Sportfoglalkozás

A két spanyol vízipólós lány, Anna és Clara Espar Llaquet közül csak az idősebb, az 1993 januárjában született világbajnoki arany- és olimpiai ezüstérmes Anni vesz részt a budapesti Európa-bajnokságon, de másfél évvel fiatalabb húga is büszkélkedhet már szép eredményekkel a juniorok közt. Mind a ketten az Egyesült Államokban tanulnak és ott sportolnak egyetemük színeiben.

Sydney Leroux kanadai születésű, de amerikai színekben válogatott profi futballista, akinek eddig legjobb eredménye egy londoni olimpiai aranyérem. Az 1990-es születésű, 170 centi magas csatár jelenleg a Seattle Reign csapatát erősíti.

Ha már elég volt a fociból, jöjjön egy kis ritmikus gimnasztika! Az 1993-as születésű orosz versenyző az utóbbi évek egyik legsikeresebb versenyzője, 2010-ben szalaggal világbajnok lett, 2011-ben a világkupában lett első összetettben, és sok más versenyen is érmett szerzett. Ám a 171 centi magas Daria legnagyobb sikere minden bizonnyal a 2012-ben a londoni olimpián megszerzett ezüstérem.

Alig egy évvel később egy makacs sérülés miatt abba kellett hagynia a versenysportot, azóta a csinos orosz lány a civil életben próbál érvényesülni. Adottságai alapján a modellszakmában minden bizonnyal lesz jövője...

Naná, hogy a focivébé előtt a labdarúgó hölgyek közül választottam ki egyet! Alexandra Patricia "Alex" Morgan ugyan biztosan nem lép pályára, az 1989-es születésű, 170 centis amerikai csatárról biztosan hallunk még.

Egészenfiatalon került a válogatottba, már 22 évesen pályára lépett a világbajnokságon. Eddig 70 mérkőzést játszott címeres mezben, 44 gólt szerzett, és a női foci legjobb játékosai között tartják számon. Az amerikai csapat tagjaként már érmeket is gyűjtött be, az említett 2011-es tornán ezüstöt szereztek, de 2012-ben a londoni olimpián nem érték be az aranynál kevesebbel. Jelenleg a Portland Thorns FC csapatát erősíti.

A csinos Alex Morgan pedig a pályán kívül is sikereket arat, egyrészt olyan világcégekkel van szponzori szerződése, mint a Nike, a Panasonic és a Coca-Cola, másrészt tavaly regényíróként is bemutatkozhatott, gyerekeknek szóló könyvét akkor dobták piacra.

Némi vihart kavart, hogy egy magyar sportriporter egy televíziós műsorban sajátos eszmefuttatásra ragadtatta magát. Egy focicsapatot edző hölgy kapcsán gyakorlatilag azt fejtegette, hogy a nők a sportban leginkább a feszes, csinos dresszek miatt harcoltak ki maguknak figyelmet, a teljesítményük nem annyira érdekes.

A témán természetesen én is elgondolkodtam. Nem leszek álszent, elismerem, hogy férfiemberként felfigyelek a csinos, vonzó sportolónőkre, jó sokat bemutattam közülük ezen a blogon is. De ezzel együtt természetesen tisztelem az eredményeiket, mert azokért keményen megdolgoztak. És még mielőtt elítélnénk a szexista férfi szurkolókat, szúrjuk közbe, a vízilabdás fiúk hölgyek körében mérhető népszerűségének sem ártott a jó megjelenésük. Hozzájuk hasonlóan sokan rajonganak bizonyos focistákért, autóversenyzőkért és így tovább.

Megjegyzendő, néhány sportágban igencsak nagy jelentősége van a külső megjelenésnek. Igen, a műúszók, a ritmikus gimnasztikázók gondosan megtervezett kosztümjei, sminkje is része mostanság a produkciónak.

Ám ezzel együtt is le kell szögezni, a sport attól sport, hogy ezekkel együtt is elsősorban a teljesítmény dönt, amit komoly edzésmunkával lehet megalapozni. Sok évnyi tréningruhás munka és szenvedés van abban, hogy valaki a csábos dresszét felvehesse egy versenyen, majd ott győzhessen. Megilleti a tisztelet azokat, akik odáig eljutnak, akár feltűnően szépek, akár nem.

Igen, lehet jó sokat vitázni arról, melyik, a hölgyek által űzött sport látszik némileg komolytalannak, mert egyszerűen felépítésük, adottságaik és a több évtizedes lemaradás miatt a színvonal, az izgalom elmarad a férfiaknál megszokottól. Bár dolgoznak ők is becsülettel, de nem sok értelme van összehasonlítgatni például a férfiak által űzött labdarúgást a női focival. És persze a férfi szinkronúszás se hozhat túl sokakat lázba...

A komolyan sportolókat én ezzel együtt is elismerem, akkor talán még jobban is, ha a lelkesedés hajtja őket, nem a nagy pénz. Alapvető eszme az, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, és a női sportot tekinthetjük bizonyos sportágakban így is. Máshol pedig a színvonalra sem lehet panasz: be lehet szólni a csajoknak, de ha megpróbálnánk lehagyni őket a futópályán, vagy utánuk csinálni a gyakorlatokat a gerendán, hamar felsülnénk. Így hát lelkesen csodálhatjuk a csinos nőket a pályán kívülről, mert a szemtől szembeni versengést úgyse vállalnánk be- nagy égés lenne a vége, és nem csak azért, mert annyival rosszabbul állna a dressz...