Kialakultak a 2016-os futball Európa-bajnokság selejtezőcsoportjai. A magyarok ellenfelei: Görögország, Románia, Feröer-szigetek, Észak-Írország, Finnország. Láttam már véleményt, hogy mázlink volt, olvastam olyat, hogy kemény a csoportunk. De még mielőtt erről véleményt mondunk, először gondoljuk át a selejtező menetét.

From Flickr by stevendepolo

Mivel Franciarország rendezőként automatikus résztvevő, a 24 csapatos EB további 23 helyéért zajlik a versenyfutás. A 24 csapat nagyon-nagyon sok: volt idő, amikor az EB-döntő négycsapatos volt, később bővült ez 8 majd 16 csapatra. Már az utóbbinál is rezgett a léc, de a 24 csapat végképp soknak tűnik.

Az UEFA ugyanis 54 tagszervezetet tart nyilván, ebből a franciák nem selejteznek, tehát 53 csapatból 23 kiharcolhatja a továbbjutást. A képet tovább árnyalja, hogy az utolsó kalapban olyan roppant gyenge csapatok vannak, amelyeknek semmilyen körülmények közt nincs esélye kijutni, egy döntetlen elcsípése is nagy fegyvertény a részükről: ide sorolható Gibraltár, Andorra, Liechtenstein, San Marino, stb. Tehát a valóságban az épkézláb csapatok fele ott lesz az EB-n! 50 százalékos esély a kijutásra, sose volt még hasonló se a magyar válogatott előtt...

Ebből egyrészt az következik, hogy lesznek teljes érdektelenségbe fulladó meccsek majd az EB-n, nehéz elképzelni, amint egy Montenegró-Észtország vagy Bulgária-Izland meccs lázba hozza a közönséget. A valódi torna a legjobb 8 között kezdődik majd, de ez a probléma már a felduzzasztott VB-kapcsán is felmerült.

Másrészt pedig azt is jelenti ez, hogy a selejtezős válogatottaknak, így a magyaroknak enyhén szólva sem kell óriási teljesítményt nyújtani a kijutáshoz. Ha tegyük fel a mi csoportunkban a görögök és a románok lesznek az első két helyen, a harmadik, továbbjutó helyért a finneket, az északíreket és a feröerieket kell felülmúlni. Ez azért nem látszik akkora kihívásnak, mint amikor egy pótselejtezős helyért is a portugál és a svéd válogatottat kellett volna megelőznie a magyaroknak (2010 VB-selejtezők).

És ezért lehet aztán ezt a sorsolást értelmezni így is, meg úgy is. Ha azt nézzük, nincs kiugróan erős, számunkra gyakorlatilag verhetetlen csapat, mint legutóbb a hollandok voltak, de az úgymond gyengébb csapatok is aránylag masszívak, pontot rabolhatnak a magyaroktól. A bökkenő az, hogy minden csoport ilyen! Ilyen szempontból nem volt igazán álomcsoport és halálcsoport se, a sorsunk mindegyikben a saját kezünkben lenne. Aki legalább abba a kijutó 50 százalékba be akar kerülni, az nem ijedhet meg egy macedón, örmény, bolgár, litván, ciprusi válogatottól- és persze a finntől meg az északírtől se. És ezért mosolygok a különféle elemzéseken, hogy miért nem szerencsés nekünk a menetrend, meg hasonlók- ugyan már!

Meg kell mondjam, az új szövetségi kapitány, Pintér Attila nyilatkozatával pont ezért tudok könnyen azonosulni: tényleg mindegy, hogy alakult a sorsolás, azt kell legyőzni, akit ellenfélként kaptunk, és kész. A mostani selejtezősorozat nagy esély arra, hogy a csapat kijusson egy tornára, még ha csak a mezőny felduzzasztása miatt van is erre ilyen jó sansz. Na és? A szabályokat nem mi írjuk, de ha ez a rendszer, ennek a lehetőségeihez kell alkalmazkodni. Aki akar, az most bizonyíthat, akár játékos, akár edző. Abban biztos vagyok, ha a csapat odateszi magát és még eredményes is lesz, a szurkolókon semmi nem fog múlni.