A boksz sem rossz mozgásforma ám, pláne ha jók hozzá a körülmények.
A harmadik kerületi szabadtéri fitneszparkokban sokfelé bele lehet ütközni. Én már többet kipróbáltam, és egyszrészt azt kedvelem bennük, hogy könnyen lehet használni az eszközöket, másrészt azt, hogy meglepően tartósak, bírják a strapát. Igaz, túlzás lenne azt mondani, hogy nap mint nap több tucat edzeni vágyó rohanja meg, de néha azért használják, alkalmanként gyerekcsapat ugrándozik rajtuk és éri eső, nap, szél. Ehhez képest igazán korrekt állapotban vannak azok is, amiket évekkel ezelőtt építettek.
Ami még plusz pont, az a fejlesztés: az újabb parkokban felbukkannak új eszközök is. Én ennek most kifejezetten haszonélvezője lettem, mert a most megnyílt, tőlem macskaugrásnyira levő parkban a szokásos zöldre festett gépeken és street workout dolgokon túl van egy bokszzsák is.
A családi vidéki házában van saját bokszzsákom, de sajnos elég ritkán jutok el oda, hogy egy kicsit kesztyűzzek. Most viszont kihasználtam az alkalmat, a bevált kesztyűimmel jöttem vissza Pestre, és alig vártam az alkalmat, hogy dolgozzak velük egy kicsit. A parkban a gépekkel jól be tudtam melegíteni, és két zsákolós sorozat között be tudtam iktatni másféle gyakorlatokat. Igazán kerek lett így az élmény.
Tulajdonképpen a boksz hibátlan kis sport, felszabadító dolog a zsákot püfölni, miközben mozog az egész test, ha még a lábaddal sem csak egy helyben állsz. Mai modern világunk szempontjából csak egy hibája van: kesztyűben nehéz szelfit készíteni. Nem mondom, megoldható a kép készítése, de az se tragédia, ha ezúttal a fotó elmarad. Inkább az ütések helyes kivitelezésére érdemes koncentrálni, hadd sírjon a zsák- ha baja van ezzel, majd posztol képet ő...
Utoljára kommentelt bejegyzések