Sportfoglalkozás

Átadják a felcsúti futballstadiont, most már nem akarom megkerülni a kérdést, sportrajongóként mit gondolok az új építményekről.

Mivel én azon elvetemültek közé tartozok, akik még a magyar focit is szeretik, tulajdonképpen pozitívan tekintek arra, hogy épül pár új stadion. De... mindig ott a de. Végülis érthető, hogy a Fradinak múltja, népszerűsége okán új stadion épül. No meg az utóbbi évtizedben sok sikert arató debreceniek is maguk mögött hagyhatják a nemzetközi szinten értékelhetetlen régi stadiont. Valahol az is jó lenne, ha egy komoly utánpótlásképzést folytató akadémia fiataljainak is szép stadionja lenne.

Ám már ezeknél a stadionoknál is olyan sok pénzről, milliárdokról szól a történet, hogy az egyszeri focirajongó elgondolkodik. Az olvasóim többsége bizonyára soha nem volt magyar focimeccsen (ami szomorú, mert sajnos nagyon kevés embert érdekel a hazai labdarúgás), nem tudja elképzelni, milyen, amikor van hangulat, és milyen, amikor nincs. És sajnos az utóbbi a sokkal gyakoribb. Az évi két Újpest-Fradi még oké, vagy egy Debrecen-Diósgyőr, de amikor a Kecskemét Paksra látogat, háááát... A felcsúti csapatot kár is emlegetni, a kutyát nem érdeklik a meccseik, fiatalok alig vannak a keretben, az a fantasztikus magyar akadémiai rendszer eddig enyhén szólva is kevés klasszist termelt ki.

Szóval én nem a stadionokban mérem azt, hogy a foci jó-e. Sőt, az az utolsó. Ócska, lepattant stadionokban is voltam jó hangulatú meccseken, és ha többségében sok szurkolót vonzó, hajtós mérkőzéseket rendeznének, a fejlesztés még indokolható is lenne. Ha látnám az előrelépést, ha kinőtte volna a magyar foci a mai stadionhelyzetet, ám legyen, a közpénz költése is belefér. De ettől még nagyon távol vagyunk. Mivel ezeket az új pályákat viszonylag rövid idő alatt felhúzták, azt mondanám, ráértünk volna velük amíg el nem jut valahova a magyar foci.

És a kilátástalanság minden szinten érezhető. Gyenge a profiliga, ezt tudjuk. De az ifistáink is olyan égő meccseket játszanak az utóbbi években, hogy ehhez nem Makovecz-stadion kell, hanem inkább zárt kapuk mögött kéne játszaniuk! Hatot kapnak az akadémista tehetségek az olaszoktól? Aztán a sehol nem jegyzett gibraltári fiatalok elleni meccset alig sikerül döntetlenre menteni? Pár éve az U21-es válogatottat Szerbiában 8-0-ra tömték ki. Ez szégyen!

Mi a fociban nem eredményeket tudunk felmutatni, hanem stadionokat. Régebben az elbukott EB-pályázatok idején csak makettjeink voltak, azok nem kerültek sokba. A mostaniakért milliárdokat kellett kifizetni, szépek is lesznek. És mi lesz bennük? Jó foci? Talán. Majd. Valamikor...

És közben hallom, melyik csapat stadionjára jutnak még újabb milliárdok. Ott még a fenti érvek se nagyon állják meg a helyüket indokoltságról. A Vasas meg a Haladás olyan helyzetben van, hogy a meccseken fejtvesztve őrjöngő tömegnek nagyobb lelátók kellenek? No persze. Mintha lenne egy párhuzamos valóság a magyar fociban, ahol nem középszerű futballisták lézengenek a pályákon, pár száz néző előtt, hanem valami csoda zajlik a gyepen.

Talán majdnem ez is az igazság. Nem a fociról szól a történet, hanem valami másról. Így pedig én, akit elsősorban a sport érdekel, passzolhatom a kérdést: magyarázza meg az, mire jók az új stadionok, miért költöttek rájuk ennyi pénzt, aki átlátja az összképet. Mert én csak pályák realitását ismerem, és azzal nehéz indokolni...

Jose Gomes érdekes elmélettel állt elő csapata legutóbbi döntetlenje után: szerinte meg akarják buktatni, ezért dolgozik csapata ellen sok ember, ezért vesztenek pontokat rossz bírói döntések miatt. És miután őt eltávolítják, jöhet a helyére Egervári Sándor...

Nehéz ennek a gondolatmenetnek az értelmét kitalálni. De menjünk bele a dolgokba, hátha okosabbak leszünk! Jose Gomes annak a Paulo Sousának a helyére érkezett, akiről ódákat zengtek, de a bajnokságot a megerősített Videotonnak az ő vezetésével sem sikerült megnyerni. Sousa maga is gyakran emlegette a komoly, hosszú távú terveit a fehérváriakkal, aztán 2013 elején "családi okokból" lemondott, ám a tervezett szerződés az amerikai focibajnokságba meghiúsolt, így végül Izraelben kötött ki.

Gomes irányításával 2013-ban megint második lett a Videoton, a mostani szezonban viszont az egész idény rendelkezésére állt ahhoz, hogy megmutassa, mire képes. Őszintén szólva, nem láttunk túl sokat a csapatától... Nem túl izgalmas a játék, a keret viszonylagos erőssége ellenére is sokszor csak erőlködésre futja, tavasszal pedig az eredmények sem nagyon jönnek. A bajnokság már elúszni látszik, a kupából kiestek, a Ligakupa meg... Hát kevesen tartják számon.

Azt gondolom, pénzből, támogatásból nincs hiány a Videotonnál, sőt. De az összevásárolt játékosokból nyerő csapatot csinálni már egy másik mutatvány, és ugyan lehet a bírókra mutogatni, de ha 3-4 gólt minden meccsen szereznének a csapat sztárjai, akkor nem lenne miről beszélni. Ehhez képest a fehérváriak sokszor csak futnak az eredmény után, elbukták az idei nagy rangadókat is.

Azt sem igazán értem, tulajdonképpen ki és hogy akarja Egervárit a kispadra juttatni. A klubvezetés? Nekik ehhez nem kell a saját csapatuk ellen konspirálni, egyszerűen leváltják a rosszul muzsikáló gárda edzőjét. Az MLSZ? Ugyan minek? És azt hogy érné el a szövetség, hogy a klubvezetés az általuk javasolt embert nevezze ki edzőnek? Ennyire még a magyar bajnokság se kézivezérelt talán. A játékvezetők vannak a háttérben? Na, arra kíváncsi lennék, hogy dönti el a bírólobbi, ki legyen ennek vagy annak a csapatnak az edzője...

Gomes hajlamos az efféle kirohanásokra, de gyanítom, ezek hátterében inkább a keserű vereségek miatti düh van. Fogalmam nincs, jó taktika-e ez, jobban játszik-e majd a csapata, de vannak ezzel kapcsolatos kételyeim. A Videoton magyar szinten kiemelkedőnek tűnő költségvetésével a szurkolók számára ez inkább csak magyarázkodás, maszatolás. A kérdések túlnyomó többsége még a magyar futballban is a pályán dől el, és a sikert valahogy sose szükséges megmagyarázni.

A napokban hunyt el Kovács Erzsi énekesnő, akinek szerelmét, Szűcs Sándort 1951-ben kivégezték.

Szűcs Sándor, a kiváló hátvéd a negyvenes években 19 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és az Újpest erőssége volt. Felesége és két gyereke volt, amikor megismerkedett a már szintén férjezett, 21 éves Kovács Erzsivel. Fellángolt a szerelem, de a korszakban nem tartották összeegyeztethetőnek a szocialista erkölccsel kapcsolatukat. Szűcsöt támadások érték, az Újpesti Dózsa vezetői kérdőre vonták.

Az énekesnő és a focista úgy döntött, együtt hagyják el az országot. Az állambiztonság gondosan kitervelt csapdát állított neki: Kovács Erzsit egy kolleganője hozta össze valakivel, aki ígérte, segít nekik emigrálni. Az állítólagos segítő valójában az ÁVH beépített embere volt, aki tőrbe csalta Szűcsöt. A Dózsa belügyi csapat volt, a játékosoknak is volt rendőrségi rendfokozata. Az ügynök meggyőzte a futballistát, hogy fegyverét is vigye magával a határátkeléshez. Ezután egy faluba kalauzolta őket, amiről azt állította, az osztrák határon van. A valóságban Zala és Vas megye határán voltak, amikor letartóztatták a nyugatra szökni akaró párt.

Mind a kettejüket börtönbe vetették. Szűcs Sándort gyorsított eljárásban állították bíróság elé. Talán maga sem hitte, hogy a hatalom példát akar az esetével statuálni: kötél általi halálra ítélték. Állítólag egy olyan törvény alapján ítélték el, amit nem hirdettek ki, így nem is volt hatályos...  Szűcs nem kért kegyelmet, nem hitte el, hogy tényleg kivégzik. Később a siralomházból még ki tudott juttatni egy üzenetet csapattársának, Szusza Ferencnek, aki tudta, kit kell megkeresnie. Puskáshoz és Bozsikhoz rohant, akiknek bejárása volt Farkas Mihály honvédelmi miniszterhez. Ők azonnal a minisztériumba mentek, de már elkéstek: az ítéletet végrehajtották. A focista alig 29 éves volt...

Kovács Erzsit is több éves börtönbüntetésre ítélték. Az a remény éltette, hogy talán szabadulása után még találkozhat szerelmével, de csak annak halála után évekkel tudta meg, hogy Szűcsöt kivégezték.

Hogy miért kellett meghalnia Szűcsnek egy tiltott határátlépés kísérletéért, amiért még a Rákosi-korszakban sem volt általános a halálos ítélet? Talán a többi élsportolónak akartak így "üzenni", hogy ne merjenek szökéssel próbálkozni, mert súlyosan megtorolják. Az ötvenes években a sztárfutballistákat tárt karokkal várták volna a legjobb nyugati csapatok, és akiknek sikerült kimennie, azok közül többen is szép karriert futottak be. Nyilvánvaló, hogy a csúcsformában levő Puskásért, Kocsisért, Cziborért kapkodtak volna, mint ahogy később valóban sikeresek is lettek a Real Madridban, a Barcelonában.

Szűcs jó focista volt, de akkor már nem volt válogatott, tehát elég neves volt ahhoz, hogy elrettentő példa legyen a sorsából, de a nemzeti csapat sikerét nem kockáztatták a kivégzésével. Talán ezért szervezett komoly akciót az ÁVH a megvezetésére, ezért vették rá a szolgálati fegyver magához vételére, ami súlyosbító körülménynek számított, és így "jogosan" halálra ítélhették. Az senkit nem érdekelt, hogy ami számukra a hatalmi játszmák része volt, az bizonyos emberek életét tragikusan változtatta meg...

A Debrecen előnye a hétvégi forduló után 8 pont előnnyel vezet a Győr, 11 ponttal a Videoton és a Haladás előtt. Már csak hét forduló van hátra, a debreceniek szinte minden riválissal játszottak már, mostantól gyengébbnek számító csapatokkal találkoznak a bajnokságban.

A magyar viszonyokat ismerve nagy-nagy csodának kéne történnie ahhoz, hogy valamelyik üldöző utolérje őket. Erre a fehérváriaknak és a szombathelyieknek inkább csak matematikai esélye van, a Debrecennek elég a hazai meccseit hozni, hogy előttük végezzen. A Győr papíron még előzhet, de... A tegnapi összecsapás jelezte, hogy a győriek nem rosszak, de egyelőre még hullámzó a teljesítményük.

A DVSC erénye az állandóság, az, hogy megbízhatóan jól teljesítenek. Néha szerencséjük is van, de ez minden csapatról elmondható... Ők legalább élnek az ilyen kínálkozó esélyekkel. A bajnoki címet még nem lehet nekik odaadni, de ezt már inkább csak ők bukhatják el. Ha az egész idényben rájuk jellemző megbízható játékkal hozzák a kötelező meccseket, akkor ismét aranyérmet nyerhetnek- egy évtized alatt már a hetediket!

Ráadásul elődöntősök a Ligakupában és a Magyar Kupában is, ahol szintén nem esélytelenek. Hogy mi a Debrecen titka? Semmi különös nem vehető észre, a játékosállomány jól van összerakva, nem cserélgetik egy-két vereség után kapkodva az edzőt, kevés a handbandázás meg a nagy duma a kötelező elvárásként emlegetett bajnoki címekről.

Most sem beszélnek róla, hanem hétről hétre a következő ellenfélre készülnek. Ennyi pont elég, a végelszámolásnál úgyis kiderül, mire volt az egész évben mutatott teljesítmény.

A tegnapi Újpest-Fradi (a végeredmény 1-2 lett) értelemszerűen engem is érdekelt annyira, hogy bekapcsoltam a tévét. Bár voltak mozgalmasabb időszakok, igazán nem volt jó a meccs, kellett némi szerencse is a ferencvárosiak győzelméhez.

A hajrában lőtt Leonardo-gól kapcsán töprengtem el rajta, szükség lenne-e arra, hogy honosítsuk a brazilt? Az ötlettel ugyanis több cikkben találkoztam már, és szemmel láthatóan sokan valóban komolyan gondolják.

Induljunk ki a tényekből! Leonardo nemrég töltötte be a 31. életévét, fiatal játékosnak már nem mondható. Karrierje során az Ajaxban és a Feyenoordban is megfordult, ez jó ajánlólevél, de a Transfermarkt szerint 168 holland első osztályú meccsén összesen 25 gólt rúgott, ez azért nem egy túlságosan magas szám. A 2011-12-es idényt a Red Bull Salzburgban töltötte, 30 meccsen 4 gólt szerzett, majd jött a Fradi, ahol eddig 16 meccsen 5 gólja van. Csak összehasonlításként: az egy időben lesajnált francia Coulibaly a Debrecenben 110 bajnoki meccsen 66 gólig jutott, Nikolics pedig csapataiban 164 meccsen 92-t lőtt. Nem pontosan ugyanaz hármójuk posztja, inkább csak azért tettem be ezen játékosok statisztikáit, mert jelzi, Leonardo gólokban mérhető teljesítménye nem valami hihetetlen, kiugró dolog. 

Az nem vitás, hogy képzett, technikás, jó futballista. De hogy túl a harmincon pont rá van-e szükség a magyar válogatottban, és valóban tud-e lökést adni a csapatnak, az nagy kérdés. A honosítással mi, magyarok is több sportágban éltünk, és ki lehet mondani, egy Bojana Radulovic, egy Carlos Perez valóban olyan világklasszis volt, akire lehetett építeni. Egy futballista, aki karrierje végén elvetődik az európai élvonaltól távol eső magyar bajnokságba, nos, valószínűleg más kategória.

Nekem azzal nincs bajom, ha valaki felveszi az állampolgárságot, majd a válogatottba is bekerül, amennyiben valóban hosszú távon lehet vele számolni, és tényleg tud segíteni. De Leonardónál azt érzem, valaki látott tőle két jó cselt, és elkezdett ötletelni. Neki nem volt két tucat meccse se a magyar bajnokságban, a korábbi karrierje során aligha figyelt fel rá a magyar futballszakma, a Bredából bizonyára senki nem akarta volna honosítani. Egyszerűen nem volt akkora klasszis, hogy ilyesmi bárkinek eszébe juthasson.

Sőt, lehet, hogy ha nem a zöld-fehéreknél játszik, akkor szóba se került volna a honosítása. Sokkal jobban reflektorfénybe kerülhet egy fradista, ami egy szurkolónál nem nagy ügy, de a szakmában jó lenne ettől még a realitás talaján maradni. Persze ilyenkor jön a képbe az, hogy a mi döntéshozóinkat nem feltétlenül ez jellemzi, és ha valaki egy szemfüles góllal pont a Fradi Újpest elleni győzelmét harcolja ki, az akkor nyilván egyből a válogatottunk megmentőjének látszik. Fordult már elő olyan a magyar futballtörténelemben, hogy egy-két kifutott meccs után kiáltottak ki annak egy focistát...

Én előre borítékolom, ha válogatott is lesz Leonardo, nem rajta múlik majd egy sikeres EB- vagy VB-szereplés. Még ha hozzá is teszi a magáét, Vanczák, Gyurcsó vagy Koman lesznek a csapattársai, és ez sokkal inkább eldöntheti a nagy kérdéseket. És abban sem vagyok biztos, hogy a karrierje vége felé járó, sérülékeny játékos pont Albánia vagy Észak-Írország ellen akarja szétrúgatni a lábát. 

És én ezt tökéletesen meg is tudom érteni. Félszívvel viszont kár felhúzni a címeres mezt. Ha döntés előtt áll, majd neki kell kitalálni, mi köti őt a magyar válogatotthoz, mi motiválná a nemzeti csapatban, és mit hajlandó bevállalni a sikerért. Remélem, egy ilyen helyzetben éppen olyan jó döntést hoz, mint tegnap az újpesti kapuval szemben...