Sportfoglalkozás

Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy tegnap a roppant durva szabálytalanságot elkövető francia Matuidi a pályán maradhatott, miközben súlyos sérülést okozott nigériai ellenfelének.

A mozdulat eleve durva volt, a játékosnak köze nem volt a labdához, eleve milyen focista az, aki így próbálna lekezelni egy labdát? Egyszerűen rátartott Onazi lábára, és sajnos túl "sikeres" lett a mozdulat, hiszen a sérültet hordágyon vitték le és csapatának cserélni kellett.

A mentegetőző francia pedig megúszta az egészet sárgával, pedig ez egy gusztustalan szabálytalanság volt, amit bizonyára látott a bíró is, meg az asszisztensek is, tehát már ekkor villanhatott volna a piros. Ráadásul a játékvezető várhatott volna egy keveset, és a komoly sérülés ismeretében is dönthetett volna.

Ez az egész ügy ráadásul Suarezt juttatta eszembe, akit úgy meszeltek el, mintha letépte volna pár játékos fejét a pályán. Ostoba baromság volt? Igen. Megérdemelt valamiféle büntetést? Természetesen. De ezzel együtt Chiellini a pályán maradhatott, nem kellett kiskosárban levenni, mert inkább gusztustalan volt a harapás, mint a testi épségére veszélyes.

A bokatörő francia megmozdulását viszont nehéz higgadtan elemezni, és szívem szerint azt mondanám, neki is járna négy hónap eltiltás, ha már Suarez így megkapta a magáét. Hogy mit dönt a FIFA, azt nem tudom megelőlegezni, de remélem, valami azért történik. Ez ugyanúgy nem való a pályára, mint a harapás, és ugyanúgy befolyásolta a meccset az, hogy nem állították ki Matuidit, mint Suarez tettének meg nem torlása. Így aztán a szurkolók teljes joggal háborognak, hiszen ne ez döntsön már egy sorsdöntő vb-találkozón.

Reménykedjünk, nem az ilyen tévedésekről szólnak majd a hátralevő meccsek, de picit szkeptikus vagyok, mert az elmúlt napokban több problémás bírói döntést láthattunk. Kár, mert egyébként voltak izgalmas meccsek- ha a színvonal nem is mindig magas, annál fontosabb, hogy legalább legyen kiélezett minden mérkőzés. Ez többnyire igaz, és pont ezért lehet nagy jelentőségű egy-egy ilyen melléfogás. Továbbra is annak örülnék a leginkább, ha nem ezekről beszélnénk a legtöbbet.

Két dél-amerikai rangadón vagyunk túl, de az egyeneses kieséses szakasz első meccsei nem igazán kápráztattak el.

A brazilok eddig sem voltak lehengerlőek, de Chile olyan ellenfélnek tűnt, aki ellen lehetett volna erőt demonstrálni. Ehhez képest két kapufán múlt a házigazda búcsúja, mert a hosszabbítás utolsó percében és az utolsó tizenegyesnél is velük volt Fortuna.

Nem tudom igazán hová tenni a brazil válogatottat. Akad sztár is a keretben Neymar személyében, illetve ott van még pár remek képességű focista, de az együtt egész valahogy teljesen átlagos csapatnak tűnt. Nem voltak nagy cselek, szép átlövések, átütő támadójáték- inkább esetlegesnek tűnt minden. Egy öngóllal vezettek, egy nagy védelmi hibát vétve engedték kiegyenlíteni a lelkes chileieket, és aztán a meccs második félideje meg a hosszabbítás már nem volt nagy örömfoci.

Láttunk már kínlódva világbajnoki döntőig jutó csapatot, és a brazilok esetén sincs kizárva, hogy eljutnak odáig, de ettől többet vártak a hazai szurkolók is, és persze mi, semleges nézők is. A meccs ugyanis nem nagyon tudott lekötni...

Ráadásul egy lendületben levő Kolumbia vár rájuk a következő körben. Őszintén szólva nem lepődtem meg, hogy Suarez nélkül gyengébb lesz Uruguay, de azt viszont jó volt látni, hogy a kolumbiaiak nem emiatt jutottak tovább, hanem egyébként is ötletesen, jól játszottak, szép gólokat szereztek.

Még azt sem gondolom, hogy Brazília stílusa kevésbé fog nekik feküdni, mert kissé szertelennek tűnt a házigazdák védelme a nagy nevek ellenére. Ebből bizony még bőven lehet nagy meglepetés, Kolumbia elődöntőbe jutása ugyanis szerintem feltétlenül annak számítana. A tegnapi meccs után szimpatizálok is velük, meglátjuk, meddig tart ki a lendület.

Ma egy erősebbnek és egy gyengébbnek tűnő oárosítás vár ránk, de a tegnapi eredmények után inkább nem tippelnék, melyik lesz a jobb meccs. Megérzésem az, hogy Hollandia legyőzi Mexikót, a görögök viszont bármennyire harcolnak, a szerencséjük már nem lesz elég Costa Rica ellen. Azért kemény, kínlódós meccsekre számítok, de hátha rámcáfolnak a csapatok, és végre jön a látványos foci...

Luis Suarez harapásáról már mindenki elmondott mindent, és most már a FIFA is eltiltotta, végére ért a számára a világbajnokság, szóval nyugodtan lehet még egy kicsit okoskodni.

Azt gondolom, hogy a sanyarú gyerekkorral jönni egy embernél, aki minden évben rengeteg tétmeccsen lép pályára és igen komoly pénzekért focizik, meglehetősen vicces. Nincs más dolga, mint hogy gólokat lőjön és kész. Ehhez képest ilyen barom, értelmetlen, sportszerűtlen mutatványokat dobni a pályán hihetetlen nagy marhaság, amire nincs mentség.

Hogy a FIFA eltiltása jogos volt-e? Ezen éppen lehet lovagolni, de azt azért le kell szögezni, valamit kellett dönteni. Igen, voltak már durvaságok, amiért lehetett volna utólag videobírózni, nem csak Suarez volt hülye. És megjegyzendő, a FIFA, ami úgy elzárkózik a visszanézéstől, ilyenkor bezzeg mégiscsak a felvételekhez nyúl.

Mindezzel az a baj, hogy ilyenkor már ennek nem sok értelme van. Mert mi is történt? Amikor a szabálytalanság történt, egy olasz játékos (talán túl szigorúan is) ki volt állítva. Az állás pedig 0-0 volt, és nyilván máshogy védekezett volna az olasz csapat, ha Suarezt lezavarják a pályáról a harapás után. Az olaszok bukásán az utólagos eltiltás nem változtat, viszont a pályán meg nem büntetett szabálytalanság után elmeszelt sztárja nélkül meggyengült Uruguay nyilván kevesebb eséllyel lép pályára a nyolcaddöntőben.

Egy szó mint száz: nincs minek örülni. Egy sorsdöntő meccsen megint olyan dolgok befolyásolták az eredményt, aminek a focihoz nincs köze. És a következő fontos meccsre is hatással lesznek a történések. Ezek kicsit elkedvetlenítik a magamfajta szurkolót, mint a meg nem adott tizenegyesek, a lézerrel elvakított kapus meg a többi hasonló sztori. Tudom én, a játékban benne van ez is, de a helyzet az, hogy annyira hozzászoktunk a minden rezdülést megmutató közvetítésekhez, hogy lassan többet beszélünk az ilyen balhékról, mint a játékról.

Nem hülye dolog, hogy a bombagólok, nagy cselek helyett az eddigi sok meccsről a legemlékezetesebb jelenetté Suarez harapása vált? Azt ismétlik, arról beszélünk, pedig az nem a foci aranykönyvébe való, hanem inkább a legnagyobb ökörségek közé tartozik. A tettes elvileg bűnhődik- a baj viszont az, hogy vele együtt mi is, amikor elrontják a játékunkkat.

Izgalmak a focivilágban, Brazíliától Máltáig...

Eljött a pillanat, amikor a világbajnokságon már nem az esélylatolgatásé, a számolgatásé a főszerep. Jön az utolsó kör, 90 perc az élet a csapatok számára- kivéve a máris kiesett vagy továbbjutott gárdákat. Persze előbbiek hajthatnak a becsületükért, utóbbiak meg a csoportelsőségért, hiszen nem mindegy, milyen ellefelenet kapnak a következő körben.

Ám a lényeg az, hogy az őszinte, kemény összecsapásoké lesz a főszerep. Persze pont az első két párosításban nem fognak nagy dolgok eldőlni, hiszen Hollandia és Chile már továbbjutott, Ausztrália és Spanyolország pedig szépen akar búcsút indteni Brazíliának, de este tíztől érdemes lesz mind a két meccset nyomon követni. Akár még a házigazdák is kieshetnek, bár ehhez nagy csodának kell történnie- hopp, ki is lett a halálcsoport első továbbjutója? Az óriások helyett Costa Rica! És ki zúgott ki először dicstelenül? A világbajnok spanyolok... Szóval voltak már itt vaskos meglepetések.

Persze a kis ország kiscsapatainak is volt izgulnivalója. Sorsoltak az európai kupákban, a Debrecen északír ellenfelet kapott, a Fradi és a Diósgyőr pedig máltait. Hát igen, mi ezzel a veretes társasággal egy körben mutathatjuk meg magunkat a nemzetközi színtéren... De én reménykedem, hogy ez legalább nem lesz túl magas léc a mieink számára. A DVSC a vébédöntő után pár nappal lép pályára.

A színvonalat összehasonlítani nyilván felesleges lesz, de az igazi focirajongók, akik nem csak négyévente szurkolnak, így is örülni fognak, hiszen szünet nélkül pattogni fog a labda. Mit számít az, hogy Hollandia vagy Sliema Wanderers, a gyep zöld, ugyanúgy 22 ember játszik- maximum nem pont ugyanúgy...

Bár számszerűleg egyik meccs eredményét sem találtam el tegnap, a kimenetelüket illetően nem tévedtem nagyot. Így aztán fellelkesülve folytathatom a tippelgetést.

Belgium Algériával találkozik, és minden európai sikert vetít előre. A belgáknak kifejezetten jó erőkből álló, feltörekvő válogatottja van, Algéria viszont egyáltalán nem tartozik a focivilág elitjébe. Aki a csoportot megnyeri, az elkerülheti a németeket, szóval komoly tétje van minden meccsnek. Ezért úgy gondolom, a belgák mindent beleadva, fölényesen győznek, 3-0 lesz a vége.

A házigazdák már a második kör első meccsét játsszák a mexikóiak ellen ma este. Bár döcögött a brazil gépezet, azt gondolom, tudnak ők jobban játszani, mint a nyitómeccsen, és ellenfelüket sem tartom verhetetlennek. Azért néha megnehezíthetik a brazilok életét, ám a végére kialakul egy biztos, 3-1 arányú különbség, és a hazaiak ezzel gyakorlatilag tovább is jutnak.

Oroszország és Dél-Korea? Van némi kiszámíthatatlanság ebben a párosításban. Bár az oroszok pumpálják a pénzt a sportba, ez általában nem hoz azonnal eredményt, a nagy sikerhez kell más is. Úgy gondolom, a végső győzelemre éppen úgy nem esélyesek, mint az ázsiaiak, de mind a két csapat szívós, harcos, ezért kemény meccset játszanak. Korea csapat becsapós, ha jó napot fognak ki, simán jók lehetnek egy döntetlenre, ezért 2-2-re tippelek.