A győri kézis lányok elbukása a Final Four kapujában fájó, és valljuk be, kicsit váratlan eredmény volt. Az elmúlt két év sikerei után valahogy a minimumnak látszott legalább a döntő. Remek az anyagi háttér, erős a csapat- és a rossz előjelek ellenére is úgy voltak vele sokan, ha mindenki 110 százalékot nyújt, ez a gárda is odaérhet a legjobb négy közé.

Aztán nem így alakult. Olyan hülyeséget le nem írok, miért kellene ennek örülni, de az valahol rendben van, ha egy sportágban erős a konkurencia, és a szűk élmezőnyben nincsenek borítékolható eredmények. Tudomásul kell venni, mindenki győzni akar, és páraknak megvan ehhez a megfelelő anyagi és szakmai háttere. A BL-győzelem sem akkora öröm, ha gyakorlatilag ellenfél nélkül menetel végig egy csapat évről évre a csúcsligában.

Erre jó példa maga a magyar kézilabda-bajnokság. Hölgyeknél, uraknál egyaránt évek óta bebetonozott a győztes személye, idehaza szinte verhetetlennek számít a Veszprém és a Győr is. Naná, hogy a meccsek jelentős része elveszítette a vonzerejét, hiszen a bajnokság előtt is tudjuk, kié lesz a végén az arany.

A Bajnokok Ligája is unalmasabb lenne, ha a riválisok játékereje egy magyar középcsapatéval vetekedne csak. Épp ezért paradox módon magának a Győrnek is fontos, hogy minden meccs kiélezett legyen- ez pedig azt eredményezi, néha elbukik a csapat. De ettől van értéke a korábbi győzelmeknek, sikereknek! Emiatt érzi azt az ember, mekkora teljesítmény volt egy döntőbe jutás!

Aki nem éli meg tragédiaként a kudarcokat, azt nem emeli égbe a győzelem sem. Szurkolóként mélypontokat és csúcspontokat is átélünk, és ha a kedvenc csapatom egy évben rosszabbul is szerepel, akkor is kitartok mellette, mert a remény dolgozik bennem. Nagy győzelmeket, aranyérmeket várok, és annál jobb nem is lehet, amikor hosszú évek bosszúságai után egyszer végre összejön a nagy eredmény. Azok a fanyalgó divatdrukkerek, akik egy vereség után máris új kedvencet keresnek, nem fognak hiányozni.

Az igazi szurkolók még szomorúan gondolnak vissza a döntetlenre, amivel kiesett a kedvenc csapatuk. De vigasztalóként bele lehet nézni a korábbi győztes BL-döntőkbe. Persze az a múlt, már csak pótlék, de üzenete mégis az, lesz még Bajnokok Ligája jövőre is, lesz csapat is- és lesznek szurkolók is! Hogy siker lesz-e? Az már az ellenfelektől is függ, de az biztos, hogy a győzelem még édesebb lesz, ha összejön...