A csoportok némelyikének izgalmasra sikeredett a hajrára, de voltak azért eléggé lefutott meccsek még az első körben. Persze nem is lehet ezen meglepődni, egy Real Madrid vagy egy Bayern München számára a csoportkör kötelezően kipipálandó, de az időnként sikeresen bejutó kelet-európai kiscsapatok számára nagy kaland még egy pontszerzés is. Ezzel együtt is tudja az ember támogatni azt, hogy kiszélesítsék a mezőnyt, nem kéne még nagyobbra növelni a szakadékot a sztárklubok és a kicsik között.

Aztán a vége úgyis az a sztorinak, hogy a leggazdagabb klubok jutnak tovább az egyenes kieséses szakaszba. Nyilván jobb esélyei vannak egy csapatnak, ahol egy Messi, egy Neymar, egy Xavi és egy Iniesta lép pályára hétről-hétre.

A sorsolás ma már hasonlóan nagy esemény, mint a meccsek. Nagy körítést szerveznek neki, sztárokat hívnak el, a tévében közvetítik, pedig a valóságban csak kihúznak pár nevet, elég lenne este elolvasni a híreket. A globális focibizniszben viszont minden apró esélyt meg kell ragadni arra, hogy a figyelmet adott eseményre irányítsák. 

Ennek a része az is, hogy a sorsolás után 1-2 perccel máris jönnek a twitek, a hírek arról, melyik párosításban jött össze két sztárcsapat. "Már a 16 között kieshet a..." kezdetű szalagcímek jelennek meg, pedig őszintén, amikor a németek, angolok, spanyolok, olaszok 3-4 csapatot adnak a Bajnokok Ligájába, amelyek többnyire tovább is lépnek, akkor nyilván össze is fognak kerülni előbb-utóbb.

Most a két extra párosításnak a Barcelona-Manchester City és a Bayern München-Arsenal rangadókat nevezték ki. Jó meccsek is lesznek, de ebben a körben azért akad még érdekes párosítás. A Real Madrid a mindig masszív német csapatok egyikét, a Schalke 04-et kapta, a Milan és az Atletico Madrid meccsei is jók lehetnek, a Juventust kiejtő Galatasaray és a Chelsea párharc sem lefutott. Ebben az elitligában ugyan vannak még a legjobbak között is többre taksált csapatok, de pofozógépek már nem nagyon.

Őszintén szólva nem is nagyon szeretem azt a tendenciát, hogy az európai élfocit pár csapat körülrajongására építik fel. Ebből hosszú távon baj lesz, mert az már most sem oké, hogy a német bajnokságban gyakran semmi izgalom nincs, a Bayern minden erőlködés nélkül győz, a spanyoloknál az évi 4-5-6 Barca-Real meccsről szól minden, egy Osasuna-Malaga az a két csapat szurkolóin kívül már senkit sem érdekel, és így tovább. Ha egy bajnokság összesen 1-2-3 csapatról szól, egy idő után óhatatlanul esni fog iránta az érdeklődés. Az emberek megnézik azt a pár kiemelt meccset, és a többinek nem lesz értéke- pénzben sem. Ha viszont csak a Barca-Realért adnak nagy összegeket, azok csak még jobban elszakadnak a többi klubtól.

A BL-ben azért kéne valamit tenni ez ellen, nem kéne kihegyezni a sztorit már itt az elitben is egy még szűkebb belső körre. Mondjuk a csapatok tehetnék a legtöbbet, ha a többi nem túlrajongott párosítás meccsein meghalnának a pályán, és az emberek ugyanolyan szívesen néznék azokat, mint a kiemeltnek tűnőket. A legjobb válasz mindig a teljesítmény...