Sportfoglalkozás

Szép kis summa ötmillió forint, nemdebár? Az ember morog, ha azt hallja, egy középszerű, reménytelenül magyar szinten megrekedt futballistára ennyit költ a klubja évente.

És akkor mit mondjunk, ha egy szurkolóra ennyit akarna valaki költeni?

Elmagyarázom. Azt írják, az új MTK-stadion kiemelt beruházás lesz, így aztán 5 milliárd forintot költenek a stadionra, edzőpályákra- vagy egy kicsivel talán többet is. Mindezt pár villamosmegállónyira a vadonatúj Fradi-pályától, mert hát az nem járja, hogy kerületenként ne legyen egy felesleges beruházás.

A magyarfutball.hu adatai szerint az MTK-nak tavaly átlagosan 1443 nézője volt meccsenként. Ebben viszont benne van a Fradi elleni 4500 ember, amit nem tekintve már csak 1200 főről beszélünk- és ezek erősen felfele kerekített számok. Az idén az MTK például a Fradit is ezer ember előtt fogadta, a Debrecen vagy a Nyíregyháza ellen még kevesebben mentek ki szurkolni a kék-fehéreknek. Állapodjunk meg egy nagyon baráti ezer fizető nézőben meccsenként.

Innen már egyszerű: ha ötmilliárdot költünk a stadionra, akkor fejenként ötmilliós ajándékot kapnak a szurkolók, hogy kellemes körülmények között szotyizhassanak az MTK meccsein. Gonosz leszek, felteszek egy költői kérdést. Vajon ha megkérdeznénk az drukkereket, mit szeretnének, új stadiont, vagy az igazán elkötelezett 500 törzsszurkoló zsebre tehetne mondjuk fejenként egymilliót, és elfogadná hogy a Hidegkuti Stadion szép lassan tovább omladozik, mit választanának? Ez utóbbi megoldás ugyanis tizedannyiba kerülne, mint az új stadion.

Meg kell jegyezni, hogy sajnos ez a számítási mód hasonló eredményeket hozna a többi új stadion esetében is, mert hiába van esetleg több néző valamivel, a Fradi vagy a Debrecen új arénája jóval többe is került. Ami nálam most kiverte a biztosítékot, nem csak a stadionról szól, hanem egy tömegbázis nélküli, keveseket érdeklő csapatról, és arról, hogy ott van nem messze egy új pálya. Szegény országokban a kiscsapatok meg tudnak osztozni egy stadionon. Azt megértem, hogy a Liverpool meg az Everton nem közösködik, de például az Egyesült Államokban a két New York-i NFL-csapat, a Giants és a Jets közös stadiont használ, nekik nem derogál. Pedig New Yorkról beszélünk, nem a Salgótarjáni utcáról...

Ebben az országban nagyon sokan vannak, akik roppantul boldogok lennének fejenként ötmilliós ajándékkal. Nem mondok példát, mert nagyon könnyen rámsüthetnék a demagógia vádját- bár talán szerintem ez esetben nem nekem kellene szégyenkezni. Én csak nézek magam elé, és hümmögök. Mert tépelődnöm egy percig sem kell azon, jól van-e ez így. Nem, nincs jól. Nagyon nincs.

A hétvégi elsőosztályú fordulóban szokás szerint szerényen alakultak a nézőszámok, de még ezek közül is megütötte a szemem a pécsi 150 fizető(?) néző. Pedig a többi adat sem sok vidámságra ad okot, Újpesten, Felcsúton, Kecskeméten nagyjából ezer nézőről szólt a beszámoló, Szombathelyen 1600, Diósgyőrben 1800, Székesfehérváron 2000 szurkoló "izgult" a helyszínen (ezeket én optimista számoknak értelmezem). Egyedül a debreceni 8200 néző mondható elfogadhatónak, de a Nagyerdei Stadionban a Fradi volt a vendég, ami mindig felfele tolja a számokat.

Statisztikai szempontból akkor láthatunk tisztább képet, ha a két szélsőértéket kivesszük, és így 1400 fős átlagos nézőszámot kapunk. És ugyebár ebben két olyan városban játszott meccs is benne van, ahol új stadion épül... Ahol már megépült, túlzás lenne diadalmenetről beszélni, a félház után is pezsgőt bontanának mindegyikben az üzemeltetők. A debreceni meccs esetében sem sikerült ezt elérni ezen a hétvégén, de a legutóbbi pár héthez képest nyolcezer ember egyáltalán nem számít kevésnek arrafelé. Az Üllői úti stadionban is gondok van, ráadásul az ultrák ott a klubvezetéssel is hadakoznak. Egyelőre mindenki vesztésre áll.

A kemény maghoz tartozók már közös tüntetést is tető alá hoztak az MLSZ ellen. Néha nehéz ezekkel a csoportokkal azonosulni, de mégis megértem őket valamelyest. Ami történik a fociban, az egyre szürreálisabb. Mennek az önfényezések, dicsérgetik magukat a kiváló szakmai programokért, tervezgetik a stadionokat, az elnök úr mindenfelé szerepel, közben meg pár száz ember unatkozik az alacsony színvonalú meccseken.

Nekem ugyanis ez a realitás, minden más csak zsonglőrködés. Az MLSZ vezetése kiválóan elszórakoztatja magát a több éves projektek elemezgetésével, mert tudják, ha azzal kellene szembenézni, ami a régi is az új stadionokban folyik, abból nehezen jönnének ki jól. Szomorú dolog az, hogy a roppant pozitív üzenetű reklámok ellenére a valóságban olvad lefele a nézőszám. Tudom, hogy majd kicsit kozmetikázzák a számokat, és mindenféle ügyes statisztikákkal bizonyítják, a szövetségnek kell hinnem és nem a szememnek, a valóságban a magyar focit egyre többen követik- de az a gond, hogy ennek sincs semmi jelentősége. Mert ahogy fentebb írtam, a valóság nem Excel-táblákban, nyilatkozatokban és tanulmányokban érhető tetten, hanem a zöld gyepen.

Emiatt borús a hangulatom a 150 nézőről olvasva. Mert ez a bajnokság, kupameccsekre még kevesebben járnak, és amikor a Ligakupa meccsein a vadiúj stadionban lézengő pár tucat embert mutatják a tévében, sírni támad kedvem. Oda már a családtagok és a haverok sem járnak ki ingyenjeggyel- akkor minek van az egész? 

Tudom, keseregtem már eleget a blogon a magyar foci jelen állapota miatt. Ám egyszerűen mindig ide jutok, és nem tudom megállni, hogy ne morogjak egy kicsit. És a legrosszabb az, hogy telnek az évek, és egy dolog teljesen változatlan: semmilyen kiutat nem látok. Bármit mond az MLSZ, egyszerűen semmiféle előremutató változást nem vagyok képes felfedezni. Szebb stadionokban ugyanolyan kevés néző, ugyanolyan színvonalú meccsek, hát ez bizony a sport lényegét, a játékot érintve nem nagy változás.

Hamarosan jön a hosszú téli szünet, és attól tartok, egyre kevesebbeknek tűnik fel, hogy átmenetileg nincsenek magyar meccsek a hétvégén. Az érdektelenség pedig maga a halál: nagy baj, amikor már haragot sem képes kiváltani az egykor mindenkit lázba hozó foci. MLSZ-szinten persze lehet neki örülni, hogy kevesebb a kritikus hang, de ez nem azt jelenti, hogy ők jól dolgoznak. Mert dicséretből még kevesebb akad. Ha akad egyáltalán...