Sportfoglalkozás

Amikor az NFL egyik legnagyobb csillaga, a háromszoros Super Bowl-győztes irányító, Tom Brady térdel le a rúgásoknál hogy megtartsa a labdát- nos, ez nem akármilyen sztori.

A 12-es elmondta a meccs után, hogy talán még egyetemi évei alatt lépett pályára ilyen szerepkörben. A holder feladata összesen annyi, hogy a hátradobott labdát elkapja és lekészítse a rúgónak a lehető legjobb pozícióba. Általában a csapat valamelyik kevéssé ismert játékosáé ez a feladat, a New England Patriotsban a punterek szoktak holderkedni, általában ez a jellemző felállás.

A puntereknek viszont soha nincs tartalékja a csapat keretében, így amikor Ryan Allen megsérült, kellett egy ember a puntoláshoz (ezt a rúgó, Gostkowski oldotta meg remekül), és kellett egy beugró holder. Érdekes pillanat lehetett, amikor odaszóltak a csapat elsőszámú sztárjának, hogy "Tom, szaladj be, te tartod a labdát!"

Ám sztár vagy sem, amikor valaki ilyen feladatot kap, meg kell oldania és kész. Ez csapatérdek, a pályán abszolút nem számít, ki mennyi pénzért írt alá. Ám a folytatás már más kérdés, és Tom Brady a meccs utáni sajtótájékoztatón már azzal viccelődött, hogy újratárgyalja a szerződését, hiszen új feladatot kapott pluszban.

Persze nyilván a csapat honorálni is fogja a beugró holder remek munkáját, és évi 14-15 millió dolláros fizetésére rádob még pár ezrest... És ha az idény végén behúzzák a Super Bowl-t, akkor még egy kicsit többet is.

A Real portugál sztárja kapta ebben az évben a rangos elismerést, amit sportújságírók, focisták és szövetségi kapitányok szavaztak meg a számára.  A Puskás-díjat a legszebb gólért Zlatan Ibrahimovic érdemelte ki.

A folytatásban pedig jöjjön az esemény jelentőségéhez illő méltatás és elemzés.

Cristiano Ronaldo az idén lőtt egy csomó gólt, Ibrahimovic dettó, szóval biztos jó helyre kerültek a díjak. Jövő ilyenkorig pedig megint a figyelhetünk a valódi focira.

Köszönöm a figyelmet.

Az NFL rájátszásában a főcsoport-elődöntők hétvégéje volt soron, és sokan azt várták, még a wild card-körnél is izgalmasabb, jobb meccsek lesznek. Bár érdemes volt a tévé előtt ülni, némi csalódás azért bújkálhat a rajongók egy részében.

A Seattle Seahawks hideg, szeles időben fogadta a New Orleans Saints csapatát. Tudni lehetett, hogy a Seahawks az esélyesebb, de annál azért többet várhattunk, mint amit a Saints mutatott. Három negyeden át nem sikerült pontot szerezniük, a védelem tartotta őket meccsben. Kihagyott mezőnygól-kísérlet, elrontott negyedik kísérlet- döcögött a gépezet. De a Seahawks sem játszott nagyot, így pár fura játék után úgy festett, egy huszáros hajrával mégis döntetlenre mentheti a rendes játékidőt Drew Brees és csapata. Aztán megint egy nehezen értelmezhető hiba, és... Vége, 23-15.

A Seahwaks csapatát a védelem vitte a hátán, illetve a remek futó, Marshawn Lynch, aki 140 yarddal és 2 touchdownnal zárt.

Russell Wilson 103 yardot passzol- most ennyi is elég volt, de az NFC döntőben ennél többet kell mutatni.

Ott ugyanis kemény ellenfél vár rájuk: a San Fransisco 49ers. A friscóiak győzni tudtak a Carolina Panther otthonában, akik szerény teljesítményt nyújtottak: összesen 10 pontot tudtak csak összehozni. Cam Newton futott 54 yardot, passzolt 267-et, adott egy touchdown passzt is, de két interceptionja végzetes lett. Colin Kaepernick a számokat tekintve elmaradt tőle, de összeségében a 49ers jól menedzselte az ideges hangulatú meccset, kézben tartották szinte végig a történéseket, 23-10 arányban győztek. Vernon Davis TD-elkapása pedig élményszámba ment, utólag kellett visszanézni, hogy lábujjai tényleg a célterületen belül voltak.

Az NFC döntője Seattle-ben teljesen kiszámíthatlannak tűnik. A 49ers felszívta magát a rájátszásra, de egyik ellenfelét sem lehengerlő módon győzte le. A Seattle pedig úgy nyert nyögvenyelősen, hogy a Saints a meccs első háromnegyedében pontot sem tudott szerezni.

Az AFC-ben a New England Patriots váratlanul könnyen győzte le az Indinapolis Colts csapatát. Jól éreztem rá, hogy a futás lehet a döntő, de az, hogy kizárólag futott touchdownokkal szereznek 43 pontot, mindenkit meglepett. Az idény végére LeGarette Blount döbbenetes formába került, 166 yardot és 4 TD-t jegyezhettek fel a neve mellett. 73 yardos TD-futását élmény volt nézni.

Brady pár jó passzal vette ki a részét a győzelemből, és nagyon vigyázott a labdára, míg a fiatal sztár, Andrew Luck négy alkalommal is eladta a labdát. Ezek után nem lehetett kérdés, ki győz: a Patriots idei egyik legnagyobb győzelmét aratta a 43-22-vel.

A Patriots újabb sérülése miatt egészen fura szerepkörben mutatkozott be a háromszoros Super Bowl-győztes Tom Brady. Ryan Allen válla ugyanis meghúzódott, így a kicker, Stephen Gostkowski vette át a szerepét, a rúgásoknál pedig Brady szállt be mint holder. De ezt is a szokásos alázattal és profizmussal végezte. A végén őt is faggatták arról, hogy a futásról szólt az egész meccs, de ennyi év rutinjával Brady már pontosan tudja, csak a győzelem számít- könnyen vagy nehezen, futással vagy passzal, az nem számít.

Az utolsó elődöntőt a Denver Broncos és a San Diego Chargers vívta. A Broncos remek alapszakasz után egyértelmű esélyese volt a párharcnak, és a meccs a kedvük szerint is alakult, 17 pontos előnyt szereztek az első három negyedben, amikor a San Diego gyakorlatilag semmit nem mutatott, ötletettenül, enerváltan játszottak. Peyton Manning megbízhatóan irányított, 2 TD-passz és 1 labdaeladás volt a legfőbb statisztikai mutatója, összesen 230 yardig jutott.

A negyedik negyedben aztán minden mindegy alapon elkezdett játszani a Chargers, Philip Rivers két touchdown passzával hirtelen kezdett izgalmassá válni a meccs, de aztán a végén a Broncos rutinosan már csak arra törekedett, hogy az előnyt megőrizze. Ez sikerült is, a vége 24-17 lett.

A jövő héten Denverben találkozik a Broncos és a New England Patriots. Ősszel óriási hátrányból fordítva győzött a bostoni csapat, de azóta a Patriots mintha nem is ugyanaz a csapat lenne: Brady passzjátékának sokkal kisebb szerep jut, a futók viszont ellenállhatatlanok. Manningék nem voltak igazán meggyőzőek a Chargers ellen, de a rekordhalmozó irányító által labdákkal tömött remek elkapóbrigád bármikor képes nagy játékokra.

A kérdés tehát inkább a védelem oldalán dől el: képes lesz a Patriots secondary széttördelni a Broncos passzjátékát, és a denveriek pedig meg tudják-e állítani a Blount, Ridley, Vereen futótriót. Aki ebben jobb lesz, az győzhet. A pillanatnyi formát felhozni felesleges, jövő vasárnap új meccs lesz, minden szempontból.

Az már csak újságírói fogás, hogy mindent úgy fognak az elkövetkezendő hétben beállítani, mntha csak Brady-Manning és Wilson-Kaapernick párharcokról szólna az egész. De a sztori bonyolultabb, és ezt pont a heti meccsek bizonyították, amikor nem csak az irányítók vitték a hátukon a csapatukat.

Ha a FIFA döntésén múlna, minden hónapban rendeznének világbajnokságot: nagy bevétel ez, és ellentétben a Bajnokok Ligájával, a FIFA saját tornája. Noha felmerült a kétévente rendezendő vb ötlete, ez végülis nem valósult meg. Egyrészt a versenynaptár így is zsúfolt, nem nagyon lehetne beerőszakolni újabb meccseket, másrészt ütné az Euópa-bajnokságot, végül pedig ott van az a nem elhanyagolható kérdés, hogy értéke úgy van igazán a diadalnak, ha négy évet kell várni a következő lehetőségre. Nagyjából olyan ez, mint az olimpia.

Ha már világbajnokságot nem lehet olyan sűrűn tartani, próbáltak olyan fantasztikus tornákat beleerőszakolni a versenyprogramba, mint a klubvilágbajnokság meg a Konföderációs kupa. Roppant népszerűségű események ez, nekem is gyorsan meg kellett néznem a wikipédián, kik nyertek mostanában, mert szerintem egy meccset sem láttam ezekből.

Szóval marad egyedüli nagy dobásnak a focivébé. És ha már nem lehet gyakran rendezni, elszállnak az ötleteléssel. A pénz az úr, és ez legutóbb azt eredményezte, hogy a 2022-es világbajnokság helyszínének Katart választották. Nyilván azért, mert központi helyen levő országról van szó, ahol magas színvonalú a futballkultúra, no és nyáron ideális az időjáráa a focihoz- bocs, most nézem, ezek egyike sem igaz. Az olajdollárok viszont elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy a FIFA az arab ország mellett döntsön.

Félreértés ne essék, Katarban biztos nagyon szeretik a focit. A tendencia az, ami kicsit ijesztő. Vannak ennek a sportnak hagyományai, de ha minden a pénzről szól (ki vesz több pénzért futballistát, ki kaszál többet a tévéközvetítésekért, ki tud több pénzt elpocsékolni ultramodern, később soha ki nem használt stadionokra, kinek mennyi kenőpénz jutott), akkor a végén a nézők között is több lesz a közgazdász, mint a szurkoló. Kár lenne, ha teljesen elveszne a sportérték szép lassan ebből az egészből- én legalábbis nagyon sajnálnám.

Hogy mennyire nem gondoltak át bizonyos dolgokat a FIFA illetékesei (vagy a sok pénz okán nem is törődtek az ilyen "apróságokkal"), azt jelzi az időről időre fellángoló vita arról, egyáltalán lehet-e nyáron tornát rendezni Katarban. Lássuk be, az 50 fokos hőség nem kedvez sem a játéknak, sem a szurkolóknak. Remek ötleteket hallani légkondicionált stadionokról (micsoda pénzszórás, pár meccsért!), mindenféle nézőbarát megoldásról, és akár az időpontok tologatásáról is. A terveken álomstadionok láthatóak, de kinek, minek épülnek ezek a futurisztikus csodák?...

Az viszont igen érdekes lesz, ha az idény kellős közepébe, november-decemberi időszakba teszik át a világbajnokságot. Megoldhatatlan? Nem. Végülis a hagyományok sem kőbe vésett dolgok, át lehet írni minden bajnokság lebonyolítását. Az se tragédia, ha az őszi és a téli idény között két hónap szünet van- a magyar bajnokság jelenleg pont így zajlik. Mégis rossz érzése van az embernek. Egyre kevésbé érzem fontosnak magam én, mint néző.

Osztanak-szoroznak, nézik, hogy eshet le a legtöbb pénz, és ezért bárkinek odaadnák a nagy tornákat, aki fűt-fát ígér. Ha Észak-Korea nem szegény, hanem gazdag kommunista ország lenne, simán lepacsizna Blatter az épp uralkodó diktátorral. Bizonyára akkor is nézném a meccseket, ha így lenne- vagy mégsem? Nem tudom. Messze nem hoz úgy lázba a nemzetközi csúcsfoci, mint pár éve. És nem hiszem, hogy ennek oka a gyengébb színvonal lenne. Valami megváltozott- vagy bennem, vagy a focit körülvevő dolgokban, vagy mind a kettőben. Kár lenne a szenvedélyeket kiváltó, sportnak számító játékért!

Tebow különös karriert mondhat magáénak: olyan amerikafoci-sztár, aki viszonylagos eredményessége ellenére jelenleg csapat nélkül van, mégis mindenki odafigyel rá.

Az egyetemi évek során voltak jó meccsei, még a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-trófeával is jutalmazták, de akkor is voltak kételyek a képességeit illetően. Ezek után meglepetést keltett, hogy a Denver Broncos a draft első körében kiválasztotta 2010-ben.

Sokak szerint Tebow borzalmasan dob irányítóhoz képest. Meglehet; mégis, sikerült rájátszásba jutni a Broncos csapatával és ott még egy teljesen váratlan győzelmet is arattak a Pittsburgh Steelers ellen. A pálya mellett féltérdre ereszkedő és imádkozó irányító alakjából gyorsan mém lett, és egy időben mindenki Tebow-ról beszélt. Pech, hogy ennek hátterében nem csodálatos passzai, hanem a pályán kívüli szereplése állt. Ezért aztán hiába alakult ki komoly rajongótábor körülötte, a Broncos végülis úgy döntött, inkább a rutinos szátrirányítóban, Peyton Manningben lát fantáziát, és az ő érkezésével Tebow is csapatot váltott.

A New York Jetsnél töltött időszak enyhén szólva sem sikerült emlékezetesre. Csak alkalmanként került pályára, nem tudott hozzátenni semmit a vergődő csapat játékához, az idény végén pedig elköszöntek tőle. Nagy meglepetés volt, amikor ezek után a New England Patriots hívta meg edzőtáborába, Tom Brady aligha ijedt meg új riválisától az irányítóposzton. Végül a Patriots ezt a szezont is két irányítóval kezdte a keretben, és Mallett maradt a második számú, míg Tebow-ra senki nem tartott igényt.

A helyzet némileg igazságtalan. Bár Tebow valóban nem számít elit irányítónak, kétségtelen, voltak szép győzelmei annak idején. Viccelődtek is vele, hogy több rájátszás meccset nyert vele a Broncos, mint Peyton Manninggel: utóbbinak még nem sikerült ez a bravúr. Olyan emberek is lehetőséget kaptak ebben az évben irányítóként az NFL-ben a különböző sérülések után, mint Seneca Wallace, Matt McGloin, Kellen Clemens, Chad Henne, Scott Tolzien, Thad Lewis- egyikük sem mutatott még soha semmi különöset.

De a Tebow körüli médiafelhajtás miatt nem sok csapat van, ami bevállalja a nagy érdeklődést vonzó, ám valójában nem kimagasló képességű játékos szerződtetését. A Patriots kivétel lehetett volna, mert ők máshogy kezelik a médiát, talán még azt is felvetették, hogy irányító helyett más poszton szerepeljen (nem ördögtől való ötlet, a Patriots jelenleg legeredményesebb elkapója, Julian Edelman anno irányító volt), de Tebow mindig kijelentette, a posztváltás szóba sem jöhet. Így aztán a Patriots eladott jó sok Tebow-mezt (mint ahogy Jets és a Broncos is), a csapat vezetői dicsérték a játékos hozzáállását, szorgalmát (mint ahogy a Jetsnél és a Broncosnál is), de nem értékelték nagyra a teljesítményt (ahogy a korábbi csapatai sem).

Az irányítói posztra vágyó, de egész idényben nem játszó Tebow pedig továbbra is népszerű firgura. Normális, becsületes fickónak látszik- oké, dobni nem tud túl pontosan, de az érte rajongó anyukáknak, tinédzsereknek, gyerekeknek ez számít a legkevesebbet. Mindenesetre hiba lett volna nem kihasználni az adottságait, így ha a pályán nem is bizonyíthatott, a tévében igen, az egyetemi focibajnokság döntőjének szakértőjeként.

És erről aztán megint jó sokat lehetett írni, ugyanis Tebow remek érzékkel jósolt a meccs előtt. Nagyjából ráérzett arra, mi várható, jól elemzett. És úgy tippelt, a meccs végén, a negyedik negyedben döntheti el a meccset a maga javára az FSU, 35-31 arányban. És valóban az utolsó negyed volt a floridaiaké, akik 34-31-re győztek! Szóval lehet, mégiscsak van hely a nap alatt Timnek, ez is egyféle karrierlehetőség lehet az amerikaifoci világában. A kezdet mindenesetre parádésra sikerült- ha fele olyan pontosan dobna, mint ahogy ezt az eredményt megjósolta, tuti kezdő lehetne valamelyik csapatban a pályán is.