Szerencse, hogy annyira keveseket érdekel igazán a magyar foci, mert egyébként a legutóbbi kis balhé akár nagyobb viharokat is kavarhatott volna, és elindulhatna egy őszinte szembenézés.

A sztori onnan indul, hogy volt nemrég egy Honvéd-Diósgyőr mérkőzés, aminek hivatalos nézőszáma a klub szerint 2012 fő volt. A Nemzeti Sport tudósításában 1200 emberről írt, és Hemingway úr, a Honvéd tulajdonosa felháborodott blogbejegyzésben kérte számon az "eltűnt" 812 szurkolót. 

Ha túllendülünk azon, milyen szánalmas arról beszélgetni, hogy két nagymúltú, sikeres futballcsapat a fővárosban vonz-e kétezer nézőt, akkor el lehetne kezdeni elemezni, mi is van itt. Hemingway úr írásai egyébként szórakoztatóak, ebben a bejegyzésben például kitér arra, hogy egy népszerű szurkoló épp akkorra eső lagzija miatt maradt távol "több száz fanatikus". Arra az esküvőre én is elmennék az élmény kedvéért, amire párszáz ultra is hivatalos, nagy lehetett a hangulat!

Maradhatna ennyiben a kispesti nézőszám ügye, de pont ezen a meccsen a feltupírozott nézőszámok miatt rendszeresen szurkolószámolást tartó boon.hu munkatársai körbefotózták a lelátót, és kalkuláltak. Nos, nem hogy a klubnak, de a Nemzeti Sport újságírójának se lett igaza: kemény 961 embert sikerült megszámolni, pedig nem a meccs előtt, nem szünetben fotóztak, hanem a második félidő közepén. (Minden kép benne van a cikkben, más is számogathat, ha akar.)

Annak akár örülhetnénk is, hogy milyen jó dolga van a nézőszámolóknak Magyarországon, mert ennyire kevés a drukker a stadionokban. De én inkább elképedek. Ezer néző plusz vagy mínusz a Barcelona stadionjában nem tűnik fel, de jelen esetben 50 százalékos eltérésről beszélünk. És bizony nem egy olyan eset van, amikor lebukik a nézőszám feltupírozásával a klub, és persze hiába verné mondjuk a mellét az MLSZ, hogy megugrott a szurkolók száma 8 és fél százalékkal, a valóság esetleg egészen más. (Más kérdés, hogy még ilyen adatok mellett sem sikerül jelentős növekedést kimutatni!) Szembe lehet nézni, hogy is állunk a hangzatos tervekkel, a fejlesztésekkel, kinek, minek épülnek a stadionok is így tovább- de ehhez pontos számok kellenének.

Hemingway természetesen reagált, mert ő egy olyan ember, aki megvédi a mundér becsületét. Utalgat arra, hogy esetleg manipulatív módon, rossz időpontban készültek a fotók, olyasmit ír, hogy a klubnak "nem érdeke" nagyobb nézőszámot hazudni (uhum), de a lényeg nem ez. Leírja azt, hogy jön ki a hivatalos nézőszám: összeadják az eladott jegyeket, valamint a bérleteket és a tiszteletjegyeket! Nem úgy fogalmaz, hogy ezek közül azok kerülnek be a statisztikába, amikkel adott napon be is lépnek a stadionba, ami nekem felettébb érdekes.

Mondjuk ki: a fel nem használt tiszteletjegy birtokosa, az adott meccsre ki nem látogató bérletes fantomnéző, virtuális szurkoló. (Ezt nevezik csendes többségnek?...) Az elektronikus jegyleolvasással elvileg minden egyes, a stadionba belépő embert meg lehetne számolni. És arra gondolni sem merek, hogy az átlagos nézőnek személyes adatokat kell megadni a jegyvásárláshoz, miközben a tiszteletjegyesek esetleg minden azonosítás nélkül mehetnek meccsre. Mi lesz, ha kitör a rendbontás a VIP-szektorban?!? Persze lehet, hogy Hemingway úr csak rosszul fogalmazott, de akkor meg nem tudom, hova tűnt a nézőtábor fele. Nem a tizede, nem a negyede, hanem a fele. Azért az elég derekas arányú elszivárgás lenne- az embereknek ebből a magyar fociból elég egy ütős félidő, aztán irány haza?

Szóval a nézőszámok körül nem stimmel ez-az. Igazság szerint én kíváncsi lennék a meccsenkénti pontos jegybevételre, mert azért az sokat elmond arról, hogy a pár száz "elvakult szurkolóból" mennyi az, aki legalább a zsebébe nyúlt, és hányat gyűjtöttek be a környékről egy sörrel és egy ingyenjeggyel. Azt hiszem, a klubok ezt az információt sem fogják az orrunkra kötni.

De az idő nekünk dolgozik: amikor már csak 2-3 tucatnyian lézengenek a lelátón, egyesével végig lehet kérdezni mindenkit, hogy jutott be a stadionba. Hogy miért, azt tudjuk most is: vagy mazochisták, vagy valamelyik családtag lépett a pályára...