Szaporodnak a magyar fitnesz-versenyzők sikereiről szóló cikkek, én pedig eltöprengtem rajta, hogy is illeszkedik ez az egész az én sportról való felfogásomba.

Na nem mintha bármi jelentősége lenne annak, én mit gondolok róla, de mivel szeretem a sportot, elolvasok sokféle sporthírt. Bevallom a fitnesz az elsőre nekem afféle különleges modellversenynek tűnt, de nem lehet nem észrevenni, azért többről van itt szó, mint némileg izmosabb modellcsajok pózolásáról.

Mitől sport a sport, merülhet fel a kérdés? Mi az, ami elmondható a fitneszről? Például kell-e kemény, rendszeres, hosszabb távú edzésmunka a sikerhez- pipa. Vannak-e színvonalas országos vagy nemzetközi versenyek ahol komoly a rivalizálás- pipa. Igen, a fitnesz bőven van annyira sport, mint sok más sportág.

És amennyire én látom, még az is igaz rá, hogy sajnos egyáltalán nem egységes a mezőny, mert különböző szervezetek különböző versenyein különböző kategóriák vannak. Nyilván nem ástam bele magam a témába, de amikor világbajnoki címekkel dobálózunk, én jobban szeretem az olyan sportágakat, ahol egy bajnok van. A fitneszeseknél olvastam már például WBPF, IFBB, IFSB, WABBA versenyekről, és nekem gőzöm sincs, melyiknél pontosan mik a szabályok, melyik a rangosabb és így tovább. 

Azt tudom, hogy egy bajnok megítélésénél nem mindegy, a teljes élmezőnyt legyőzte-e, vagy csak egy részét. Régen az ökölvívásban súlycsoportonként egy világbajnok volt, mostanában viszont címegyesítő meccsek nélkül akár 4-5 vagy több bokszolót is így tartanak számon a világszervezetek. Szóval a különböző, szép sikereket arató fitneszversenyzők egymással párhuzamosan mondhatják magukat világelsőnek, és ez nekem furcsa. Mert ha komolyan veszem, hogy ez sport, akkor bizony számít, ki, hol, hogyan lett első, kiket utasított maga mögé.

Ettől még ugyanúgy keményen kell készülni, azaz a teljesítményt továbbra is értékelem és becsülöm, de biztos vagyok benne, az elnyert címek presztízsét erősen befolyásolja, ha minden utcasarkon van egy világszövetség saját versenyekkel. Azt nyilván maguknak a versenyzőknek kell tudni, hogy az a fontos, fel tudjanak mutatni pár érmet, akárhol is szerezték, vagy legyen olyan megmérettetés, ahol csak egy abszolút bajnok van, viszont még a hatodik helyet is megsüvegelik. 

Mert ha sport, akkor többről beszélünk, mint pár beállított studiófotóról amin egy csinos lány látható. Ilyet csinálnak atlétákról, úszókról, röplabdásokról, gyakorlatilag bármilyen vonzó sportolónőről, annak eredményeitől függetlenül. A fitneszesek sem kivételek, és köztük aztán bőven van szép és kidolgozott testű hölgy. Ám olyan kép csak jóval kevesebb versenyzőről készülhet egy komoly sportágban, amikor valaki a dobogó tetején áll- és ez az, ami egyedi és megismételhetetlen pillanat, mert csak egy győztes lehet, nem egy fél tucat.