Sportfoglalkozás

Jöjjön egy kis esélylatolgatás a hétvégi döntő elé- vajon ki győzhet vasárnap éjszaka?

Az alapszakaszban a főcsoportok élén végző csapatok jutottak be az NFL nagydöntőjébe a rájátszás során, tehát látszólag nincs nagy meglepetés a Super Bowl párosításában. Ám míg a Carolina Panthers végig magabiztosan menetelt, és egyetlen vereségtől eltekintve nagyon meggyőzőek voltak szeptembertől, a Denver Broncos kapcsán egész évben vitatkoztak a szakértők: tényleg olyan jók-e, vagy csak az AFC-ben nem voltak erős riválisok?

A Panthers esetében valóban egyszerűbb az elemzés. Van egy fiatal, robbanékony, fantasztikus idényt futó irányítójuk, Cam Newton, aki valószínűleg az alapszakasz legértékesebb játékosa címet is elnyerte. Az idén remekül passzolt és a futásaival is folyamatosan veszélyeztetett. Pokoli nehéz felkészülni rá, mert ráadásul még nagydarab, erős játékos is, akit nehéz megfogni. A fal is jól védi, a körülötte levő játékostársak is sokat segítenek neki, szóval a Panthers támadásban lehengerlő. Nem kevés meccset indítottak úgy, hogy már a félidőben eldőlni látszottak a nagy kérdések.

A Panthers védelme is remek erőkből áll. Cornerback és linebacker pozíciókban is akad sztár náluk, a védőfal is jó, tehát a Carolina a labda mind a két oldalán erős.

Már az alapszakasz felénél a végső győzelem nagy esélyeseként számoltak velük, és tulajdonképpen csak beteljesítették az elvárásokat, amikor a Super Bowl-ba jutottak. Nehéz a rájátszásban mutatott teljesítmény után nagyokat elemezni, hiszen a Seattle Seahawks ellen az első félidőben lemosták Wilsonékat, majd csak lazsáltak, míg az Arizona Cardinals meg sem tudta szorítani őket. Azon a meccsen is beigazolódott, hogy hatékonyan támadnak és remekül védekeznek, azaz nem könnyű megtalálni a gyenge pontjukat. Ez még az NFL-ben sem túl gyakori, még bajnokságot nyerő csapatoknál is előfordul, hogy vagy a támadó-, vagy a védőegység dominál, ám a Panthers igazán kiegyensúlyozott.

A denveriek csapata pont arra példa, ahol a védelem vitte hátán az egész idényben gyengélkedő támadókat. Remekül támadják az irányítót (erről mesélhetne a főcsoport-döntőben 23 ütést kapó Patriots-irányító Tom Brady), hatékony a secondary is. Az idényben a statisztikák alapján a Broncos védelme lett a legjobb, ami sokat elárul róluk.

Az irányítólegenda és talán utolsó meccsére készülő Peyton Manning enyhén szólva hullámzó teljesítményt nyújtott az alapszakaszban, meg is sérült, de az őt korrektül helyettesítő Brock Osweiler helyére visszatették a rájátszásba, és azt kell mondani, egyelőre nem okozott csalódást. Ugyan ki kritizálhatná, hiszen szoros meccsen bár, de legyőzték a Pittsburgh Steelerst majd a New England Patriotsot is. Pedig igazság szerint az első kiemelésük ellenére sok szakértő sebezhetőnek gondolta a denverieket. Furcsa, hogy meglepetés az alapszakasz győztesének Super Bowl-ba jutása, de hát van ilyen néha. 

Most is úgy tippel mindenki, hogy a Denver Broncos az esélyetlenebb a végső győzelemre. Ehhez már hozzászokhattak egész idényben, talán még egy kis plusz motivációt is jelent a számukra ez. A Panthers és Cam Newton duzzad az önbizalomtól, és erre meg is van minden okuk. Vannak akik szerint tényező lesz, hogy Peyton Manning még utoljára nagyon bizonyítani akar és csapattársai is kettőzött erővel küzdenek majd. Ám én személy szerint nem tudom elképzelni, hogy van olyan játékos, aki nem ad bele mindent egy Super Bowl-on, és csak az ad neki lendületet, hogy szépen vonulhasson vissza egy veterán játékostárs.

Én két lehetséges forgatókönyvet tartok a legvalószínűbbnek. A Denver Broncos esetében nem számítok gyors rajtra, a Carolina Panthers viszont annál inkább be tud kezdeni. Két éve a Seattle Seahawks ellen már kiderült, hogy a Broncos és Manning el tudja veszteni a hitét, ám az akkor egy inkább támadó mint védekező csapat volt. Azt gondolom, ha Cam Newtonék gyorsan sok ponttal elhúznak, a Broncosnak nem lesz esélye arra, hogy befogja őket. Egyszerűen nincs a csapat támadóiban 30-35 pont, főleg nem egy jó védelem ellen. (A rájátszásban csak 23 pontot szereztek a Steelers és 20-at a Patriots ellen.)

A kulcs tehát az én véleményem szerint a Broncos védőmunkájának hatékonysága lesz. Ha sikeresen lenn tudják tartani a Panthers támadóit a pályáról, netán labdát is szereznek, azzal teremthetik meg az esélyt Manningéknek arra, hogy óvatos, araszoló támadásokkal megszerezzék a szoros meccshez szükséges pontokat. Ám ha Newtonék átszaladnak rajtuk már az elején, a végére akár egyoldalúvá is tehetik a meccset. A Panthers az Arizona Cardinals ellen például laza 49 pontot szerzett, ami jelzi, sokkal inkább megvan az esély az ő kiütéses győzelmükre.

Semleges szurkolóként nyilván annak örülnék jobban, ha az utolsó pillanatig kiélezett, izgalmas összecsapás lenne az ötvenedik Super Bowl. Bevallom, én is azok közé tartozok, akik szerint a Denver Broncos kevésbé esélyes, de már a főcsoport-döntő előtt is ezt hittem, aztán láttuk mi lett a vége. Egyáltalán nem kizárt az sem, hogy a denveriek védelme megvillan, Cam Newtonnak pedig nem sok kedve lesz táncolni.

Mindenesetre én már izgatottan várom a vasárnap éjszakát (vagyis inkább hétfő hajnalt), és szerintem egyre több magyar szurkoló készül rá a nagydöntőre. Aki szereti az amerikaifocit, ezt a meccset nem hagyhatja ki, hiszen utána ismét hosszú-hosszú holtszezon jön az NFL-ben. Élvezzük ki hát az idény utolsó, legnagyobb meccsét!

Ahogy közeledik a Super Bowl, igyekszek még olvasgatni, érdekességeket keresni az amerikaifoci történetéből. És aztán beleakadtam ebbe a felvételbe: így edzettek 1940-ben a New York Giants játékosai.

Bizony, akkortájt már a tengerentúlon is készültek a háborúra. És azokat a harcokat nem tojáslabdával vívták, hanem géppuskákkal és ágyúkkal. A Giants annak idején erős csapatnak számított az NFL-ben, de hát nagyon más volt akkor még a liga, és más volt az amerikaifoci népszerűsége is. Azért sokan szerették ezt a kemény sportot, ezért nyilván sokan felfigyeltek rá, hogy a sztárcsapatok is a harcra készülődnek.

De ez nem csak propaganda volt. Sok fiatal focista került a frontra azokban az években, így a Pittsburgh Steelers és a Philadelphia Eagles kerete annyira leszűkült, hogy 1943-ban Steagles néven közös csapatot indítottak a bajnokságban. Bizony, mást jelentett az, amikor azt mondták, a Giants legjobbjai felkészültek a nagy csatákra. Könnyen dobálózunk sportban olyan szövegekkel, hogy "vérre menő harc", miközben még a kőkemény amerikaifoci sem hasonlítható az igazi háborúkhoz- a fegyverekkel masírozó játékosok képe ezt igazolja.

Most is előfordul, hogy egy sportoló a katonai szolgálatot választja, és sajnos van is alkalmuk frontra kerülni, mert sokfelé dúlnak harcok. Jó lenne, ha csak a stadionokban lennének összecsapások, és aztán az ellenfelek kezet fognának a tiszta küzdelem után. Nem szeretem a háborút, és ugyan itt mi viszonylag kivételezett helyzetben vagyunk, mert mostanában nem folytak nálunk harcok, eszünkbe juthat, máshol nem ilyen szerencsések az emberek.

A Super Bowl majd nyilván feledteti ezt a gondolatot, de attól még ez is része a sporttörténelemnek. A nagy meccsek, parádés győzelmek mellett ez is eszünkbe juthat, hiszen a sport olyan, mint az élet: benne van minden, rossz és jó egyaránt.

Brady-Manning párharc az NFL-ben, immár 17. alkalommal- és sokak szerint utoljára.

A rivalizálás minden sportágban fontos, ki tud emelni egy korszakot adott sport történelmében. Senna és Prost a Forma1-ben, Larry Bird és Magic Johnson a kosárban, vagy manapság Messi és Ronaldo a fociban- szurkolóként imádjuk ezeket a szemtől szembeni harcokat.

Az NFL-ben Tom Brady és Peyton Manning vetélkedése számít manapság ilyen klasszikusnak, még úgy is, hogy az amerikaifociban az ellentétes csapatokat irányítók soha nem lépnek egyszerre a pályára. Mindig kívülről figyelik, mit alkot a másik a támadóegységgel, így aztán klasszikus párbajra mint mondjuk az autóversenyzésben nem kerül sor.

A médiában azért gyorsan túllépnek ezen az apróságon, és lelkesen elemzik a korábbi összecsapásokat, az eredményeket, a statisztikákat. Ha csak a múltat nézzük, az látszik, hogy Brady több alkalommal nyert, és többször jutott el a végső győzelemig is a Super Bowlban, viszont a roppant kiegyensúlyozott, számtalan csúcsot tartó Manning az alapszakaszok királya.

Normál esetben most is azt elemezhetnék a szakírók, kiknek jobbak a számai. Ám az idén óriási szakadék tátongott a két játékos teljesítménye közt, és jelen pillanatban egy másodpercig sem kérdéses, melyikük képes többre a posztján. Tom Brady a New England Patriots támadóegységének élén a legtöbb touchdown-t szerezte, jól termelte a yardokat is, noha az idény jelentős részén kulcsemberek hiányoztak. Manning viszont az eladott labdák dicstelenül magas száma miatt a középszerű irányítók közé süllyedt, sokat volt sérült is.

Mégis, jelentős részben az egyébként is kiváló, de erőn felül teljesítő védelemnek köszönhetően a Denver Broncos is ott van az AFC-döntőben. És Manninget akkor sem lehet leírni, ha mostanában enyhén szólva sem volt brilliáns a játéka. Mert ott van a rutin, és ott van a győzniakarás, hiszen ő is azért van a pályán, hogy nyerjen. Pénze már van elég, ha nem akarna több ütést kapni, sérülést elszenvedni, visszavonulhatott volna. Oka van annak, hogy nem így tett. Bizonyára még egyszer meg akarja mutatni, mire képes.

A még állva maradt négy csapat közül pont az irányító okán a Broncos Super Bowl-győzelmével nem számol senki. Latolgatják, az NFC két legjobbja, a Carolina Panthers és az Arizona Cardinals közül ki lehet esélyesebb a végső győzelemre, míg a másik oldalon csak az elemzők töredéke hiszi azt, hogy Tom Brady és a Patriots elbukhat Denverben. Nagy fricska lenne, ha vasárnap Manningék rácáfolnának a várakozásokra! Ezer és egy forgatókönyv van, ami megvalósulása esetén ez bizony be is következhet, és ezt a legjobban pont a Patriots tudja, ami elég sokszor kapott ki Denverben. Ha két meccsen dőlne el a továbbjutás, szinte biztosan Brady-ék örülhetnének, de csak ez a vasárnap számít, semmi más.

És hogy mi lesz utána? Talán erre könnyebb válaszolni. Azt gondolom, egy Peyton Manning szintű játékosnak nem lenne nagy kaland ücsörögni Brock Osweiler mögött a kispadon. Ha már nem lép pályára, otthon, kényelmesen is nézheti a meccseket a tévében. Az idén sok, túl sok olyan hibája volt, amik már túlmutattak azon, hogy voltak sérülései- mindenkinek vannak ebben a ligában. A játékot ma is érti, a védelmeket jól olvassa, csak hát irányítóként dobálnia is kéne azt a fránya labdát, pontosan, erősen, jó helyre.

No, ha itt van a hiba, az viszont már nehezen korrigálható. Nem valószínű, hogy váratlanul erősebb lesz a karja, vagy hihetetlen módon megtáltosodik és vágtatni fog a pályán, mint a denveriek névadó musztángja. A tengerentúlon gyakran bukkan fel a "Father Time" a korosodó sportolókról szóló cikkekben, hiszen előbb-utóbb maga alá gyűri az öregedés még a legnagyobb sztárokat is. És a legjobbakra jellemző, hogy képesek időben abbahagyni, nem várják meg, amíg kigúnyolják, lekiabálják őket a pályáról. Manning pedig nem csak jó, de okos játékos is volt világéletében. Bármi lesz a Broncos idei szezonjának a vége, szembe fog nézni azzal, mi várhat rá a jövőben. Én is azt tippelem, amit sokan mások, hogy 2016-ban már nem vállalja a felkészülést és a hosszú, kimerítő idényt.

Persze ezt borítékolni nem lehet. Mindenesetre úgy vélem, aki igazán szereti az amerikaifocit, az meg fogja nézni a 17., talán legutolsó Brady-Manning párharcot. Nem azért, mert ez lesz a legmagasabb színvonalú meccs az idényben, hanem azért, mert egy nagy korszak zárása lehet kettejük utolsó összecsapása. 

Az amerikaifoci rájátszásának újabb köre jön, a főcsoport-elődöntők. Tavaly ezt tituláltam az NFL-idény legjobb hétvégéjének, és most is azt érzem, állati jó szórakozás vár ránk.

Itt már nem várhatóak kiütéses győzelmek, nincsenek tuti esélyesek, lefutott párharcok. Szombaton fél 11-kor például az a New England Patriots játszik, ami mindig képes odaérni a Super Bowl-ba (Tom Brady irányításával a tizedik! AFC-döntőbe verekedhetik be magukat), ellenfelük az iszonyúan pörgő Kansas City Chiefs lesz, ami 11 meccset nyert megszakítás nélkül. Ja, és a Chiefs az előző körben 30-0 arányban győzött idegenben... A Patriots az alapszakasz utolsó köreiben szenvedett, de állítólag a kórházszakasz újra bevetésre kész: ha visszatér Julian Edelman, sokat lendíthet a támadójátékon. A Chiefs pedig pont a legjobb elkapó, Maclin sérülése miatt aggódhat. Tippelni nem könnyű. A történelem okán a Patriots-ra, a közelmúltban mutatott forma alapján a Chiefs-re kéne pénzt tenni, de meccset a pályán kell nyerni, nem a statisztikai évkönyvekben.

Vasárnap hajnal jön a Green Bay Packers és az Arizona Cardinals találkozója. No, itt is nehéz okosnak lenni! Az alapszakaszban nem túl meggyőző Packers remek teljesítménnyel múlta felül az egyik meglepetéscsapatnak számító Washington Redskinst, tehát jól időzítették a formát. Ám a Cardinals nagyon kiegyensúlyozott volt egész évben, és most nem sérült meg Carson Palmer se. Az arizonaiakat nagyon komolyan kell venni idén, jók támadásban, jók a védelemben. Elvileg Aaron Rodgers önmaga képes lehetne ellensúlyozni a Packers hiányosságait, de idén ő sem volt minden héten meggyőző. Az a megérzésem, ezen a hétvégén a többieknek is fel kellene nőni hozzá, ám ez nem jön össze. A Cardinals továbbjutását várom, szoros meccsen.

Vasárnap este hétkor jön a hétvége slágermeccse: az alapszakaszban óriásit játszó Carolina Panthers a Seattle Seahawks csapatát fogadja. Az NFC két igazi nagyágyújáról van szó, és csak az árnyalja a képet, hogy a Seahawks kínkeserves továbbjutása a múlt héten a Vikings rúgójának hibáján múlt. Blair Walsh hős lehetett volna, ám a rövid távról csúnyán mellérúgott labda a Seahawks-ot juttatta a következő körbe. Ezek után az elemzők elkezdhettek találgatni, valójában a Seattle nem is olyan lehengerlő, vagy csak a sarkvidéki fagy miatt döcögött a játék? És persze kérdés, az alapszakaszban hengerlő Panthers tud-e ugyanolyan hatékony lenni, amikor óriási tét? Russell Wilson és Cam Newton is mobilis irányító, mind a ketten jó formában vannak, ám érzésem szerint a védelmek fognak dönteni. Valamiért összeszedettebbnek gondolom a Pantherst, de tévedhetek is- erre a meccsre sem fogadok nagy tétben.

A hétvégét különös meccs zárja. A Pittsburgh Steelers a Denver Broncos otthonába látogat, de hogy mi lesz, az szinte megjósolhatatlan. Nem tudni, mennyire lesz súlyos a Steelers irányítósztárjának sérülése- az sem biztos, hogy pályára léphet Roethlisberger. Landry Jones pedig képes lenne az AFC-döntőbe juttatni őket? Nagy kérdés. Ám a denveriek megítélése sem egyértelmű. Noha az alapszakaszt első kiemeltként zárták, mégsem várja tőlük senki a Super Bowl-győzelmet- talán még az AFC-döntőt sem. A kispadra ültetett veterán sztár, Peyton Manning a sérüléséből épphogy felépülve kezdhet a meccsen, az őt viszonylag jól helyettesítő Brock Osweiler viszont a héten nem is edzett, szóval ha Manning keze megint megremeg, talán nem is lesz kit beküldeni helyette. Még jósolni is akkor tudnék csak, ha látnám a sérültlistát a meccs előtt... Szóval most ezt a tippelést is kihagyom, fogalmam nincs, mi lesz a vége. Kikerekedhet egy jó, szoros meccs, vagy akár egy küzdős, nyögvenyelős brusztolás, amiből bármelyik fél kijöhet győztesként. Ha izgalmas lesz, a semleges nézők már biztosan elégedettek lesznek. 

Az biztos, hogy én egyiket sem hagyom ki- annyira kevés van már hátra az idei szezonból hogy minden meccset élőben nézek. Nem sokszor éjszakázhatok már az amerikaifoci miatt ebben a rájátszásban, szóval kitartok ameddig csak kell. Mert könnyen lehet, tényleg ez lesz az év legjobb hétvégéje...

A debreceni Balogh Norbert az olasz első osztályba igazolt. Ha arra gondolunk, hány magyar kergeti a labdát a legrangosabb ligákban, ez óriási szó. A 19 éves csatárért 2,2 millió euró fizetett a Palermo a Debrecennek, a továbbiakban elsősorban rajta múlik, mire viszi.

(fotó: dvsc.hu)

Balogh Norbert sztorija mindenképpen érdekes. Az egész magyar sajtót bejárta az interjú, ami először a DVSC honlapján jelent meg, és a srác őszintén mesélt arról, milyen volt a hajdúböszörményi cigánysoron felnőni. Van, akinek az ottani szegénység a legendák világába tartozik, de a Kelet-Magyarországon ismerősök tudják, onnan nem könnyű a kitörés. Nem kevés tehetség kallódik el, mert hiába kapnak lehetőséget, a korai sikerektől megszédülnek, aztán jön a züllés.

Nagyon úgy fest, ezentúl másként alakulhat minden. A sport sok szegény gyereknek volt óriási esély arra, hogy változtassanak az életükön, és lám, még a foci is több, mint "csak" labdakergetés. Van ezeknek a történeteknek egy emberi oldala, és főleg így domborodik ez ki, hogy pár hete még arról beszéltünk, honnan is indult Balogh.

És persze van üzleti oldal is. Az a 2,2 millió euro nem kevés pénz ám, a magyar bajnokságban pallérozódott fiatalokért ritkán szórnak ennyit. Jelzi, hogy igenis lehet üzlet az értő utánpótlásnevelés, és az ügyes fiatalt nem kell temetni a tartalékcsapatban, amíg levitézlett légiósok játszanak helyettük az első osztályban. Ez a srác megkapta a bizalmat, nem szállt el magától, küzdött, hajtott, és így kifejezetten fiatalon a csapat fontos tagja lett. Miután Balogh rendszeresen kapott lehetőséget, fel lehetett rá figyelni, és üzletet lehetett csinálni az eladásából. 

Később esetleg többet ért volna? Talán, de ez egyáltalán nem biztos, mert lehet ugyan telhetetlen egy magyar klubvezető, a külföldi topklubok megnézik, kire és mennyit költenek- a jól bevált délszláv játékosokhoz szívesebben nyúlnak, ha ugyanannyiba kerülnek. Ez most olyan sok pénz volt, amire nyilván nem lehetett nemet mondani.

És persze az is lehet, a játékos is nagyon szeretett volna menni, hiszen mégiscsak az olasz első osztályról van szó, ahol pályára léphet a Juventus, az Internazionale, a Milan ellen. Nem csak a tévében láthatja Tottit, akár a gyepen is szembenézhetnek, vagy gólt lőhet Buffonnak. Óriási szó lenne ez bármelyik magyar játékosnak!

Csak azt kell a fejébe vésnie, a neheze most jön. Most csak kinyílt egy ajtó, de azon át is kell lépnie. El lehet kallódni Palermóban is, ha valaki elszáll magától. Balogh eddig odatette magát keményen, most a célja az legyen, hogy dupla erőbedobással bizonyítson. Én szurkolok neki, legyen sikeres, legyen példakép! S ha sokat keres, csak hajrá, gyűjtse és költse el értelmesen. Semmi közöm a fizetéséhez- nem véletlen, hogy neki kínálták és nem másnak. És abban is bízok, nem akarja más kisajátítani az ő mostani a sikerét. Rajta múlt leginkább eddig is, és ezután is elsősorban magára kell számítson. Ha megbirkózik ezzel a teherrel is, tényleg szép jövő várhat rá.