Közeledik a nyaralási szezon, ilyenkor akinek lehetősége van rá, már böngészi az utazási irodák katalógusait, fapados repjegyek között nézelődik, vagy szimplán csak álmodozik. 

Amikor az ember sikeresen megvalósít egy életmódváltást, néha kicsit hajlamos átesni a ló túlfelére. Egy vidám nyaraláson is csak salátázik, este és reggel egy közeli edzőterembe jár- de ha spártai életmódra vágyunk a szabadság ideje alatt is, akkor felesleges elutazni. Nekem személy szerint az a véleményem, nem pár laza nap rondít bele a sportosabb, egészségesebb életvitelbe, sőt, a mindennapokban sem vagyok hajlandó mindent alárendelni a szigorú elveknek.

A kompromisszumra viszont igyekszem törekedni, és ebben benne van az is, hogy azzal is számolok, az úti célok közül melyiken adódik lehetőség alkalomadtán egy kis mozgásra. Aki szeret úszni, annak a tengerpartok ideálisak egy kis tempózásra. A futás kedvelőinél már kicsit bonyolultabb a dolog, mert nem mindenhol vannak hosszú, homokos tengerpartok, ahol ráadásul turista sincs olyan sok- napózokat kerülgetve kocogni nem nagy élmény. 

Pár éve Egyiptomban voltunk, és egy utastárs kicsit szomorkásan kérdezte, nincs-e a környéken egy hely, ahol normálisan futhatna? Mosolyogtunk rajta, és ugyan én is kocogok rendszeresen manapság, most is ugyanúgy mókásnak tartom. Persze, futni jó dolog, de ha ott vagyunk egy csodálatos korallzátonyokkal szegélyezett tengerparton, akkor nyugodtan változtassunk az eredeti tervünkön, és futás helyett irány a víz: úszkáljunk, búvárkodjunk, használjuk ki a lehetőséget arra, hogy olyat csináljunk, amit otthon nem lehet.

Amikor viszont például egy városlátogatást tervezünk, egészen nyugodtan szétnézhetünk a szóba jöhető szállodák környékén: sok helyen vannak ingyenes futópályák, ahol edzhetünk egy keveset, vagy egy kellemes tengerparti sétány. Semmi akadálya nincs annak, hogy erre tekintettel válasszunk szállást. Sőt, kifejezetten sporthotelt is kereshetünk, ahol van edzési lehetőség, vagy biciklibérlés, és nyeregbe pattanva fedezhetjük fel a környéket. Ausztriában például könnyen találhatunk ilyet. Ez egy igen szimpatikus kompromisszum a számomra: nézelődünk is, mozgunk is. Ez a fajta aktív nyaralás már egyre több hely kínálatában szerepel, de azt továbbra is tartom, ha valaki kizárólag azért utazik, hogy a hotelen belül maradva egyszer edzőterembe, egyszer csoportos órára járjon, akkor hibát követ el.

Szerencsére ezek az aktív hotelek gyakran nem esnek egybe a legdivatosabb, legdrágább helyekkel, tehát a fősodortól távolabb eső helyek is ideálisak lehetnek a számunkra. A pénz nagy úr; érdemes megfontolni azt, hogy a tipikus nyaralóhelyeket mellőzve olyan városba utazunk el fapadossal, ahol élményeket is gyűjthetünk, és sportos szenvedélyünknek is hódolunk. A nyáron zsúfolásig megtelő "turistagyárak" biztosan nem ideálisak azoknak, akik a parton heverészés mellett másra is vágynak.

Néha pedig egyáltalán nem kell messzire utazni. Magyarországon belül is elmehetünk olyan helyre, ahol egy kiadós túrázással kapcsolódunk ki, vagy például körbetekerjük a Velencei-tavat. Idehaza is nagyon sok kellemes úti cél van, és aki nem a tipikus strandolós nyaraló, az nyugodtan választhatja az elő- vagy utószezon kellemes árait. Hasonló módon igaz ez például a horvát Adriára, ahol szeptember-októberben még remek a víz, és lehet vitorlázni, biciklizni, futni ugyanúgy, mint nyáron. Sőt, talán még jobban is, mert nem kánikulában gyűjtjük a kilométereket.

Az utazás előtti felkészülés része az is, hogy összeválogatjuk, mire lesz szükségünk a sportos nyaraláshoz. Ha valaki már rutinosabb a testmozgás terén, csak előveszi a gyakran használt sportpólók, sportnadrágok közül a helyi viszonyokhoz ideálisat, betesz egy futócipőt, vagy amire éppen szüksége lesz. Túlzásokba nem kell esni, de ha az ember télen akar kocogni valamerre, akkor ugyanúgy kell a vastagabb ruha, a sapka, mint itthon. Ha túl bonyolulttá válik az ügy, érdemesebb lemondani a futásról és megnézni, mi mást lehet csinálni. Az is meglepő lenne, ha valaki kettlebell súlyzókat pakol a bőröndbe- a többségünk többféle sportot is űz, tehát szelektál az ember, mi fér bele.

Egy gyakorlottabb jógázó akár még egy korrekt méretű hotelszobában is tud egy kicsit mozogni, de ha szerencséje van, egy nagyobb erkélyen már élményfaktora is lesz a jógázásnak vagy akármilyen más tornának. Tengerparti nyaralóhelyeken sem rossz kimenni a reggeli órákban jógázni, csak itt például a többség nem szereti azt, ha több száz nyaraló bámulja közben. Ezzel kalkulálva érdemes szálláshelyet és időpontot választani. Viszont egy hegyvidéken megbúvó csendes kis hotel tökéletes helyszín lehet. Akár arra is rá lehet kérdezni foglalás előtt, tudnak-e matracot biztosítani, vagy megnézhetjük, nincs-e szervezett foglalkozás adott helyen. 

A sportos nyaralás megtervezése számomra pont olyan, mint amikor felkészülünk adott hely látványosságaiból és praktikus információból. Ha meg tudom nézni az útikönyvet, mik a legfontosabb látnivalók, és azokból kiszelektálom az engem érdeklődőket, vagy ha előre tájékozódok, hogy lehet a reptértől eljutni a hotelig, akkor egy lendülettel azt is kiderítem, tudok-e sportolni. Ha körvonalazódik, mihez lehet ideális a helyszín, annak megfelelően tudok pakolni plusz cipőt, sportcuccot. 

És akkor sem esek kétségbe, ha valahol nem jön össze a futás, mert végig esik az eső, vagy mert annyi más izgalmas programra kell időt szakítani. Utóbbi esetben is mozgok eleget, csak máshogy, a komolyabb sportot pedig meghagyom az unalmas itthoni hétköznapokra. Mivel én nem vagyok élsportoló, nem a mozgásért élek, hanem azért mozgok, hogy az életem jobb legyen. És ezért nem vagyok hajlandó mindent feláldozni egy nyaralás során csak azért, hogy gyúrhassak vagy futhassak. Ha sikerül, jó, ha nem sikerül tető alá hozni, akkor sem esek kétségbe. Már azzal is sokaknál lelkesebb voltam, hogy egyáltalán megpróbáltam- ami kimaradt, majd bepótolom máskor, idehaza.