szerzőnek vagy sem.
A lényeg az, hogy a homály miatt gyakorlatilag egy-egy nagy port felkavart cikk bejárja az internetet. Mivel két bekezdésben nehéz tudományos elemzést adni, és sem az újságíró, sem az információt átvevő, sem az olvasó nem igazán veszi a fáradtságot a teljes tanulmányok átböngészésére, sorban születnek az általánosító okosságok.
Mint például most az, hogy a jógában milyen sokan megsérülnek. Húha, hát most aztán mondtak valami nagyot: a mozgás nem csak jó hatással lehet az emberi szervezetre. A részletes tanulmány viszont választ adhat arra a kérdésre, hogy ezen sérülések többsége maradandó-e, súlyos-e, vagy csak arról van szó, hogy magukat túlhajszoló, még a jógából is versenyt csináló emberek pár edzést ki kell hagyjanak, mert kicsit megfájdult a válluk? Nagyon nem mindegy! Én már voltam elég sok jógaórán, de tudom, hogy ha erőltetném a kézenállást, akkor keményen belesérülhetnék. Nem vállalom túl magam, és az oktatóim sem vártak el tőlem soha semmi olyat, aminek több a kára mint a haszna.
Mivel a fittségnek több évtizedes kultúrája van már, így az egész sztori elüzletiesedett, s hogy működjön a biznisz, kellenek a direkt és az indirekt reklámok. Lehet pénzt szerezni edzőtermekkel, na de mi van akkor, ha valaki kocog, ingyen? Győzzük meg őket arról, hogy drága edzőcipő nélkül lerokkannak! Oké, akkor gyalogoljunk, ahhoz már semmi nem kell- hohó, sokkal hatékonyabbak leszünk nordic walking botokkal! És a sztori folytatódik...
Manapság sok-sok cikkben arról akarják meggyőzni a hölgyeket, hogy nem fognak kigyúrt szörnyeteggé válni heti két súlyzós edzéstől. És valóban nem is fognak, ez kétségtelen. De miért él ez a köztudatban? Bár nem vagyok járatos a nyolcvanas évek fitnesziparának belső harcaiban, simán el tudom képzelni, hogy az ugrálós aerobicban utazók sikeresen finanszíroztak tanulmányokat, cikkeket, amik arról szóltak, mennyire árt a nőknek a gyúrás, mert férfiasodnak tőle, no meg le is sérülhetnek.
Való igaz, sokkal vonzóbb lehetett a korszak lányainak-asszonyainak az, hogy színes latexnadrágokban jó zenére riszálva lesz álomtestük, a fárasztó és veszélyes súlyzózás helyett. Na persze, ha valaki nem csak a reklámokban látott edzőtermet, akkor rájöhetett, messze nem állt olyan jól a feszes cicanadrág mindenkinek, aki befizetett az órákra. És hiába jártak több-kevesebb rendszerességgel az órákra, valahogy a fitneszvideókban látott karcsú modellek még mindig csinosabbak tűntek.
A fitneszipar régi trükkje ez, hiszen már a legelső edzős könyvek, filmek is olyan embereket szerepeltettek, akiket irigyelni lehetett. Ez az irigység a kulcs, pedig valójában teljesen felesleges egy ötvenes háziasszonynak egy huszonéves, hivatásszerűen edző, kiváló alkatú nőhöz mérnie magát. De az irigység jó kiindulási pont ahhoz, hogy tovább szítsuk a tüzet mindenféle előítélet köztudatba emelésével: a súlyzózástól mindenki body builder lesz, a jógában meg lesérülünk és hasonlók.
Vicces, hiába nem vagyunk szakértők, a saját józan eszünk minden félinformációtól függetlenül ki tud segíteni. Értelmes célokat kell kitűzni, meg kell érteni a rendszeresség jelentőségét, tisztában kell lenni vele hogy mozgás és étkezés (azaz a teljes életmód) együtt hatásos igazán, ismerni kell a korlátainkat.
A jógában le lehet sérülni? Hát persze, ha túlerőltetjük, ha isten tudja milyen versenyszellemtől hajtva olyasmit is bepróbálunk, amire még nem vagyunk alkalmasak, és emellett rosszul választunk oktatót is, aki nem figyel oda arra, ki mennyit bír. Durva izomkötegeket növeszt aki gyúr? Hát persze, aki minden nap iszonyúan keményen edz, szigorú étrendet követ, az bizony rendesen kisportolt alkatú lesz. De egy átlagnőnek pár edzéssel ilyesmire még csak esélye sincs.
Ne hagyjuk hogy megvezessenek akármilyen üzleti célból. A jó edzőtermi szolgáltatást természetesen meg lehet fizetni, nem árt pénzt kiadni egy tisztességes futócipőre, de minden hülye trendnek bedőlni csak azért mert épp azt reklámozzák sokat igazi pénzkidobás. A legtöbb ülőmunkában eltunyult, hobbiként tévét néző embernek mindenféle mozgás előrelépés, a zumbától a crossfitig. Ha értelmesen csináljuk, hasznos lesz, ha jól választunk, élvezni is fogjuk. És ha elfogadjuk, hogy korábbi önmagunkhoz mérten kell értékelni amit elérünk, akkor elégedettek is leszünk.
Utoljára kommentelt bejegyzések