Sajátos dolog, hogy sokan csak a számítógépen vagy okostelefonon "sportolnak" és lesznek világbajnokok, miközben a valóságban pár lépcső leküzdése is komoly feladat a számukra. A sportjátékoknak is megvan a maga helye, de érdemes a rájuk szánt idő egy részét valódi testmozgásra fordítani.

Noha láttam már biciklizős vagy jógázós alkalmazást, azoknak a programoknak soha semmi értelmét nem láttam, amik a hétköznapi mozgást szimulálták. Ezek valóban kizárólag arra jók, hogy elvonják az időt a valódi mozgástól- aki kocogni vagy tornázni akar, ne egérrel tegye.

Az olyan játékok egy részét viszont én is szeretem, ahol bajnokok bőrébe bújva meccselhetünk vagy versenyezhetünk. Hiába jó érzés letekerni vagy lefutni a saját tempónkban egy távot, vagy focizgatni a haverokkal, a játékok lehetőséget adnak arra, hogy ilyen formában belekóstoljunk a sport csúcsának a világába. 

Tipikus és jó példa erre az autóversenyzés. A hétköznapokban maximum addig jutunk, hogy zöld lámpánál legyorsulhatjuk a szomszéd sávban álló Suzukit- ha valaki közúton "versenyzik", akkor azzal nem csak magát sodorja veszélybe, hanem mást is, és persze a végén úgyse pénzdíjat kap, hanem maga fizethet büntetést. Ehhez képest már az ősrégi C64-en futó, mai szemmel primitívnek látszó autóversenyekért is megőrültünk, képesek voltunk a gyenge grafika ellenéri beleélni magunkat a száguldásba. A mai eszközökre pedig már egészen káprázatos autóversenyes programokat írnak, sokan szeretik a Real Racinget, a GT Racinget, és ami a legjobb, nem egy közülük ingyen elérhető. Naná, hogy sokan játszanak is velük.

A focivébék idején felpörög az olyan játékok népszerűsége, amelyek segítségével mi magunk szállhatunk harcba az elsőségért, és jó ideje már nem csak a számítógép ellen játszhatunk, hanem barátainkkal is. Ez már tényleg remek móka, és szinte sportértéke van egy-egy nagy győzelemnek. Az utóbbi időben én pedig a telefonommal amerikafoci-bajnokságot játszok. Ezt az összetett, stratégiára épülő sportot leprogramozni nem tűnik könnyű feladatnak, és ehhez képest még az okostelefonom kis kijelzője is elég hozzá, hogy jó szórakozást nyújtson- le a kalappal a készítők előtt.

A játékok némelyike pedig nem csak a hardcore játékosok körében legendás, hanem mindenféle egyéb dolog tapad hozzá. A leghíresebb amerikaifoci szoftver, a Madden NFL kapcsán például már hosszú évek óta "átkot" emlegetnek, úgy tartják, aki adott évben a borítóra kerül a játékosok közül, az a következő szezonban sokkal rosszabbul teljesít. Persze ha tisztán statisztikai alapon nézzük, ez messze nem igaz mindenkire, de a játék legendájának jót tesz ez a minden éves felhajtás.

Szóval hiába sportolok mostanában rendszeresen, a jó sportos játékokról továbbra sem mondtam le. Könnyen meg lehet találni az egyensúlyt valóságos és virtuális mozgás között, amennyiben valakinek ez a célja. Egyszerűen csak arra kell figyelni, kezeljük a helyén a virtuális sikereket: amikor valódi világbajnokokéval tartjuk egyenértékűnek a telefon nyomkodásával elért eredményeinket, kezdjünk el aggódni, egy pár napig tegyük félre a játékot, és vegyük fel a futócipőt...