Külföldi sportos kalandaim sora új elemmel bővült: Leuvenben csatlakoztam egy jógaórához. 

Már többször írtam róla, hogy a jóga alapjai bár ugyanazok a legtöbb irányzatnál, mégis ezerféle arca lehet egy-egy órának. Lehet lassú tempójú, meditatív, vagy dinamikusabb, kifejezetten erősítő jellegű. Idehaza már mindenfélében volt részem, és amikor úgy adódott, hogy egy időre Belgiumba teszem át a székhelyem, szétnéztem, arrafelé mik a lehetőségek.

Megjegyzem, ha csak mozogni kell, az arrafelé könnyen megoldható. Eleve az, hogy rengeteg helyen van elkülönített bicikliút, biciklisáv, máris tekerésre csábít. Szabadon használható, parkban levő futókörből itt a közelben kettőt is ismerek. És persze edzőterem is akad.

A jógánál viszont szempont volt, hogy ne csak flamandul tartsák az órát. Feltehetően nem csak én igénylem ezt, mert találtam is ilyen stúdiót, és mint kiderült, nem is csak miattam kellett angolul mondani az instrukciókat az oktatónak- ez egy nemzetközi világ.

A stúdió egyébként az ebben a műfajban megszokott egyszerű, de tiszta hely, egy kis sajátossággal. Fura módon oldották meg az öltöző- és tusolókérdést: egy van belőle, és nem nagyon foglalkoznak vele, hogy épp ki van benn. Lehet ezt az északabbi népekre jellemző szabadosabb felfogásra fogni, de kár magyarázgatni. Nem az öltözőben zajlik az élet, aki belép, két perc alatt ruhát vált és már megy is, ezt pedig ki lehet várni mindenkinek. Ráadásul kisvárosias Leuven, sokan sportcuccban érkeznek órára, aztán percek alatt otthon vannak biciklivel vagy kocsival, nincs szükségük nagy infrastruktúrára. Jógázni jönnek elsősorban.

Azt pedig lehet, kellemes környezetben. Szép számmal összejöttünk az órán, és körbenézve megállapíthattam, itt is a nők vannak többségben a vendégek közt. Katrien az elején elnézést kért a flamand vendégektől, amiért ránk való tekintettel angolul tartja majd az órát, de ezzel nem volt senkinek baja. Mivel középen helyezkedett el, mindenki tudott lesni.

Pár perc ráhangolódás után keződött a mozgás. Az ászanák többsége ismerős volt, tehát nagyjából tudtam, mire kell bennük figyelni, és Katrien is igazított mindenkinél egy-egy mozdulatot. Látszott, ki az, akinek van némi rutinja, és ki teljesen kezdő- nekik ez a dinamikusabb óra nehezebben volt talán követhető, viszonylag egyszerű felépítése ellenére. De hát a legelején senki nem profi, az a kérdés, ki mennyire fogadja jól az újdonság kihívását.

Aki tudta rendesen követni az órát, az viszont megdolgozott rendesen. Pár hónapnyi rutin után is azt mondom, Katrien elég erősítő jellegűre vette ezt a 70 percet, megéreztem a végén az izmaimat. Meglehet, errefele ez az elvárás, nem annyira az elmélyülés, ellazulás a lényeg? Bárhogy is van, jólesett jógázni, jólesett az is, hogy egy kicsit más közegben lehettem része egy kis alkalmi jógás csapatnak, és persze az is elégedetté tett, hogy az itthoni alapozásnak köszönhetően követni tudtam az órát. Járok még én ebben a stúdióban a jövőben...