Pár napja ez az infografika a beszédtéma búvárkörökben.
Vajon tényleg reálisak ezek a számok? Azért azt szögezzük le, irtó furcsa lenne, ha ilyen pontosan meg lehetne határozni minden egyes tevékenység kalóriaégetését. Mert ugyebár függ testsúlytól, életkortól, intenzitástól, edzettségtől, ezer egyéb dologtól.
Egy példát mondva: van némi különbség aközött, hogy valaki golfozás közben kiskocsival közlekedik vagy sétál. S természetesen merülés és merülés között is akad eltérés, mert nagyon nem mindegy, áramlással szembe úszva küzdünk 40-50 percen át, vagy pedig egy helyen lebegve nézelődünk egy sekély korallzátony felett.
Persze olvastam már olyat, elsősorban nem az számít, hogy mennyit mozgunk a víz alatt, hanem az, hogy a víz hűvösebb mint a test hőmérséklete, így még trópusi merülés során is energia szükséges a test melegen tartásához. Így pedig ég a kalória rendesen.
De ha ezek a számok így igazak lennének, a hivatásos búvároktatók, merülésvezetők lennének a világ legsoványabb emberei, mert napi 3-4 órát is vízben töltenek- szinte minden nap! Más meg heti három futással is szikár tud lenni?... Szóval szerintem búvárkodni pont nem azért érdemes, mert szuper fogyókúra a sok tempózás az uszonnyal.
A téma viszont így is érdekes, mert egy fontos dologra mutat rá. Arra, hogy ezerféle módja van az aktívabb életvitelnek, és nem kötelező kocogni, ha valaki nem tud vagy nem bír, sok más testhezállóbb mozgásforma is létezik. S a mi választásunk, a tengerparton csak napozunk vagy heverészünk, vagy esetleg elmegyünk úszni, merülni, szörfözni. Ezzel pedig egybekötjük a kalóriaégetést a kikapcsolódással- azt hiszem, sokkal jobb kombinációt kitalálni sem lehet.
Ha idén nyáron lehetőséged van elutazni, akkor nyugodtan kezdj el előre aktív pihenési formák után is nézelődni az úti célon. És igen, akár a búvárkodást is ki lehet próbálni, aztán még kiderülhet, nem csak a kalóriaégetést miatt lehet rajongani a víz alatti kalandozásért.
Utoljára kommentelt bejegyzések