Sportfoglalkozás

Az amerikai Lolo Jones 1982-ben született, és több sportágban is kipróbálta magát. A 175 centi magas hölgy 60 és 100 méteres gátfutásban érte el legjobb eredményeit atlétikában: fedett pályás világbajnoki aranyérmekkel büszkélkedhet.

Ám Lolo úgy döntött, megcélozza a téli olimpiát is. A bobot választotta, és 2012-ben be is került az Egyesült Államok válogatottjába. Az egyébként nem szokatlan, hogy atléták kezdenek el ezzel a sporttal foglalkozni (még nálunk is volt rá példa), az amerikai hölgy két csapattársa szintén a futópályán kezdte a sportkarrierjét. 2013-ban St. Moritzban a világbajnokságon Lolo a vegyes csapatok versenyében az amerikaiakat erősítette, így ő is részese volt az aranyérmet elnyert gárda sikerének.

A korábbi eredmények ellenére egy újságíró élesen kritizálta Lolo Jonest, mert állítása szerint csak egzotikus szépségének köszönheti hírnevét, nem a pályán mutatott teljesítménynek. A sportoló csattanós választ leginkább győzelmekkel adhat: ha a téli olimpián Szocsiban ott lesz, Lolo bizonyíthatja, hogy nem csak megelenésének köszönheti népszerűségét. Az viszont kétségtelen, nem csak a sportról szokott nyilatkozgatni: internetes randikról és szüzességének megőrzéséről is beszélt már egy műsorban... Bizonyára ezek után sokan álmdoztak el arról, hogy meghódítják Lolo szívét, ám nála magasan van a léc. Nem csoda, hiszen gátfutó...

Eddie Edwards, "A sas" történetét mostanában kevesebben ismerik, pedig annak idején érdekes színfoltja volt a téli olimpiáknak.

Az 1963-as születésű angol kőműves úgy gondolta, síugróként részt vehet az olimpián, még ha komoly győzelmi reményei nem is lehettek. Ám Eddie-t az ilyen próságok nem tarthatták vissza, volt neki ezen túl is elég gondja: a versenytársainál sokkal testesebb volt, rövidlátása miatt vastag szemüveget kellett viselnie, ami bepárásodva gyakorlatilag teljesen átláthatatlan volt, ráadásul a versenyekre készülés közben minden pénze elfogyott.

Ezek után kész csoda, hogy épségben megúszta az éppenséggel nem veszélytelen síugró versenyeken való részvételt. Az sem okozott számára gondot, hogy az utolsó hely borítékolhatóan az övé lett. A nézők szerették és most is szeretik a teljesen esélytelen, pusztán lelkesedésük által hajtott amatőrök felbukkanását a profik közt, vele is sokan szimpatizáltak.

Ám az 1988-as olimpiai részvétele pont Eddie híressé válása miatt tett pontot a hozzá hasonló amatőrök álmainak végére. A sikeres, dobogóra álló sportolókat frusztrálta, hogy a gyenge teljesítménye miatt lehet valaki sokkal népszerűbb, mint ők, Eddie-t hívták tévéműsorokba, ő került be az összefoglalókba. 1990-ben pedig életbe léptették az "Eddie, a Sas"-szabályt, ami után egy bizonyos szintet el kellett érni a versenyeken való részvételhez.

A történetnek két oldala van: természetesen kicsit sajnálja az ember, hogy a vidámság, a szó legszebb értelmében vett amatőrség teljesen kiszorult az olimpiákról, azóta maximum Eric, az angolna vált hasonló teljesítménnyel legendává. Ám sajnos be kellett látni, manapság, amikor két perc hírnévért bármit bevállaló emberek majomkodnak a tévében, ha nem születik meg ez a döntés, akkor lehet, hogy a versenyeket eső-kelő, magukat veszélybe sodró őrültek tennék tönkre.

Eddie még inkább csak egy ártalmatlan álmodozó volt, aki végülis többre vitte, mint azt bárki gondolta volna: olimpián ugrott, ismert és népszerű lett, reklámokban szerepelt. Természetesen a szigorúbb kvalifikációs szabályok miatt soha nem jutott el többé az olimpiára, pedig próbálkozott vele 1992-ben, 1994-ben és 1998-ban is. Viszont utat talált magának a showműsorokba és reklámokba, ma is gyakran látott arc a képernyőkön az Egyesült Királyságban. Ha úgy nézzük, célját ugyanúgy elérte, mint az olimpiákon győzelemre törő és sikerrel is járó versenytársai...

Mindjárt itt a téli olimpia, nézzünk tehát szét a téli sportok világában!

Az 1982-ben született angol Amy Williams több szempontból sem tipikus képviselője hazájának: egyrészt az angolok mostanában nem nagyon vitézkednek a téli olimpiákon, másrészt a hölgyek sem feltétlenül a szépségükről híresek.

A dekoratív Amy viszont szkeleton versenyszámban (ez a szánkóhoz hasonló kicsi, egyszemélyes eszköz, amivel szédítő sebességgel csúsznak le a legjobbak a pályán) 2010-ben Vancouverben aranyérmes lett. Három évtized óta ő volt az első egyéni számban aranyérmet nyert brit sportoló a téli olimpiákon, és Vancouverben rajta kívül senki más nem is nyert aranyat az angolok közül.

Amy Williams a Top Gear rajongói is ismerhetik, az egyik nem túl komoly versenyükben egy raliversenyző mérte össze tudását a szép szkeletonossal.

Amy már nem abbahagyta a versenyszerű sportot, és hamar meg is találták a tévés ajánlatokkal, 2013 januárjától a BBC Ski Sunday című műsorának egyik hazigazdája.