Ugye, hogy a szurkolói kártya máris alig érdekel minket, amint pattog a labda a zöld gyepen?

Debrecenben kiderült, hogy az MLSZ könnyítése nem csábította vissza a drukkereket a lelátóra: kevesebb, mint hatezer ember ment ki a szezon első tétmeccsére a Nagyerdei Stadionba. Ők viszont háromgólos hazai győzelmet láthattak, ami tulajdonképpen biztató eredmény a visszavágó előtt. A montenegrói ellenfél játékereje igen szerény volt, de ettől még több alkalommal eljutottak a debreceni kapuig- a DVSC legjobbja a kapus, Verpecz István volt sokak szerint. Ez pedig nem éppen nagy öröm... De a meccset végülis jó eredménnyel hozta a Debrecen, a továbbjutásnak egyértelműen ők az esélyesei.

A Fradi idegenben kezdett, méghozzá egészen remekül: Gera már a harmadik percben vezetést szerzett. Azt hihettük volna, hogy a rutinos támadó gólja után a zöld-fehérek magabiztosan játszva tovább növelik az előnyt, de a Go Ahead Eagles-nek volt ehhez egy-két szava. Szép lassan a magyarok felé kerekedett a másodosztályba most kipottyant holland kiscsapat, és az első félidő ráadásában még ki is tudtak egyenlíteni.

A Fradinak viszont volt 45 perce arra, hogy bizonyítsa, képesek felpörögni és a nemzetközi színtéren igazolni, nem volt véletlen a tavaszi menetelés. Ám ehhez képest egyenlő erők küzdelmét láthatták a nézők a pályán, amiben már nem született több gól, döntetlennel térhetnek vissza a ferencvárosiak. Kétségtelen, ők vannak előnyösebb helyzetben, de hátradőlni, félvállról venni a visszavágót nem lehet. Nagy szégyen lenne, ha pont most vesztené el hazai veretlenségét a Fradi. És hiába van viszonylag sok drukkerük, ezt a mecset zárt kapukkal rendezik majd meg, tehát a biztatás most nem fog segíteni.

Az MTK-nak eleve csak maroknyi drukkere van, bárki ellen lép pályára, és most is csak lézengtek a lelátón. Ha csak a tévéközvetítést láttuk volna hang nélkül, simán elhittem volna, hogy zárt kapuk mögött rendezik, annyire nem ült senki a lelátón. Persze aki kinn volt, az sem lehetett túl boldog, mert a Vojvodina ellen egyáltalán nem muzsikáltak fényesen a kék-fehérek.

Sőt, a mérkőzés második felében az egyébként nem túlságosan erősnek tűnő szerb csapat többször beszorította a házigazdákat, akik ötlettelenül adogatva próbáltak eljutni a Vojvodina kapujáig. A vége szerény gólnélküli döntetlen lett. A szerbek egyáltalán nem világverő csapata ellen idegenben sem lehetetlen továbbjutni, de a mutatott játék ettől függetlenül elkeserítő.

Tehát megvonhatjuk a 2015/16-os idény első meccseinek a mérlegét! A magyarok már a nemzetközi kupák legkorábbi szakaszában pályára kénytelenek lépni, és a teljesítményük azt mutatja, valóban itt van a helyük. Egy győzelem mellett két döntetlen jött össze csupán, tehát szó nincs arról, hogy a mi klubcsapataink messze kiemelkednének a selejtezőkörből. A szavaknak, fogadkozásoknak már semmi súlya nincs a tények fényében: az európai szinten sehol nem jegyzett csapatokkal szemben csak a Debrecen tudott előnyt szerezni, és aki látta a meccset, tudja, ott is alakulhatott volna máshogy sokminden. 

A remény nem veszett el, mind a három magyar kupacsapat továbbjuthat, de hogy ez a foci mire elég egy erős rivális ellen, az nagy kérdés. Gyanítom, leginkább semmire. Nagy csoda lenne, ha legalább egyik gárda megérné a nyár végét a nemzetközi kupaporondon. Na ez a fontos, nem az, hogy kell-e klubkártya a jegyvásárláshoz!