Dárdai Pált visszarendelte a Hertha BSC, így aztán új kapitány után nézett az MLSZ: Bernd Storck lett a kiválasztott. A döntés úgy-amennyire logikus, hiszen a német szakembert annak idején maga Dárdai javasolta az utánpótlás élére, és néhány hónapja már nálunk dolgozik, ismeri a viszonyokat.

A történet másik fele az, hogy Storck elsősorban másodedzőként dolgozott karrierje során, kazah szövetségi kapitányként pocsék eredménysora volt (12 meccsből egyetlen győzelem Andorra ellen), és a magyar U20-válogatott élén sem alkotott igazán maradandót- eddig legalábbis.

Mindez azért nem jelent sokat, mert amikor Dárdai Pál leült a válogatott kispadjára, edzőként semmiféle komoly múltja nem volt. Tehát ettől még lehet eredményes Storck is, aki hozott anyagból dolgozik, nem tud a kalapból előhúzni pár eddig még ismeretlen labdazsonglőrt. A Dárdai-csapat eredményeire lehet alapozni, az is mellette szól, hogy a mostani selejtezősorozaton a harmadik hely is nagyon értékes. Tulajdonképpen biztonsági játékkal elérhető az alapvető cél, a pótselejtező.

Csak éppen a német szakember nem különösebben magával ragadó személyiség. Én óvatosan szemléltem, hogy Dárdainak pár jobb meccs után máris majdhogynem szobrot akartak emelni, de kétségtelen, szimpatikusabb volt emberileg. El tudta hinni szurkoló és játékos, hogy van helyünk a nap alatt. Storck pedig... Hát, őszintén szólva, tényleg csak beugrónak tudom elképzelni a válogatott kapitányaként.

Szerintem sokan mások is úgy vannak vele, ő egyfajta tűzoltóként megpróbálja befejezni Dárdai munkáját, és közben folyamatosan megy a háttérmunka azért, hogy a mi fiunk visszatérhessen a válogatott élére. Azt gondolom, a szövetségben tudják, hogy a folyamatos kudarcok, egyre nevetségesebb magyarázkodások közepette egyetlen jó húzásuk volt: Dárdai kinevezése. Ezért nekik igazi mélyütés lehetett a berlini csapat döntése, amivel nem engedélyezték a jövőben a kettős szerepvállalást.

Persze magyarázkodás máris van, az MLSZ sejtelmesen arról beszél, hogy meg lehetett volna támadni a szerződést. Ugyan kérem... Be kell látni, hogy egyszerre klubcsapatot és válogatottat vezetni még akkor sem lett volna egyszerű, ha ugyanazon országban dolgozna egy szakember. De Dárdain egyszerűen óriási lenne a nyomás, ha helyt kellene állnia a Bundesligában fiatal edzőként, és közben a hazai közvélemény is egyértelműen azt várná, hogy a válogatottat is vezesse sikerre.

A Hertha vezetőségében ülők elsősorban a saját csapatukra gondolnak, természetesen, és ez teljesen érhető is. Örüljünk neki, hogy eddig ment az a dupla meló, örüljünk az eredményeknek is, de fordított helyzetben ugyan a magyar szövetség mit mondott volna? "Ugyan, Palikám, az EB-selejtezők mellett simán belefér neked egy külföldi klubcsapat, csináld csak bátran..."? Dárdait szerződés köti a berliniekhez, és valamiért azt érzem, a Bundesliga legalább annyira izgalmas távlatokkal kecsegteti, mint a magyar foci enyhén szólva is ingoványos talaja.

Szóval e pillanatban köszönjük meg Dárdainak az eredményes munkát, a Herthának az eddigi rugalmasságot, az MLSZ-nek a jó választást, a focistáknak a sikeres meccseket, a szurkolónak a lelkesedést- és nézzünk előre. Dárdai maga is csak beugró volt, ha azokon az első meccseken nem jönnek a pontok, már rég nem ő lenne a kapitány, és a kutyát nem érdekelné, igényt tart-e rá a Hertha. A sikerek miatt ragaszkodnak hozzá sokan, ennek akár örülni is lehet. Szurkoljunk most annak, hogy Storck még jobb eredményeket ér el, mint ő, és Dárdai annyira keresett edző lesz Németországban, hogy sose lesz esélye a válogatott kispadjára, mert sztárcsapatok kapkodnak érte...