Érvek és ellenérvek a focisták nyári csúcstalálkozója után.

Megérdemelte-e a címet Portugália? Természetesen igen, hiszen senki nem tudta őket legyőzni, legalább egy döntetlenre mindenki ellen jók voltak. Masszívan védekeztek, csak egyetlen alkalommal, a mieinktől kaptak egynél több gólt. A döntőben pedig elbírták Cristiano Ronaldo korai sérülését is, aki ugyan nem mindig képes meccset eldönteni, de hogy nélküle bármelyik válogatott gyengébb, az tény. Akárhogy nézzük, hét meccs alapján ők lettek a legjobbak, vita nincs.

Vagy mégis van? A portugálok időnként egészen csapnivaló, unalmas meccseket játszottak, a hét mérkőzésből egyetlent(!) nyertek meg rendes játékidőben, és az volt az egyetlen, amit egynél több gólos különbséggel hoztak. Játékuk enyhén szólva sem volt látványos, aligha fogjuk izgatottan visszanézni a tornán játszott meccseiket, csak úgy a szórakozás kedvéért.

Sok-e a 24 csapat? Dehogy sok, sőt, lehetne még több is! Nem kevés kis focinemzet válogatottja mutathatta meg magát egy nagy tornán Albániától Izlandig, és nem kevés közülük igazi pozitív meglepetés volt, például a magyarok is. Harcos, kemény meccseket játszottak a kicsik is, alig voltak nagy különbségű győzelmek, szóval fél Európa szurkolói izgulhattak egy hónapon át. Egyébként is, hogy panaszkodhatna egy igazi focirajongó, amikor ilyen rengeteg meccset láthattunk?

Persze van, aki szerint már túl sokat. Akadtak válogatottak, akik nélkül még éppen elment volna a torna, azért ha nagyon jól megnézzük, valahol ott kezdődtek az izgalmak, amikor olasz-spanyol, német-francia rangadók következtek. Szimpatikusak voltak az izlandiak, de azért valahol mind sejtettük, nem ők érnek oda a végelszámolásnál. És a csoportmeccseknek sem úgy volt tétje, hiszen a 24 csapatból továbbment 16, három döntetlennel megvolt a továbbjutás, és jöttek tovább a meccsek, amelyek egy részén mindenki totál biztonsági focit játszott. Hiába volt sok a meccs, jelentős részük igencsak felejthető volt- a mennyiség pedig nem csap át minőségbe fociban sem.

A lebonyolítás viszont alapvetően rendben volt, nem voltak furcsa, esztelen szabályok aminek láttán csak kapkodja a fejét az egyszeri szurkoló. Igen, az utolsó körben látni lehetett, akadt csoport ahol pontosan tudták, milyen eredmény elég a továbbjutáshoz, de ez a foci sajátossága, mindig is volt hasonló. A nagy kérdések úgyis az egyenes kieséses szakaszban dőlnek el.

Persze azért nem ártana, ha a csoportkörökben is lenne valami ami felpörgetné a dolgokat. Furcsa ötletek mindig vannak, például hogy ott se legyen döntetlen, tizenegyesekkel döntsenek (aki azt megnyeri, kapja a 2, aki bukja, az 1 pontot), és az rendesen megkavarná a dolgokat. Az tény, hogy szinte végig a tornán jól lehetett szerepelni bunkerfocival.

No igen, kevés volt a gól, de a jó védekezésben, a taktikai csatában nem lehet megtalálni az érdekeset? Ez is része a focinak, és hiába mindig csak a csatárokat imádják, kijár az elismerés a védőknek, kapusoknak is, ha nekik köszönhetően jön össze a siker- mint mondjuk most a portugálok esetében.

Mondjuk az összefoglalók unalmasak lesznek, ha gólok helyett csak becsúszásokat és nagy mentéseket tudnak adni, aztán meg a végén a tizenegyeseket. Utóbbi mentett meg pár meccset attól, hogy minden izgalomtól mentesen felejtsük el őket. Igenis kellenek a nagy lövések, a szép cselek, a látványos gólok! A magyar csapatot pont az tette szimpatikussá, hogy nagyon lelkes (és eredményes!) volt az előrejáték, legalábbis a csoportmeccsek alatt. És gólra törően játszva a kiesés sem fájt annyira. De mint mondanak mondjuk a horvátok, akik erős csapatukkal fájóan gyatra meccseket is játszottak, és ki tudja mire számítottak a nyolcaddöntőben ezzek a focival?

A bíráskodással viszont nem nagyon kell foglalkozni, hiszen alapvetően nem a sípmesterek döntöttek el semmit. A foci hagyományainak része ez az emberi hibafaktor, és persze ahogy az szokott lenni, egyszer ide, egyszer oda téved a bíró. 

Nyilván pár nagy tévedésnél azért mindenkiben felmerült, ha lenne videobíró, más volna a világ!... A döntőben Ronaldo lerúgása volt az egyik több, mint vitatható helyzet, hiszen a bíró le sem fújta. A másik meg Eder kezezése- ha akkor az a szabadrúgás nem a kapufát találja el hanem bemegy, tele lenne vele a sajtó. Ezt most megúszta a bíró, az UEFA- de mikor lesz az, hogy a rendkívül felgyorsult játék miatt annyi ilyen hibát követnek el, ami után nem lesz elodázható a változtatás? Majd megszokjuk a videobírót is, ahogy a tétlen lest is, például. 

Szóval vannak érvek és ellenérvek bőven! Aztán majd meglátjuk, módosul-e valami a következő nagy tornára, vagy addigra rég elfelejtjük a kritikákat, és alig várjuk, hogy végigizgulhassuk?