Sportfoglalkozás

A víz alatt is tud edzeni Dmitrij Klokov, a korábbi világbajnok.

Az orosz súlyemelő, aki több világversenyen szerzett érmet, visszavonulása után is ismert arc maradt. Szerepelt mindenféle műsorban, például egy show kedvéért a műugrással is megpróbálkozott- alkatából fakadóan inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Emellett viszont edzős videókat is feltölt, és két alkalommal is bizonyítatta, a víz alatt sem gyengül el: emelgeti a súlyokkal megpakolt rudakat rendesen.

Na persze aki tanult fizikát, az tudja, hogy a vízben máshogy működnek a dolgok. De meg kell jegyezzem, van egy apróság: ha netán mégis túlvállalja magát az ember, és mégsem lesz annyival könnyebb a súly, ha a vízben szorul a rúd alá az ember, az igen kellemetlen lehet. 

Ezért vannak segítők a környéken. De látványosnak kétségkívül látványos a produkció...

A Ninja Warrior átverése számomra kicsit visszatetsző.

Sokan ismerik a Ninja Warrior című műsort. Noha elsősorban szórakoztató jellegű az akadálypályán való versengés, én azért bőven látom benne a sportértéket: kell hozzá edzettség, hogy valaki teljesítje a kihívást. Nem csoda, hogy igen gyakran exsportolók tudják elérni a legjobb eredményt.

Az amerikai Ninja Warrior egyik sokat megosztott adásában sajátos megjelenésű versenyző bukkant fel: egy állítólag 81 éves nyugdíjas postás. A kopaszodó, ősz hajú, szemüveges nindzsaveterán felállt a rajtvonalhoz mackójában, aztán elkezdett kómotosan folyamatosan előre haladni. Egy-egy nehezebb rész után kicsit kifújta magát, láthatóan elfáradt, de nem adta fel, s végül a közönség őrjöngése, felesége biztatása által közepette a pálya végéig jutott.

A megosztások érhetőek, hiszen sokan mondták, na ugye, hogy 81 évesen is lehet fittnek lenni, ők is képesek felvenni a versenyt a fiatalokkal. De sokan már akkor kételkedtek, hogy valóban annyi idős volt a sportember, mint amennyinek mondták. Bevallom, nekem is az volt az érzésem, ez valami átverés.

De ilyenkor hogy fogalmazzunk? Sértsük meg az idősebbeket azzal, hogy hangoztatjuk, erre az ő korában senki nem lehet képes? Ez azért erős, mert kortól függetlenül sokan tudnak felmutatni valami nagy teljesítményt, sportban vagy máshol. Inkább legyünk jóhiszeműek, és a pozitív üzenet miatt higgyünk benne, tényleg igaz amit látunk?

Aztán később kiderült a valóság: egy korábbi Ninja Warrior bajnokból csináltak öt órányi munkával nyugdíjas postást. "Felesége" is csak szerepet játszott. Értem én, hogy kell a beszédtéma az ilyen műsorokhoz, de nem tudom eldönteni, kinek megalázóbb ez: a nézők számára, akik szeretnének hinni valamiben, ami valójában csak egy vicc? Vagy az idősek megalázása ez, mert őket kihasználva akar a műsor pár új nézőt, miközben ez az elmaszkírozás enyhén szólva is tiszteletlen, azt sugallja, öreg, ez azért nem nektek való? 

A sportban az a jó, mert néha igenis tudnak bizonyítani kicsik és nagyok, fiatalok és idősek, az emberek felül tudnak emelkedni korlátaikon, tunyaságukon- ám az átverésnek szerintem semmiféle pozitív üzenete nincs. Inkább azt sugallja az ilyesmi, minden átverés, trükk- pedig igenis vannak jó példák. Jó lenne, ha ezekre legalább annyi figyelem irányulna mint az ilyen kamu hősökre.

Iszonyat stílusos módon reklámozták csajokkal a bringákat egykoron.

Nem is tudom, van-e olyan lány, akinek ilyen láttán nincs kedve bringára pattanni, és élvezni a suhanást, a mozgás örömét.

(Flashbak)

Meglehetősen kiszámíthatatlan rájátszás várhat ránk az NFL-ben.

Mondjuk ki őszintén: gyakorlatilag mindenki melléfogott az idén a jóslataival. Az amerikaifoci felkent szakértői se nagyon számoltak azzal komolyan, hogy olyan csapatok csúsznak be a rájátszásba mint a Buffalo Bills, és olyanok dominálnak az alapszakaszban mint a Los Angeles Rams. Nyolc olyan csapat jutott tovább az idén, ami az előző évben csak külső szemlélője volt a rájátszásnak- ez is csak a bajnokság szurkolói szemmel nagyon üdítő változatosságát jelzi.

Azért jó ez a nézőknek, mert nem azzal ülünk le a bajnokság legelső meccse előtt a tévé elé, hogy "az alapszakaszt nézni is kár, megint a szokásos csapatok lesznek az élen". Hát nem egészen. Meglepetéssel indult a szezon, amikor a bajnok Patriots otthon kapott ki, de aztán a New England konferencialesőként ment tovább- ez egyike a kevésbé meglepő történéseknek. Hasonlóan számoltunk a Pittsburgh Steelers jó eredményeivel is. A tavaly a döntőben elbukó Atlanta Falcons továbbjutására is számítottunk, arra már kevésbé, hogy csak az utolsó fordulóban, csoportharmadikként harcolják azt ki.

A negatív meglepetések közül volt, aminek váratlan sérülések, eltiltások lehetnek a magyarázatai, és volt, amelyik csapat egyszerűen csak rettentően visszaesett. (Nem kevés gárdánál máris keresik az új edzőt, ami jelzi, sok helyen a váltásban látják a megoldást.) A Cleveland Browns az egyetlen kivétel a rossz szereplést illetően, mert senki nem várt tőlük semmit, na de például a New York Giants leégése már sokkal váratlanabb volt.

Bármi is volt a háttérben, most hétvégén olyan párharcok várnak ránk, amelyekre kevesen számoltak, pont ezért hozhatnak újabb meglepetéseket. A Wild Card kör általában is hoz pár egyoldalú mérkőzést, és az idén is előfordulhat ilyen. A Kansas City Chiefs, ha jó napot fog ki, lényegesen ütőképesebbnek tűnik a Tennessee Titans-nél, nálam ez fix hazai győzelem. A számomra a továbbjutás ellenére sem meggyőző Carolina Panthers pedig szerintem simán elbukik a megújult, váratlanul erősnek tűnő New Orleans Saints-szel szemben.

Ha az idény egészét nézem, a fiatalos lendületű meglepetéscsapat, a Los Angeles Rams sokkal jobbnak tűnik az Atlanta Falconsnál. De utóbbiban kifoghatnak nagyon jó napot a támadók, győzelemmel zárták az alapszakaszt, szóval elvileg bármi lehet- mégis inkább a Rams-t húznám be.

Minden évben szokott lenni egy meglepetés, és én most úgy érzem, a surranópályán továbbjutó Buffalo Bills, ha már majdnem két évtizedet vártak a rájátszásra a szurkolók, még egy kört legalább szeretne, ezért nagyon odateszik magukat a Jacksonville Jaguars ellen. Ne feledjük, a Jaguars talán az NFL leggyengébb csoportjában lett első, és a viszonylagos jó teljesítménye ellenére sem mondható Blake Bortles világverő irányítónak. Ha a védelem tartja magát, jó meccs lehet ez, de a végén szerintem a Bills fog örülni- és készülhetnek egy jó kis kirándulásra Foxboróba, ahol ritkán terem nekik babér. 

De mit lehet tudni, talán majd pont most!... Volt már annyi váratlan eredmény az idén, hogy én már bármit el tudok képzelni- s pont ezért egy meccset sem szeretnék kihagyni, mert hatalmas izgalmak várhatók. Már úgyis csak 11 összecsapás van hátra, szóval aki szereti az amerikaifocit, ezeket már úgyis nézni fogja, mert utána jön a hosszú, unalmas holtszezon.

Sportműsor is lehetett jó alternatíva szilveszterre és az új év első napjára.

Régebben valahogy megszoktuk, december 31-én megnézzük a szokásos viccesnek, szórakoztatónak szánt összeállításokat, mint ahogy a Sas-kabaré is hozzátartozik mindmáig sokak szilveszterezéséhez. 

Persze, Bud Spencer még mindig menő, de valahogy mégsincs semmi hiányérzetem amiatt, hogy ebből az egészből most semmit nem láttam, mert NFL-meccsek mentek egész este és éjjel. Szerencsés idény volt, a végére is bőven maradt tétje a meccseknek, szóval utólag is jó döntésnek gondolom, hogy azokat követtem. Odatették magukat azok a csapatok is, amik már hetekkel ezelőtt kiestek, mint például a fantasztikus TD-vel az utolsó pillanatban a Baltimore Ravenst pokolra juttató Cincinnati Bengals.

Ráadásul a werkli nem áll meg, alig egy hét múlva jön a rájátszás, ahol újból lehet bizonyítani. A hosszú-hosszú évek után először továbbjutó Buffalo Bills csapatának például így aztán a kirobbanó ünneplés nem tarthatott túl sokáig: hétfőtől már a wild card körben rájuk váró Jacksonville Jaguars csapatára kell felkészülniük. Jó kis rájátszásra számítok!

Január elsején pedig jött a darts világbajnokság egyre többek által követett döntője- egy legenda, Phil Taylor utoljára próbálta elhódítani a címet, amiből már van neki több mint egy tucatnyi, Rob Cross pedig először indult a nagy tornán és máris bejutott a döntőbe. 

Igazság szerint a legizgalmasabb meccset már két nappal korábban lejátszotta Rob Cross és Michael van Gerwen az elődöntőben, ahol egészen elképesztő izgalmak után nyert a fiatal angol. Ehhez képest a döntő simább lett, Cross felszabadultan és nagyon-nagyon jól játszott, Phil Taylor pedig méltósággal viselte a vereségét. Most mind a kettejüknek kijárt az ünneplés: Cross mint bajnok, Taylor mint visszavonuló legenda élvezhette a pillanatot.

A darts rajongótábora egyre növekszik, és ezen nincs is mit meglepődni. A meccsek jól követhetőek és pörgősek. Ami pedig még fontosabb: a bírók itt nem nyúlhatnak bele a meccsbe, nincsenek vihart kavaró ítéletek, elfogult pontozók. Lassan ez számít az egyik legfontosabb tényezőnek, ha a szurkolók szórakozásáról van szó.

Nyilván a tévé rontott el minket a hiperszuper lassításokkal, ezer kamerállással- bele sem merek gondolni, a focitörténetben hány olyan tévedés lehetett, ami óriási meccseket befolyásolt. És hiába vannak visszajátszások, még mindig vannak tévedések fociban, amerikai fociban, pedig elvileg nem annyira szubjektív az egész, mint a pontozásos sportágakban.

Ettől függetlenül érdekes, hogy sokan fittyet hánynak a szokásos szilveszterekre, mert jobb buli sportot nézni mint revüt vagy kabarét. A hangulat pedig még jobb is lehet, mert ezek legalább igazi érzelmek, élő műsorok, nem valami betárazott szórakoztató program. Kíváncsian várom, jövőre mi mindent dobnak még be a sportrajongók kedvéért- sose rosszabb szilvesztert és újévet, mint a mostani!