Egy nagyobb utószilveszteri bulin voltunk a hétvégén vidéken, a Velencei-tó partján. Vannak ismerősök, akikkel csak ritkában futok össze, és egyikük (hölgy az illető) megjegyezte, amikor először látott, rám se ismert. Arra gondolt, ki ez a sovány fickó talpig latexben?

A kijelentés mind a két része túlzás, kóros soványságról nem lehetne beszélni az esetemben, és a "talpig latex" is a futónadrágnak meg a futókabátnak szólt. Kétségtelen, két évvel ezelőtt egy ilyen testhezálló nadrágban nagyon hülyén éreztem volna magam nyilvános helyen, de most már ezzel nincs problémám. Egyébként is, aki télidőben indul futni, elsősorban a praktikumra ügyeljen öltözésnél.

Meglepő, hogy mennyire meg lehet szokni a hideg időben kocogást. Már tudom, számomra ehhez mi a megfelelő öltözet, abszolút nem faktor a fázás. Pedig régebben biztos lettem volna benne, ha 2-3 fokokban ilyen vékonynak tűnő ruhákban futok kinn egy órát, komoly következményekkel nézek szembe. Végülis vannak következmények, ez tény: sportosabb lettem.

A Velencei-tavon mellesleg nagy élet volt. Azt sose értettem arrafelé, hogy miért van annyira elzárva a part az emberektől, nagyon hosszú részen kerítések mögött van a víz. Azért van pár megközelíthető kikötő, illetve a strandhoz érve nyugodtan kimehettem a befagyott tóhoz, de kellemesebb lett volna végig ott kocogni. Még a jégre is rámerészkedtem, de nincs mese, a futócipő nagyon nem alkalmas ezen a felületen a mozgásra. A korcsolyázók bezzeg élvezték az időt, én pedig gyorsan indultam is tovább, mert a hidegben hosszan ácsorogni azért bolondság lett volna.

Gyors zuhanyzás után pedig csatlakozhattam a csapathoz. Nem maradtam le semmiről, már ami a bulit illeti. Sőt, felbukkantak a sportos ismerősök, beszéltünk pár szót edzésről. Egyikükkel a szó szoros értelmében még a parton összefutottam, a többiekről hallottam, hogy reggel a buli helyén kettlebell edzést tartottak, volt, aki korcsolyázott- rendesen megváltozott párunk életmódja. És ez meg is látszik rajtunk. Nem a latexcuccra célzok, hanem a fogyásra...

Itt az év eleje, én pedig szorgalmasan írom az edzésnaplót, mert voltak bizonyos vállalásaim, és sportos barátaimmal is megosztjuk a terveinket. Amikor pedig utazást szervezek, mindig megnézem azt is, milyen mozgási lehetőségek vannak a helyszínen. Futni szinte mindenhol lehet, de akad még más is. Most például azon töröm a fejem, ötletet kapva egy túraszervező oldaláról, milyen jó lenne egy vitorláshajós utat összekötni más dolgokkal- egyik helyen kikötve futni lehetne egy ismeretlen partszakaszon, máshol egy reggeli vagy esti jóga lehetne a program. Ráadásul ott a tenger, úszni és búvárkodni. Ehhez nem is kell messzire utazni, az Adrián könnyen tető alá hozható, vagy például Törökországban remek lehetne egy hét aktív hajókázás.

Megvalósítható? Természetesen, hiszen mostanában egyre inkább azt érzem, a saját magam előtt levő kihívások kitartással leküzdhetőek. Az idei nyár még sok új, izgalmas élményt hozhat- de addig sem szabad leállni és nem is fogok. A mai 9,5 kilométert már bejegyeztem a naplómba, holnap pihenek, csütörtökön pedig megint edzőcuccot húzok. Hadd csodálkozzon rám mindenki, aki régebben másmilyennek ismert!