Sportfoglalkozás

Noha jégen űzik mind a kettőt, azért van eltérés a műkorcsolya és a hoki között- nyilván ezzel nem mondtam nagyot. Szórakoztató nézni, ahogy hokisokat tanítanak néhány kecses mozdulatra, látványos pörgésre a csinos hölgyek.

Az Upper Deck már tavaly is előrukkolt egy hasonló videóval, nyilván nagyon hasonló végeredménnyel. De meg kell jegyezzem, mivel a srácok is a jégen töltötték fél életüket, ha nem gyorstalpalón ismerkednének a kunsztokkal, teljes hokis cuccban, pár hét alatt bizonyára egész szép mutatványokra lennének képesek. És a videóba belekerült, hogy egyszer bizony még az oktató is fenékre esik...

Több ismerősöm rendszeresen jár korcsolyázni, és mesélnek ezt-azt. Aki igyekszik komolyabban venni a dolgot, elmondta, hogy azért bőven van kihívás ebben a sportban még akkor is, ha szabadidős mozgásként űzi. Elég sok a csarnok az országban, ahol a közönségkorcsolyázásokon sok a vendég, pedig mi aztán nem a téli sportos kötődésünkről vagyunk híresek. Szóval a kori az jó, és ez a fajta mókás hokis-műkorcsolyás vegyes páros tehet a további népszerűsítésért.

A kérdés már csak az, mi van, ha műkorisok űzik a hokit? Szerencsére a hölgyek fenn nem ugrottak bele a nehéz védőfelszerelésbe, de egy vicces holland reklámban eljátszottak a gondolattal. Ki tudja, talán akár így is lehetne...

Carmen Electra. Sztriptíz. Egy hálószoba Vegasban. Azt hiszem, ez maga a tökéletes, megismételhetetlen kombináció egy minden szempontból egyedi edzővideóhoz.

A Baywatch-ban és Playboyban is feltűnt modell-színésznő karrierjében fontos és sikeres időszak volt 2005 körül, amikor fitneszvideókat jelentetett meg sorban. Az ő specialitása az ún. sztriptíz aerobic volt, amikor a vetkőzést ötvözte erősítő- és kardió elemekkel.

Alapvetően táncos mozgásformának tűnik ez a laikus szemében, amire általában a nők vevők. Ők szoktak inkább eljárni az olyan "csajos" órákra mint a zumba vagy a rúdtáncos edzés. Csak hát Carmen Electra nem egyszerűen hitelesen adja elő ezt a vetkőzést, ő mégiscsak egy Playboy modell, akinek "munkásságát" akár a magazin kedvelői, akár a Baywatch sorozat férfi rajongói is jól ismerik.

Gyanítom, urak is lelkesen nézték ezeket a tornavideókat, még ha kevesen tápászkodtak is fel a fotelből, hogy utána csinálják a riszálásokat. És azt hiszem, a művésznő maga is tisztában volt azzal, hogy ez a móka többféle közönséget érdekelhet... Nyilván ezért lett egész sorozat ezekből az edzéseiből.

A sztriptíz aerobic DVD-k egyike kifejezetten a hálószobai edzésekre koncentrál, azaz bevonja a gyakorlatokba az ágyat is. Ám például a Las Vegas egyik hotelszobájában felvett jelenetet nehéz jól követhető, hatékony edzésként értelmezni. Van ott minden: feszülős body, tűsarkú cipő, vörös takaró és ágyon vonaglás. 

A maga nemében persze ez is tökéletes. Elfér a fitneszvideók áradatában, melyek között bizonyára akad hatékonyabb, ám jóval kevésbé feltűnő szép számmal. Ha Carmenre néz az otthoni tornázó, még akár azt is hiheti, az ágyban bemutatott produkcióktól ilyen csinos- mert hogy irigylésre méltó alakja van, ehhez nem fér kétség. Ha neki összejött, másnak miért ne sikerülhetne?

Méghogy a futás nem művészet! Most mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy megmutassa a benne rejlő alkotót, miközben sportol.

Láttam nemrég egy pár vicces képet: valaki olyan útvonalat kocogott be, amivel gyakorlatilag ikonikus dolgok körvonalát húzta meg. A manapság teljesen általános okostelefonos alkalmazások, amelyek a GPS-jeleknek köszönhetően pontosan berajzolják a térképre a megtett utat, pofonegyszerűvé teszik ezt a dolgot.

Persze a legtöbb útvonal egyáltalán nem érdekes. Ha én visszanézem az enyéimet, kevés látványosat látok közben- persze nem is érdekelt ez eddig, hiszen maga a futás volt a fontos. Ráadásul ha jó helyen kocogtam, akár itthon, akár külföldön, nézelődtem közben, és mit se számított, utólag a térképen mennyire vagány az útvonal, ha futás közben jól éreztem magam.

Az egyik népszerű alkalmazás, az Endomondo új játékot hirdetett, a legötletesebb, legérdekesebb futóútvonalakat várják február 29-ig. Azokat fel lehet tölteni az oldalra, majd egyrészt a szavazók, másrészt egy szakmai zsűri, harmadrészt maga a szervező cég kiválaszt egyet-egyet, és ezek mind értékes díjakat kapnak. Már most is van pár érdekes "rajz". Személy szerint bízom benne, hogy a többség szabályosan nevez, tehát tényleg fut, és tényleg nem manipulálja a képeket.

Persze ez egy játék, elsősorban a mi szórakozásunkról szól, így aztán ha nekünk tetszik a végeredmény, amit becsületes kocogás során hoztunk össze, máris minden okés. Én már átgondoltam, hogy lehet alkotni, és arra gyorsan rájöttem, ad hoc-módon, össze-vissza futkározva értelmezhető alak nem fog kijönni. Tehát vagy egy jelentős részben semmilyen mozgást nem korlátozó területen kocog az ember, ahol elég pontos irányváltásokkal igazán finom ábrák is összehozhatóak, vagy pedig le kell ülni a térkép elé, és ott megtervezni az útvonalat. Érdemesebb kertvárosias, sűrű utcahálózatú helyet keresni, ahol ráadásul nem csak derékszögben találkoznak az utcák. Nem árt, ha nem túl forgalmas a hely, tehát az "alkotó" futó, aki néha kicsit figyelmetlen, nincs veszélyben. 

Mivel ez nem verseny, az idő nem számít, ezért jobb a kijelölt fordulási pontoknál inkább lassítani és biztosra menni. Ha van az embernek itinerje, nem tűnik nagy mutatványnak megrajzolni egy egyszerűbb ábrát.

És hogy mi értelme van ennek az egésznek a játékon túl? Egyrészt inspirál, és a motivációra szüksége van minden amatőrnek. Másrészt pedig új helyeket fedezhetünk fel, új futóterepeket hódítunk meg magunknak- ez sem utolsó eredmény! Sose rosszabb kihívást!

Bevallom, kicsit fáraszt, hogy most már mindenki szakértője a Hosszú Katinka-ügynek. A tízmillió futballedző országából a tízmillió úszókapitányé leszünk?

Szóltam-e hozzá én is a témához? Naná. De van egy pont, amin túl azért az élsportba nem nagyon lehet beleszólni. Hosszú Katinka sokszoros világbajnok egy olyan sportágban, amit nem csak egy maroknyi országban űznek, hanem szerte a világban, ráadásul a legnagyobb sportnemzetekben kiemeltnek számít. Amerikai, orosz, német, kínai riválisokkal szemben nyeri magát degeszre egy magyar lány, és ez nem akármilyen teljesítmény.

Meg kell jegyezni, a tinédzserként sztárrá váló sportolókkal szemben (ilyen volt például Egerszegi Krisztina) Hosszú Katinka most, 26 évesen ért el a csúcsra. És az biztos, hogy ebben komoly része van az időnként szidott férj-edzőnek, mert Shane Tusup irányította az edzéseit az utóbbi években. Katinka az első olimpiája idején készült itthon, nem ért el túl nagy eredményeket, talán maguk a hazai úszószakemberek sem vártak tőle túl sokat. A tengerentúlon lett belőle neves versenyző.

Akik ma azzal vádolják, hogy az egész műbalhé csak arról szól, hogy a jövőben amerikai színekben versenyezzen, elfelejtik, hogy régesrég országot válthatott volna, amikor itthon igazán nem is számoltak vele. Akkor persze lenne sírdogálás, hogy veszthettünk el egy ilyen tehetséget. Ám Katinka magyar színekben versenyez mindmáig! Tehát mielőtt olyannal vádolná bárki, amit még meg sem tett, köszönjük meg azt, amit eddig elért.

És eközben más pletykák meg arról szólnak, szó nincs az országváltásról, épp hogy Shane Tusup akarja a saját képére formálni a magyar úszósportot. Na most akkor faképnél akarnak hagyni minket vagy pont ellenkezőleg, át akarják venni nálunk az uralmat? 

Jönnek a kárhoztatások, mennyi pénzt kap támogatásként Katinka. Hát az az igazság, amennyit manapság az állam az élsportra fordít, egy többszörös világbajnok, komoly olimpiai éremesélyes versenyzőnek jutó támogatás is eltörpül a pénzek rengetegében. Nem kevés pénzzel kitömött szövetség azzal szembesül, hogy még az olimpiai részvételt se sikerült kiharcolni, éremről szó se essék- például mesélhetnének erről az érzésről a kézilabdások. És ha Katinka néhány millióját összevetjük a foci milliárdjaival, megint elgondolkodhatunk rajta, mi érheti meg jobban.

Aki bele akar szólni, hogy edz Katinka, inkább először ossza az észt a focipályák mellett. El lehet menni Felcsútra, számon kérni az Akadémián, hol vannak a saját nevelésű tehetségek a csapatból? Ott én is elég felkészültnek érezném magam, hogy kezembe vegyem az edzések irányítását, mert ezt az "eredményt" én is képes lennék felmutatni. De világbajnok úszót senkiből nem tudnék csinálni.

Nálunk persze mind jobban tudunk mindent. Olvastam puffogást, mi az, hogy Katinka nem indul az országos bajnokságon. Pech, hogy a kvótákat nem az OB-n kell kiharcolni. Az meg nonszensz érv, hogy az Egyesült Államokban kötelező a részvétel az olimpia előtt. Na és? Minden ország máshogy válogat. Semmilyen szinten nem számít itt, hogy ott előírják-e a részvételt vagy sem. Igazság szerint az amerikai szurkolók sem azt tartják számon, ki győzött a válogatón, az a kérdés, ki nyer az olimpián. 

Mint ahogy vicces azon elmélkedni, mit engedhet meg magának egy sportoló. Szerintem amíg nem sért törvényt, nagyjából mindent- nem azt mondom, ezzel egyetértek, én csak azt mondom, ilyen most a világ. A sztársportolók egészen külön kasztba kerültek. Olvastam valahol, hogy Messi sem lehetne válogatott, ha beszólna a szövetségi kapitánynak. Két kérdésem lenne! Ki veszítene többet, a szurkoló vagy Messi, ha a legnagyobb kedvenc nem lépne a pályára az argentin színeket képviselne? A másik: tudja valaki, ki az argentin válogatott szövetségi kapitánya? 

Vajon ha a szurkolónak választania kellene, ki mellé áll, Messinek adna igazat, vagy a kapitánynak? (Aki egyébként Gerardo Martino- megnéztem a Wikipédián...) Szerintem ez költői kérdés.

A Men's Fitness oldalán van egy kis összeállítás arról, merre halad a fitneszipar világ, milyen új divatok hódítanak majd. Természetesen az egész nagyon amerikai központú szemléletet tükröz, de pár dolog nyilván hozzánk is be fog gyűrűzni.

Abban például hiszek, hogy nálunk is egyre több lesz az okos kütyü a sportolókon. Olvastam már különféle érzékelőkkel felszerelt futó- illetve jóganadrágokról, léteznek nyomkövetésre alkalmas karórák, ott vannak a szokásos szívmonitorok és így tovább. Ebben az egészben semmi meglepő nincs, össze vagyunk nőve a telefonunkkal, tabletünkkel, naná, hogy kihasználjuk az új lehetőségeket. És én ezt egyáltalán nem tartom rossz dolognak, mert egy jól kitalált dolog tényleg adhat korrekt visszajelzést, másrészt akár inspirálhatnak is mozgásra az elemzések- az ember többet, gyorsabban, hatékonyan akar mozogni, netán össze tudja vetni teljesítményét a másokéval.

Látjuk, hogy új mozgásformákat agyalnak ki, új funkcionális edzéseket kreálnak, lehetőleg nagyon vagány névvel. Mindenféle eszközöket vonnak be, bunkósbot és dobverő, meg hasonló elképesztő dolgok jelennek meg az edzőteremben. És persze fitneszmozgás lesz a balettből is. Ez mind szép és jó, de állítólag külföldön az új "divat" az lesz, hogy visszatérnek az alapokhoz: súlyzót ragadnak a legtrendibb fitneszőrültek, és elkezdenek gyúrni. Persze itt is lesz majd pár új elmélet, amibe csak a felkészült és jól megfizetett személyi edzők avathatnak be... 

Miközben divatossá váltak az olyan fúziós mozgások mint a tánc alapú edzés vagy a body art, állítólag egyre többen keresik majd a harcművészetekkel ötvözött mozgásformákat. Fogyni és verekedni egyszerre? Létezett már korábban is fitnesz box, de állítólag ezen is túl lehet lépni, például MMA-sztárok hírnevére alapozva.

Felpörög azoknak az utazásoknak a piaca, aminél nem csak mellékszál, hanem maga a fő cél az edzés, sportolás. Nyilván lesznek szállodák, ahol ugranak erre a divatra, és a korábbi zsebkendőnyi fitnesztermek helyett egész edzőkomplexumokat alakítanak ki profi személyzettel. Természetesen már régesrég léteznek aktív hotelek, de ezek jóval szűkebb réteg számára voltak vonzóak. Most majd lesz olyan, ahol a gyerekek vitorlázhatnak, anyukák különleges jógafoglalkozásokra mehetnek, míg apuka funkcionális edzéseken vesz részt. Ezt pedig nyilván egészségesebb ételkínálat egészíti ki. Szerintem ez sem hülyeség, feltéve, hogy megtaláljuk az egyensúlyt önfeledt, laza nyaralás, a kis mozgás no meg a kultúrprogramok között. Ha valaki csak őrült módon gyúrni jár nyaralni, maradhat otthon is, ahol közelebb van a szokásos edzőterme.

Ha valaki a lakásában akar mozogni, lassan kidobhatja az ódivatú szobabiciklit a szakértők szerint, mert egészen újszerű csúcscuccok hódítanak majd. A mozgás állítólag természetesebb lesz, jobban átmozgat minden testrészt, és ráadásul természetesen fel lesz szerelve internettel, érintőkijelzővel is minden, ne unatkozzunk kardiózás közben...

Az edzés eleve áttevődhet otthonra, például az online fitnesz kurzusoknak köszönhetően. Interaktív megoldásoknak, kameráknak köszönhetően élőben lehet kommunikálni az edzővel, tehát majdnem olyan ez a megoldás, mintha a nappalinkba költözne az edzőterem. Gőzöm nincs, ez tényleg van-e olyan, mint egy normális óra, de még az is lehet. Emberek milliói tornáznak videókra, ennél biztosan nem rosszabb az élő online fitnesz.

A másik csapásirány pedig az lesz a cikk szerint, hogy az edzőtermek a munkahelyekkel bútoroznak össze. A mai menő munkavállalói réteg számára teljesen természetes az, hogy meló után irány a fitnesz, sőt, nálunk is léteznek sportutalványok- hát akkor miért ne lehetne ennek külön helyiség? Egy könnyed jógaóra napközben simán belefér, elég egy profi személyi edzőt szerződtetni, hogy rendelkezésre álljon a gyúrni vágyóknak és így tovább. A mostanában pénzben dúskáló startupok számára minimális kiadás, ám igazán szupertrendi dolog révén bőven beleillik az imázsukba egy ilyen beruházás.

És persze bármilyen fantasztikus új ötletekkel rukkolnak elő, lesznek továbbra is rengetegen, akik egyszerűen csak rendszeresen mozognak, sportolnak, kopott mackókban, csúcskütyük nélkül, a leghagyományosabb módon. Futnak, gyúrnak, jógáznak. És ha nyaralni mennek, akkor sem fizetnek duplaárat az aktív kikapcsolódásért, mert az olcsó hotelből is el tudnak menni kocogni a tengerpartra. Szerencsére a divatőrültekből is pont elég van ahhoz, hogy jó pénzt lehessen belőlük csinálni...