Nem lehet olyan kis létszámú egy magyar csapat, hogy el lehessen kerülni a balhét? Már a sífutók kiküldése körüli hercehurca is elég furcsa volt, most pedig azt olvassom, áll a bál a rövidpályás gyorskorcsolyázóknál is.

Ez konkrétan egy olyan téli sport, ahol többé-kevésbé még helyt is állnak a mieink, szóval van versengés a legjobbak között, nem pedig egy magányos harcos próbálja saját eredményeit felülmúlva kiharcolni az olimpiai részvételt, hanem tétje van egy-egy versenynek. Van olyan, hogy valaki kiszáll a történetből, mint azt az egyik női versenyző megtette, név szerint Darázs Rózsa.

A négy fős csapat viszont ennek ellenére kiharcolta a kvótát, és akkor váratlanul a már visszavonult Darázs Rózsa került a capatban Kónya Zsófia helyett- és a csapatvezető neve Darázs István, azaz saját lánya mellett voksolt ebben a helyzetben. Mivel a nyolcadik helyért már pénzjutalom jár, és összesen nyolc csapat harcolta ki a részvételt, anyagilag sem mindegy, ki léphet jégre- az olimpiai versenyzés élményéről nem is beszélve.

Indoklás természetesen van, Kónya a hírek szerint nem teljesen egészséges, ezért született meg ez a döntés. A baj most is a körülményekkel van: egy olyan ember került be, aki nem harcolt meg a kvótáért, és a saját édesapja döntött a javára. Teljesen mindegy, hol végez a csapat, itt valaki egész életében csalódott lesz az elúszott lehetőség miatt, valaki másról pedig soha nem mosthatja le magáról annak a vádját, hogy csak bepottyantották a csapatba. Pedig nyilván mind a ketten sokat és becsületesen edzettek, és most mégis keserű lesz a szájuk íze! A többi csapattag nyilván ugyanúgy lázadozik, szóval ez olyan helyzet, amit jól megoldani már nem lehet.

Mert bizonyos szituációkban nincs jó magyarázat, csak magyarázkodás van. Ez pedig most pontosan ilyen helyzet. Nagy kár érte, de jelzésértéke van. Mifelénk teljesen mindegy, hogy valaki szimpatikus amatőrként az utolsó bekerülő helyekért küzd, vagy lényegesen komolyabb reményekkel indulhat neki az olimpiának, pillanatok alatt balhés helyzetbe keveredhet. Nem jó ezt látni, nem jó ilyenről olvasni. Hallani persze más nemzetekről is, ahol valami miatt egymásnak estek a sportolók, de az legyen az ő bajunk. Ha már az olimpián alig van esély érmekre, legalább valami mással, sportszerűséggel, szimpatikus viselkedéssel tűnjünk ki. Ehhez képest jönnek a botrányok meg a seggre tett kalocsai minta. És még csak pár napja zajlanak a versenyek!... 

Nem vágyok én már arra, hogy magyar érmeseket láthassak, elég lenne egy kis nyugi a mieink körül... (Kiegészítés: a magyar váltó azóta már ki is esett... No és persze mindenki csalódott, így vagy úgy.)