Bekövetkezett, amire mindenki számított: Peyton Manning a szögre akasztja a futballcipőt. 

amerikaifoci

A tengerentúli sportoldalak egy napja folyamatosan arról írnak, hogy hétfőn személyesen jelenti be az amerikaifoci élő legendája, Peyton Manning, hogy befejezi aktív pályafutását.

A döntésben semmi meglepő nincs. Egyrészt Manning és csapata, a Denver Broncos megnyerte a legutóbbi Super Bowl-t, tehát a csúcson hagyhatja abba. Másrészt játéka az utóbbi időszakban látványosan visszaesett, és nehéz arra számítani, hogy újból a régi lesz, hiszen hamarosan betölti a 40. életévét. Harmadrészt pedig ha nem megy el magától, jó eséllyel a klubja küldi el, mert a veterán, messze nem fénykorát idéző irányító március 9-én 19 millió dollárral gazdagodott volna, ha a Broncos keretében van. Ám ezt a pénzt már senki nem fizetné ki neki a ligában, bármekkora legenda.

Az elkövetkezendő időszak természetesen Manningről fog szólni, és az elemzők a tengerentúlon annyira imádott "legacy", azaz örökség kérdését boncolgatják. Fellángolnak a "GOAT", azaz minden idők legjobbja viták is. Az NFL-ben mindenre van statisztika, így mindig lehet találni bőven érvet arra, valaki mitől jobb bárki másnál. Kétségtelen, Manning az alapszakaszok királya, öt MVP címmel, a legtöbb touchdown passzal és passzolt yarddal. Emellett még birtokol sok rekordot, némelyiket talán sokáig nem is dönti meg senki. 18 éven át dobálta a lasztit, karrierje túlnyomó részében fantasztikus sikerrel, az elismerések végigkísérték egészen attól kezdve, hogy elsőként választották ki a drafton.

amerikaifoci

De a futball is csak olyan sport, ahol a végső győzelmek nyomnak igazán sokat a latban. Manning két Super Bowl diadallal zárta pályafutását, Terry Bradshaw, Joe Montana és Tom Brady ezzel szemben négy alkalommal nyerte el a Lombardi-trófeát. Ráadásként utóbbiak sokkal többet tettek hozzá csapataik sikeréhez a nagy meccseken: Montana például a négy nagydöntőben 11 touchdown-passzal és nulla eladott labdával zárt, Manning négy döntőjében 3 TD-passzal szemben ötször adta el a labdát. Az idei Super Bowl enyhén szólva sem Manningről szólt, hiszen 141 yardot sikerült szerezni a passzaival- ha nincs a brutálisan jó Broncos-védelem, aligha jött volna össze az áhított második bajnoki cím.

Ám az amerikaifoci igazi, vérbeli csapatjáték. Ugyan Peyton nem sziporkázott a döntőben, de ne vegyük el tőle azt az érdemet, hogy az AFC-döntőben az esélyesebbnek gondolt New England Patriots ellen roppant megbízhatóan játszott, és két kulcsfontosságú touchdown-átadásával kedvező helyzetbe hozta csapatát. Nincs az a védelem, ami a túl sokszor hibázó támadókat mindig ki tudná húzni a csávából. Tehát megtette a magáét- most ennyi kellett tőle, és ezért ugyanúgy kiérdemelte a gyűrűt, mint a Super Bowl MVP Von Miller. 

Természetesen jó érzés lehet, amikor az ember neve szóba kerülhet minden idők legnagyobbjai között, ám úgy érzem, óriási a különbség a pályán kiharcolt és az újságírók által odaítélt címek között az előbbiek javára. Ahogy Messi is elismerte, minden Aranylabdáját odaadná egy világbajnoki címért, Manning se tudna úgy örülni szívből az MVP-címeknek, ha nem nyert volna soha Super Bowl-t. A sok díjat begyűjtő, ám gyűrű nélkül maradó Dan Marino például sokat mesélhetne erről. 

Az igazán nagy sportolók ugyanis nyernek. És hosszú idő távlatából azok neve marad fenn, akik csapataikat eljuttatták a végső győzelemig- Otto Graham, Johnny Unitas, Roger Staubach, és a fent említett Bradshaw, Montana, Brady trió tagjai mind ugyanezért igazán híresek. Az ok igen egyszerű: a különféle odaítélt címek, a Pro Bowl-meghívás az egyes játékosoknak szólnak, de a szurkolókat korlátozottan boldogítják. Ők a bajnoki győzelem örömét akarják átélni, és számukra értelemszerűen az a legjobb játékos a világon, akinek köszönhetik a Super Bowl-címet. 

Szóval meghagyom a csámcsogást a minden idők legjobb játékosa kérdésről az ebből élő amerikai sportújságíróknak. Mindenki tudja, hogy értelmetlen az egész vita, hogy összemérhetetlenek a teljesítmények, hogy a következő nagy játékoslegenda visszavonulásánál (ez Brady lehet pár év múlva) pont ugyanez lesz a téma, csak ő lesz a fókuszban. 

amerikaifoci

Ami bizonyosan tudható, az az, hogy ki a jelen legjobbja: a Denver Broncos (South Park-nyelven a Denveri Musztángok bajnokcsapata), aminek a kulcsfontosságú tagja Peyton Manning is. Óriási érzés lehet győztesként visszavonulni, ilyen karrier után, bizonyára kárpótlást jelent pár komoly csalódásért. Mert a sportban még a nagyon jók is elbukhatnak időnként- de legendák csak a győztesekből lesznek.