Vajon mennyire egyeztethető össze a jóga szellemiségével az, hogy katonák kezdik űzni ezt az ősi mozgásformát? Úgy fest nem csak a trendkövető nagyvárosiak szerettek bele, más közösségekben is teret hódít.

Az amerikai hadsereg pár éve már kísérletezik azzal, hogy a rendszeres jógázást bevezesse. A veteránok, sebesült katonák esetében még talán nem is lenne igazán vita: a harcokból hazatérők közül sokan küzdenek súlyos mentális problémákkal, gyakori a körükben az öngyilkosság.

A jóga egészen más, újféle szemléletet hozhat be a katonák életébe, akik így nem csak a rég igazolt élettani hatások miatt űzhetik ezt a mozgásformát, a relaxáció és meditáció is javukra válhat. Szükség lehet erre, amikor megpróbálnak újból visszailleszkedni a normál életbe, és persze amikor fel kell dolgozniuk a harctéren átélteket. A komolyan sérült emberek számára pedig maga a jóga mozgás, aminek sokféle formája van, segíthet a rehabilitációban.

Az viszont már sokak szemében problémás, hogy a békét hirdető, az erőszakot elutasító jóga a kiképzési programba is bekerült. Pár éve derült ki, hogy az elit kommandósok is jógázni kezdtek. Számukra nem annyira a fizikai felkészültség javítása miatt fontos, bár nyilván hasznát látják a nyújtásoknak és lazításoknak, hanem úgy vélik, bevetéseken jön jól a nyugalom és a kontrollált légzés.

Ez már nem nagyon tetszik a jóga híveinek, ami érthető is. Nem csoda, hogy nem tapsikolnak, amikor olyan "jógik" is akadnak, akik a fegyverforgatásra készülnek fel így. Az egyenruhás jógázók látványa sokakat taszít, bár ki tudja, ha a szemléletből is átszivárog valami az órákon, akkor talán maguk a katonák is békésebbek lesznek.

Csodálkozni viszont nem kell, hogy a jóga mindenfelé teret hódít. Ez egy több ezer éves alapokon nyugvó filozófia, mozgásforma, mindenki próbálkozhat azzal, hogy valami újat hoz ki belőle. A jóga nincs levédve, nem kell licencdíjat fizetni, ha valaki megalkotja a harci jógát- ám ha a saját speciális változatának jogaival rendelkezik, máris üzletet lehet csinálni belőle.

Mert ez bizony rettentően nagy üzlet. Szaporodnak a jógatermek az egész világon, és a mozgásforma eléggé szabad prédának számít ahhoz, hogy sokan lássanak benne fantáziát. Nincs központilag szabályozott oktatóképzés, így aztán akadnak bőven, akik magukat nevezik ki gurunak. Azzal nincs baj, hogy egy korrekt teremben, korrekt órákon lehet jógázni a fizetős vendégeknek, de amikor az egészet át fogja hatni a pénz, akkor lehet lesznek akik hátat fordítanak az üzletiesebb irányzatoknak.

Az ugyanis csakis a vendégeken múlik, hogy vevők lesznek-e a harci jógára, ahol két ászana között mondjuk a késforgatás alapjaival is megismertetik őket. Aki pont erre vágyik, előbb-utóbb meg is fogja találni a megfelelő oktatót, de remélhetően a többség mást szeretne a jógától. Ennél még az is jobb, ha valaki számára ez kizárólag "csak egy torna"- ami persze itt nyugaton teljesen elfogadható szemlélet is, hiszen más kultúrában nőttünk fel és élünk. Aztán hogy hosszú távon valami mást is megpendít-e bennünk, már más kérdés. De ha jól csináljuk, akkor az erőszakos énünket aligha hozza elő...