Sportfoglalkozás

A debreceni Balogh Norbert az olasz első osztályba igazolt. Ha arra gondolunk, hány magyar kergeti a labdát a legrangosabb ligákban, ez óriási szó. A 19 éves csatárért 2,2 millió euró fizetett a Palermo a Debrecennek, a továbbiakban elsősorban rajta múlik, mire viszi.

(fotó: dvsc.hu)

Balogh Norbert sztorija mindenképpen érdekes. Az egész magyar sajtót bejárta az interjú, ami először a DVSC honlapján jelent meg, és a srác őszintén mesélt arról, milyen volt a hajdúböszörményi cigánysoron felnőni. Van, akinek az ottani szegénység a legendák világába tartozik, de a Kelet-Magyarországon ismerősök tudják, onnan nem könnyű a kitörés. Nem kevés tehetség kallódik el, mert hiába kapnak lehetőséget, a korai sikerektől megszédülnek, aztán jön a züllés.

Nagyon úgy fest, ezentúl másként alakulhat minden. A sport sok szegény gyereknek volt óriási esély arra, hogy változtassanak az életükön, és lám, még a foci is több, mint "csak" labdakergetés. Van ezeknek a történeteknek egy emberi oldala, és főleg így domborodik ez ki, hogy pár hete még arról beszéltünk, honnan is indult Balogh.

És persze van üzleti oldal is. Az a 2,2 millió euro nem kevés pénz ám, a magyar bajnokságban pallérozódott fiatalokért ritkán szórnak ennyit. Jelzi, hogy igenis lehet üzlet az értő utánpótlásnevelés, és az ügyes fiatalt nem kell temetni a tartalékcsapatban, amíg levitézlett légiósok játszanak helyettük az első osztályban. Ez a srác megkapta a bizalmat, nem szállt el magától, küzdött, hajtott, és így kifejezetten fiatalon a csapat fontos tagja lett. Miután Balogh rendszeresen kapott lehetőséget, fel lehetett rá figyelni, és üzletet lehetett csinálni az eladásából. 

Később esetleg többet ért volna? Talán, de ez egyáltalán nem biztos, mert lehet ugyan telhetetlen egy magyar klubvezető, a külföldi topklubok megnézik, kire és mennyit költenek- a jól bevált délszláv játékosokhoz szívesebben nyúlnak, ha ugyanannyiba kerülnek. Ez most olyan sok pénz volt, amire nyilván nem lehetett nemet mondani.

És persze az is lehet, a játékos is nagyon szeretett volna menni, hiszen mégiscsak az olasz első osztályról van szó, ahol pályára léphet a Juventus, az Internazionale, a Milan ellen. Nem csak a tévében láthatja Tottit, akár a gyepen is szembenézhetnek, vagy gólt lőhet Buffonnak. Óriási szó lenne ez bármelyik magyar játékosnak!

Csak azt kell a fejébe vésnie, a neheze most jön. Most csak kinyílt egy ajtó, de azon át is kell lépnie. El lehet kallódni Palermóban is, ha valaki elszáll magától. Balogh eddig odatette magát keményen, most a célja az legyen, hogy dupla erőbedobással bizonyítson. Én szurkolok neki, legyen sikeres, legyen példakép! S ha sokat keres, csak hajrá, gyűjtse és költse el értelmesen. Semmi közöm a fizetéséhez- nem véletlen, hogy neki kínálták és nem másnak. És abban is bízok, nem akarja más kisajátítani az ő mostani a sikerét. Rajta múlt leginkább eddig is, és ezután is elsősorban magára kell számítson. Ha megbirkózik ezzel a teherrel is, tényleg szép jövő várhat rá.

A szobabicikli az otthon mozogni vágyók egyik legjobb cimborája- ki gondolná, hogy már a 18. század végén létezett efféle eszköz!

Sportolni ezerféle módon lehet. Ám a szobabicikli megteremti annak a lehetőségét hogy otthon vagy más zárt helyen mozogjunk, rövidebb vagy hosszú edzést beiktatva, lazábban vagy intenzívebben. A tekerést olyan magas szintű edzésformává is emelték már, mint a spinning. Űzhetik fiatalok, idősebbek, a testesek számára az egyik legjobb eszköz a fogyás meggyorsítására, de profi sportolók is gyakran pattannak rá. A kép tanúsága szerint akár még csajozáshoz is jó, hacsak nem arról van szó, hogy kicsit becsapós a reklám...

A diadalmas sztori viszont elég régen indult. A 18. században már feltételezték, hogy a testedzés hasznos lehet a gyógyulásban. Az 1796-ban szabadalmaztatott Gymnasticon hatalmas, fából ácsolt szerkezet volt, a rajta levő kerekeket lehetett kézzel illetve lábbal hajtva forgatni. Úgy tartották, ezzel akár egyes testrészeket, akár az egész testet lehet edzeni.

Az alapelv nyilván sokat nem változott azóta sem, bár a ma tipikus szobabiciklik inkább csak a lábizmokat dolgoztatják meg. Az 1900-as évek elejéről származó képeken még teljes biciklik láthatóak rögzítve, a későbbiekről már eltűnt a hátsó kerék, ám a szerkezet első fele az abroncsos kerékkel, a hagyományos kormánnyal valódi bicikliket idéz.

A hatvanas évek fitneszlázában aztán az otthoni edzés egyre inkább elterjedt. A szobabickli olcsó, egyszerű, veszélytelenül használható szerkezet volt, kerékpárgyárak is készítettek ilyet, sporteszközgyártók is ráálltak. Vélhetően sok-sok háztartásba került belőle.

Ami viszont változatlan a régi és az új reklámfotókon, az a jellemzően csinos, testhezálló ruhás hölgyek szerepeltetése. Ugyan a divat változott, a korábbi rikító színek és harisnyák eltűntek, mint ahogy a mezítlábas tekerés sem akkora divat, de a lényeg az, hogy nem olyanok láthatóak a képen, akiknek feltétlenül szüksége van a szobabiciklizésre első látásra. Sőt, az újabb képeken olyan kidolgozott izmú lányok láthatóak, akik vélhetően felbukkannak másféle edzéseken is.

A gond az, amikor a szobabicikliből ruhaállvány lesz, vagy csak porosodik a sufni sarkában. A saját tapasztalatom mondatja velem, hogy tessék csak bátran felpattanni rá! Csak tekerni kell, akár olvashatunk is közben, zenét hallgathatunk vagy tévézhetünk, a lakásból ki sem kell mozdulni. És bizony sokat segít abban, hogy fittebbek legyünk.

Elárvulva, csendben rozsdásodva viszont csak a helyet foglalja ez a hasznos cucc. Tudom, hogy sokaknál van otthon, jórészt feleslegesen, mert valamikor jó ötletnek tűnt venni. És tényleg jó ötlet volt! Szerencsére, hacsak szét nem esett, a régi szobabicikli is bőven megfelel egy mozgásra. Tessék ismét megbarátkozni vele...

Idehaza sportpolitikai csatározásokról szólt az utóbbi pár nap, de ezekbe én mára beleuntam, és inkább az érdekel, mi zajlik a pályákon. Az amerikaifoci profiliga idei szezonjának most kezdődik a második szakasza: az ún. wild card körben négy meccset játszanak a hétvégén.

Itt az AFC és az NFC konferenciák két gyengébb csoportgyőztese találkozik a két "surranópályán" bejutott csapattal. Az, hogy valaki wild card csapatként jutott be a rájátszásba, nem jelenti azt, hogy gyenge gárdákról lenne szó. Nyert már ilyen kiindulással Super Bowlt is csapat, tehát leírni senkit nem szabad. Azért egy kis esélylatolgatást én is megengedek magamnak.

Szombat este fél tizenegytől kezdődik a Houston Texans - Kansas City Chiefs meccs. A Texans szerencséje volt, hogy a csoportban még náluk is akadt gyengébben muzsikáló csapat, ráadásul a két irányító (Brian Hoyer és Brandon Weeden) egyaránt afféle vándormadarak, akiket soha nem számítottak a kimagasló tehetségek közé. A Chiefs ezzel szemben kifejezetten jó formában levő csapat, az alapszakaszban tíz meccset nyertek meg egymás után, és a nagy hajrával majdnem a csoportgyőzelem is meglett. Így most sokan a Kansas Cityre tennének nagy pénzt, én is őket tartom esélyesnek, de mi van, ha Hoyer jó napot fog ki? A védelem JJ Watt vezérletével meg tudja keseríteni az ellenfél életét, szóval nem lefutott meccs ez.

Hajnalban a Cincinnati Bengals azt a Pittsburgh Steelerst fogadja, akikkel már kétszer játszottak az alapszakaszban. A Steelers irányítója, a kétszeres bajnok Ben Roethlisberger remek elkapóknak dobálhatja a labdát, és sokan vélik úgy, ők az a csapat, akiktől a rájátszásban félni kell. Ez szép, de ehhez képest már oda is csak úgy kerültek be, hogy a Bufallo Bills tett nekik egy szívességet a New York Jets legyőzésével. A Bengalsba beugró csereirányító AJ McCarron hozza az egyetemi években jól bevált biztonságos és eredményes játékát, tehát ez egy kemény meccs lesz. Én nem várom, hogy a Steelers védelmét egy hét alatt könnyedén gatyába rázzák, nagy adok-kapok várható. Ezzel együtt is furcsa lenne, ha a Bengals több évnyi próbálkozás után akkor nyer végre meccset a rájátszásban, amikor az első számú irányító, Andy Dalton pályára sem léphet. Ha tippelnem kell, szerintem a Bengals harcolja ki a továbbjutást- és az ezzel járó utazást New Englandbe.

Vasárnap este hétkor feltétlenül érdemes leülni a televízió elé, mert az NFC-ben két látványos meccs várható. A mostanában rettentően felpörgő Seattle Seahawks a fagyos Minnesotába látogat. A Vikings kétségkívül tett azért, hogy megnyerje a csoportot a Green Bay Packers előtt, ott van náluk Adrian Peterson, a klasszisfutó is, mégis, egyszerűen nem látom őket elég kiegyensúlyozottnak egy nagydöntőhöz. A Seahawks egyértelműen jobb csapat, és pont az ő utóbbi hetekben mutatott játékuk miatt lesz érdemes megnézni a meccset: ha dominálnak is, várhatóan látványosan játszanak majd. A sarkvidéki hideg talán bekavarhat, mert állítólag -18 fok is lehet a meccs napján- meglátjuk, ki fogja jobban bírni.

Az esti meccsre elég nehéz jósolni. Az idény első felében roppant hullámzóan játszó Washington Redskins magára talált, bemasírozott a rájátszásba, és Kirk Cousins úgy irányított, hogy máris arról találgatnak, komoly szerződést harcolhat ki magának a korábbi tartalék. Ő tehát nem csak csapatért harcol, hanem dollármilliókért is. Vele szemben a Green Bay Packers irányítója, Aaron Rodgers áll majd, akinek tehetsége megkérdőjelezhetetlen, a csapat játéka viszont korántsem nevezhető meggyőzőnek. A rájátszásba jutó riválisok közül idén legyőzte őket a Cardinals, a Panthers, a Seahawks és a Vikings is, ami elég rossz előjel. Az NFC-ből sokan várták őket a Super Bowlba, de nekem most olyan megérzésem van, hogy még a Redskins is túl nagy falat lesz. Cousins az a típusú játékos, aki jó kezdet után nagyon fel tud pörögni, de össze is tud zuhanni- a Packers védelme nem elég jó ahhoz, hogy gyorsan elvegyék a kedvét. Sok pontot várok, mert azért Rodgersék is odateszik majd magukat, és ebből ők is jól kijöhetnek- az én jóslatom tényleg pusztán megérzés.

Hosszú távú hatásai lehetnek a jelenlegi legeredményesebb magyar úszónő kirohanásának.

Az előzményeket ismeri mindenki, hiszen széles körben beszámoltak róla: Hosszú Katinka már a múlt év végén jelezte, szerinte az úszószövetség nem végez jó munkát, nem biztosítanak kellő segítséget a versenyzők felkészüléséhez, és ha ez így marad, akkor a jövőben el fognak maradni az eredmények.

Ehhez annyi megjegyzést kell fűzni, hogy a népszerűbb sportágakban (és az úszás ilyen) tényleg olyan rohamléptekkel halad a mezőny, olyan sok helyen űzik magas szinten, hogy az már önmagában nem elég, amikor egy kiugróan tehetséges sportoló rengeteget edz egy lepattant medencében. Elképesztő, hogy a megdönthetetlennek hitt cáparuhás rekordok már sehol nincsenek- számítógépes elemzések, vadonatúj módszerek az edzésben, a regenerációban és ki tudja még mi minden segített ebben.

Az úszószövetségben nyilván zavart keltett a legnagyobb sztár kritikája, ám a napokban jött a folytatás, amikor Hosszú Katinka látványosan, nyilvánosan tépte szét a szövetség által kínált szerződést, ami 12 millió forintos támogatásról szólt. Meg kell jegyezni, szép pénz ez, de a versenyző a saját erejéből is meglehetősen jól keres, csak az idei évben a világkupa összetett győzteseként százezer dollár pénzdíjat tett zsebre, ami majdnem 30 millió forint. Persze jó a 12 millió forint is, és ezért becsülendő, hogy nem mondta azt, elteszem a pénzt, szent a béke, aztán hagyjuk ezt a témát.

Gyárfás Tamás ezek után visszatámadt, szerinte éppen Katinka támasztott alaptalan pénzügyi követeléseket, és számára érthetetlen a versenyző kritikája, hiszen mindenki más nagyon elégedett és boldog a sportágban. Viszont arra azért elég ködös magyarázatot már, hogy a versenyző által említett SMS-t miért kellett Katinka mellett rögvest elküldeni egy bulvárlap újságírójának is. A történetnek ez a része bizony ciki, és azt jelzi, a sportszövetségekben azért máshogy működnek a dolgok, baráti, ismerősi alapon, háttérben zajló egyeztetéseken dőlnek el a kérdések, ott osztják a posztokat, és aki a vezetőségben ül, nagyjából azt csinál, amit akar. 

Hogy mekkora súlya lett mostanában nálunk a sportvezetőségnek, az tökéletesen tetten érhető abban, hány meghatározó szövetség élére ejtőernyőzött politikus. A folyamat persze nem most kezdődött, régebben is voltak ilyen hátszéllel érkező vezetők, és jegyezzük meg, a sportvezetőnek nem a pályán kell bizonyítani. Tehát igenis létezhetnek közülük eredményesen dolgozók akár politikusi háttérel, akiket megbecsül a sportszakma, mert megteremtik a szükséges feltételeket, és hagyják, hogy a sportolók arassák le a babérokat, nem a szövetség. 

A helyzet attól a ponttól lett a kritikus, hogy a mostani politikai vezetés számára a sport még inkább kiemelt területté vált. Óriási pénzek áramolnak ide, a szövetségekhez is, az infrastruktúra fejlesztésére is. Nem csak focistadionokról van szó, a vizes vb 50 vagy ki tudja hány milliárd forintja sem akármekkora tétel, és akkor az olimpiát ne is említsük. Nemzeti sportcsatorna is van a tévében, és így tovább.

Szóval az úszószövetségben azért most fájhat páraknak a feje, mert a mi politikával átszőtt sportéletünkben könnyen kipöccinthetnek valakit a helyéről. Elég egy informális kérdés, hogy mi van most a Katinkával, miért nem tudjátok ezt a helyzetet kezelni? Mert azért azt pontosan tudja mindenki, hogy amikor a politikának el kell számolni a sportba tett pénzekkel, akkor senkit nem az érdekel, mennyire jól dolgoztak a szövetség adminisztrátorai, vagy hány nemzetközi bizottságba kerültek be magyarok, csak az aranyak csengése lesz a fontos. A sportvezetők elfogadták a megemelt támogatást, a politikától függést, ám ezzel együtt rettentően kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Karrierjük kizárólag attól függ, jó napot fognak-e ki az olimpián a versenyzők. Most páran bizonyára idegesen összerezzenek, amikor megcsörren a mobiljuk, és a hívó fél egy "nagy ember".

Kár, hogy erről is kell szólnia az ügynek. Ám ettől még a sikert sikerre halmozó sportoló mondandójának lényegéről se feletkezzünk meg: ha az élvonalban akar maradni akár a magyar úszás, akár bármelyik másik sportág, akkor bizony fel kell zárkózni a többiekhez sportszakmai szempontból. És ez nem presztízsberuházásokról szól, meg a reprezentációról, hanem akár az alsóbb szinten végrehajtott szemléletváltásról. Amikor pedig a legjobb reakció a kritikára az, hogy az egyeztető SMS az érdekelt fél mellett a sajtónak is elmegy, el lehet gondolkodni azon, ki milyen stílushoz, elintézési módszerekhez szokott a magyar sportéletben.

Az M4 Sport nyilván óriási közönségigényt kielégítve heti magazinban foglalkozik a Ferencvárossal- nem a kerülettel, hanem a zöld-fehér klub különböző szakosztályaival.

Máris az első adás remek szórakozást ígér, mert Böde Dániel, a labdarúgócsapat gólfelelőse lesz a vendég. Azért illúzióink ne legyenek, nyilván a foci lesz a középpontban a műsorban, amit az is igazol, hogy a magyar bajnokság e pillanatban épp hosszú téli álmát alussza, így aztán Danival arról lehet beszélgetni, hogy esett az első edzés, vagy hogy tetszett neki a hétvégi forduló a topligákban.

Le kell szögezzem, nekem különösebb bajom nincs azzal, hogy Böde nyilatkozataiban meglehetősen sajátos stílusban fogalmaz. Nem finomkodik, körülményeskedik: ha bántja, hogy nem hívják be a válogatottba, benyögi, hogy szarul esett neki. Ott volt a híres "pofára esett mint a zsíroskenyér" mondata, de igazi klasszikussá a "nekiálltunk buzizni" vált. 

Persze kit érdekel mindez, a góllövés a feladata a csapatnál, nem az okoskodás. Kivéve akkor, amikor őt sikerült kiválasztani az induló magazin első sztárvendégének. Mindegy, legalább egy olyan egyéniség bukkan majd fel a Fradi TV-ben, akinek nem csak a pályán vannak emlékezetes produkciói. Végülis a sport is a szórakoztatóipar része.

Tényleg nem hoz lázba az a kérdés, mennyire jó nyilatkozó egy futballista. Akadtak már Bödén kívül is mesterei az interjúadásnak. Az jobban érdekel, miért pont a Fradinak jut ilyen kiemelt szerep. Nem vitatom, hogy meghatározó a klub a magyar sportéletben, hiszen a focisták 2004-ben bajnokok voltak, 1965-ben pedig nemzetközi kupát nyertek. Igen, ironizálok: bár múltja sok szempontból kiemeli a zöld-fehéreket a mezőnyből, de a női kéziben azért a győriek inkább dominálnak, a vízilabdások messze vannak az élmezőnytől, a jéghokisok is másfél évtizede voltak utoljára aranyérmesek. Persze a futballcsapat meccseire kimegy vagy nyolcezer ember, ami már majdnem félház, szép eredmény ez, hiszen a csapat épp toronymagasan vezeti a bajnokságot.

Minden bántás nélkül, akadnak azért még más sikeres egyesületek. De én nem várom el, hogy közszolgálati adón hetente foglalkozzanak velük. Mint ahogy nem kell a BBC-n Manchester United-félórát tartani, és a ZDF-re sem kell Bayern München-magazin. Persze itt nálunk minden előfordulhat, és hogy érhetnék fel az M4 nagy céljainak igazságához. Jobban tudják ott, mi kell a népnek. Még a népnél is.