Muhamed Besic, a Ferencváros bosnyák légiósa akár a nyári, brazíliai futball világbajnokságon is pályára léphet. Szép állomás lehet ez a fiatal játékos életében, de úgy látom, Boszniában is hajlamosak enyhe túlzásokba esni az álmodozók.

Azt írja ugyanis az Origo, hogy a szövetségi kapitány szerint Besic lehet az egyetlen, aki megfoghatja Messit- az argentinokkal ugyanis találkozni fognak még a csoportkörben.

Besic bizonyára tehetséges focista, de napjaink egyik legnagyobb klasszisához mérni teljesen értelmetlen. Ha megnézzük, hány alkalommal lépett pályára a legerősebbnek számító bajnokságok (angol, spanyol, olasz, német) valamelyikében Messi és Besic, akkor 275 meccs áll szemben 3-mal. Messi ezeken összesen 243 gólt szerzett, a válogatottban 37-nél tart. Nagyon úgy fest, hogy Besicnél árnyalattal magasabb árfolyamon jegyzett védőknek is meggyűlt a baja az argentin klasszis semlegesítésével.

Hirtelen az ugrik be, amikor 1982-ben Sallai Sándornak kellett volna levennie a pályáról Diego Maradonát. Végül 4-1-re kikaptunk, Maradona két gólt lőtt, csoda nem történt. Előfordul az ilyesmi. Gond akkor van, ha túlzó, teljesen irreális elvárásokat támasztanak egy játékossal szemben. Ennek nincs semmi értelme, túl nagy teher kerül a fiatal Besic vállára. Hiába lehet, hogy tényleg jó teljesítményt nyújt a többi meccsen, ha Messi róla lő 2-3 gólt, mégis bukott embernek fog látszani.

Mi nagyon jók vagyunk abban, hogy a fiataljainkat efféle értelmetlen nagyotmondással zavarjuk össze, tudjuk, mi szokott lenni ennek a vége. Kéne egy jó magyar fociszakértő a bosnyákok mellé, aki megóvná őket a hasonló helyzetektől...