Nincs rosszabb a sportban, mint az érdektelenség: a magyar foci egyre nagyobb bajba kerül.

magyarfoci

A nézőszámok elemzése elkeserítő tendenciákra mutat rá, a hazai bajnokság vonzereje minden korábbinál mélyebbre süllyedt. És hiába érvelnek úgy, hogy családbarátabb lett a meccsre járás, a hangulattalan sporteseménynél kevés rosszabb dolog van. (És nem, számomra sem a balhé meg az anyázás a "hangulatos", de lelkes szurkolás sincs.)

A magyarfutball.hu remek nézőszám statisztikái szerint ebben az évben is bőven 3000 alatt marad az átlagos nézettsége a magyar bajnokiknak. A Csányi-korszak vesszőfutása folytatódik, és hiába készült el már pár új vagy felújított stadion, a trend nem tud megfordulni. 

Húsz éve még 5000 környékén járt a nézőszám. A mostaninál kétségkívül rosszabb állapotú stadionokban is jóval többen szurkoltak, és a csökkenés mindenkit érintett, Pesten és vidéken. Íme néhány összehasonlító adat, elöl az 1997-es, majd a 2017-es nézőszám:

FTC 9951 / 6646 (stadion kihasználtság: 28%)

Debrecen 7059 / 3236 (stadion kihasználtság: 15,9%)

MTK 2981 / 1367 (stadion kihasználtság: 25,7%)

Nem véletlenül választottam ezeket a csapatokat: mindegyiknek korszerű stadionja van már. Az, hogy negyed-, ötöd-, hatodházas meccseket játszanak bennük, miközben jó eséllyel még ezeket a számokat is kozmetikázzák, arcpirító. 

És van még egy aspektusa a csökkenésnek: hogy nincsenek már kiugróan sok embert vonzó összecsapások se. Szintén a magyarfutball.hu adatai szerint a legtöbben a Fradi-Újpesten voltak, 11,760 ember ment ki megnézni a derbit. A következő toplistás meccseken már a kilencezret sem érte el a nézőszám.

2013-ban még egy ilyen derbin 22,094 ember volt jelen, azaz a nézők fele eltűnt. Emellett további hat meccsen volt még több, mint tízezer szurkoló abban az idényben. Nagyon fontos tendencia ez, mert azt jelzi, hogy a magyar bajnokság már egy-egy kiemelt alkalomra sem tudja a figyelmet magára irányítani.

magyarfoci

Ehhez képest meglepőnek tűnhet, miért nem zuhant be jobban az átlagos nézőszám, de ennek egyszerű az oka: a kis nézettségű meccseken kerekítik inkább felfele a számokat. Ötezer helyett tízezret beleírni a tudósításba azonnali lebukás, de 650 ember helyett 1300-at jelenteni egyszerűbb, pedig itt is fantomnéző a szurkolók fele. Ez pedig felfele tolja az átlagot.

De nem is kell azon lovagolni, hogy a 2600-as átlagnézőszám sincs meg, közelebb járunk a 2000-hez. Az az igazság, hogy a nagyon szánalmas és nevetségesen alacsony között már nincs túl nagy különbség. És a köztelevízió ezért a bajnokságért tesz le az asztalra 19 milliárd forintot! Tulajdonképpen miért görcsölne a klubvezetés azon, hogy több embert csalogasson a stadionba? 

Számoljunk egy kicsit! 2661 átlagos nézőszám, összesen 198 meccs van az idényben, tehát durván 527 ezer ember megy ki magyar bajnokira egész idény alatt. Ha ezer forintos átlagos jegybevétellel számolunk, akkor 527 millió forintnyi pénzhez jut az egész mezőny, összesen, egy egész év alatt. A tévés közvetítésekből egy szezon alatt viszont 3,8 milliárd forint esik le! Több, mint hétszer annyit kapnak tehát csak úgy, "piaci alapon", mert beengedik a kamerákat, mint ha kampányolnak, erőlködnek a nézők meghódításáért, és persze több drukkerhez több rendező kell, több szektort kell takarítani és így tovább. Csak a gond van velük, pénzt meg alig hoznak, akkor minek?

Hát ezért felel meg mindenkinek a mostani helyzet. Talán csak a maradék igazi szurkoló puffog, de mint láthatjuk, ők már nem számítanak. Ezért mondanak le róluk olyan könnyen Ferencvárostól Zalaegerszegig...

(képek: Flickr / stadionturista)