Noha sok-sok esemény volt idén, pár eseményt önkéntesen kiragadtam közülük: én ezekre emlékszem jól.

Az amerikaifoci csúcsliga, az NFL döntőjét, a Super Bowlt a Baltimore Ravens nyerte. A Ravens nem éppen esélyesként került be a rájátszásba, ám ott már megállíthatatlan volt a gárda. Az utolsó idényében hosszú sérülés után visszatérő Ray Lewis a védelem egyik oszlopaként küzdött nagyott, az irányító Joe Flacco pedig dobálta a touchdown passzokat. A döntő a San Francisco 49ers ellen izgalmasan alakult, a 49ers nagy hátrányból zárkózott fel, de végül a Ravens nyerte a kupát. Külön pikantériája volt a meccsnek az, hogy a Harbaugh testvérek edzőként egymással néztek szembe a két csapat élén.

A női kézilabda Bajnokok Ligájában hosszú évek után sikerült diadalmaskodnia a Győrnek. Az idei döntő borzasztó izgalmak közepette dőlt el a javukra, ám ezúttal végre nekik sikerült egy hajszállal nyerni. 

A fociban a Bajnokok Ligájában német házidöntőt rendeztek, a Bayern München jobbnak bizonyult a Borussia Dortmundnál, ami az utóbbi években a Bundesligában megkeserítette az életét. Most viszont a néha peches meccseken, utolsó pillanatban kikapó München jó játékkal győzött az európai klubfoci legfontosabb versenysorozatában.

Az úszók világbajnokságán Hosszú Katinka remekelt, két aranyat és egy bronzot nyert, szintén aranyérmes lett Gyurta Dániel. A férfi vízilabda-válogatott győzelme is nagy örömet okozott, régen nyertek már ekkora tornát a fiúk, akik általában esélyesként érkeznek a versenyekre, de az utóbbi években nem jött ki nekik a lépés.

A magyar fociban a Győr bajnoki címe és a Debrecen kupagyőzelme ismét vidéki fölényt jelzett a bajnokságban. A válogatottnak voltak biztató eredményei, és tulajdonképpen még el is lehetett volna jutni a pótselejtezőig, de akkor jött a hollandiai meccs és az 1-8. Ritka nagy verést kapott a magyar csapat, de én már elég régóta nézem a meccseket, és megéltem a 0-6-ot a mexikói világbajnokságon, az 1-12-es pótselejtezőt a jugoszlávok ellen, szóval őszintén szólva nem éreztem ezt a pofont se megrendítőbbnek azoknál. Azóta már új kapitánya is van a válogatottnak, külföldi edző helyett a győriek bajnokcsapatának edzője, Pintér Attila ülhet le a kispadra. Majd kiderül, hogy sikerül-e ütőképes csapatot összekovácsolnia Devecseriékből...

És közben idehaza épülnek a stadionok- majd kiderül, belátható időn belül lesznek-e bennük teltházas meccsek. Tény, hogy nem a sok sikerrel megvívott nemzetközi összecsapás indokolja a felépítésüket: egyetlen csapat sem érte meg az augusztust a kupákban...

Erdei Zsolt március végén elvesztette veretlenségét egy vitatható pontozással zárult összecsapáson a nem különösebben neves Gyenyisz Gracsov ellen. A kiváló magyar bokszoló karrierjét nyilván méltó módon szerette volna vagy szeretné lezárni, arról egymásnak ellentmondó híreket olvastam, január végén szorítóba lép-e Elvir Muriqi ellen.

A Forma-1 idei bajnoka ismét Sebastian Vettel lett a Red Bull színeiben. Az év elején még izgalmasabbnak tűnt a versengés, aztán a mostanában szokásos módon megint a német pilótáé lett a végső győzelem.

Az atlétikában manapság már az az igazi kérdés, a sztárok közül ki hajlandó "fellépni" egy-egy versenyen. Szerencsére a világbajnokságnak van akkora vonzereje, hogy még egy Usain Bolt is elutazik Moszkvába a kedvéért, és végül három aranyérmet szerezve bizonyította, még mindig a csúcson van. Ám az év folyamán a jamaicai csodasprinterek közül többen is megbuktak a doppingvizsgálatot, óhatatlanul gyanúba keverve mindenki mást az élmezőnyben. Nagy kérdés, hogy a jövőben megtisztul-e a sportág, vagy mindig sikerül új teljesítményfokozókat fejleszteni, amit nem lehet kimutatni.

A 2020-as nyári olimpiai helyszíne Tokió lesz. Ez is csak azt a tendenciát erősíti, hogy a gazdag, fejlett országoknak van valódi esélye ilyen világeseményt rendezni. Mindez teljesen érthető, ha az óriási költségekre gondolunk, hiszen rengeteg a részvevő, a kísérő, nagy összegeket kell költeni az építkezésekre, a biztonságra is. A budapesti olimpiarendezés ezek fényében csak álom. Érdekes álom, de nyilvánvalóan nem reális, és én nem hiszem, hogy ez tragédia lenne. Az is szép, ha a magyar sportolók remekül megállják a helyüket nemzetközi színtéren, és erre nem is lehet panaszunk!