Egyensúly és testtudat

Minden új mozgásforma taníthat valami fontos dolgot.

mozgás

Az elmúlt években szívesen vágtam bele különféle edzőtermi kalandokba. A csak hallomásból ismert mozgásformákba belekóstolni éppen úgy jó volt, mint a nagyon hagyományos dolgokban elérni egy magasabb szintet.

mozgás

A csoportos óra természetesen más műfaj, mint a magányos kocogás. Némi tapasztalattal a hátam mögött bevallhatom, az én személyes értékelésemben nem a mozgásforma a jellege a meghatározó, hanem az edző személye. Egyszerűen ez egy ilyen műfaj: ha nem hiteles az, aki vezeti az órát, akkor az nem igazi.

mozgás

Ezért aztán újdonság volt, amikor Dr. Bajzik Éva mozgásszervi és rehabilitációs szakorvos vezetésével készülődtünk a Balance To The Power Two órára. Újféle mozgásforma ez, aminek több, egymásra épülő szintje van- újoncként nem eshetünk be egy komolyabb kihívást jelentő órára. A mozgásforma a Fontanus Tudományos Módszertani Kutató- és Oktatási Központ kutatásának az eredménye. Ebben a kutatásban természetesen Dr. Bajzik Éva is részt vett, de nem egyedül az Ő kutatásának az eredménye. Része a történetnek az is, hogy tisztában kell lenni az oktatónak azzal, milyen háttérrel, esetleges sérülésekkel jön valaki. (Ahol ilyenről szó sem esik, ott érdemes óvatosnak lenni...)

mozgás

Mi a Prefit fokozattal kezdtünk, és ez is rendesen átmozgatott. Voltak benne más órákról ismerős pózok, mégis újdonság volt a viszonylag egyszerű mozdulatoknál is, hogy az egy négyzetméteres saját tatamin pontosan tudni kellett, épp hol vagy, mi a helyzeted. Lépünk, hajolunk, ugrunk, s nem elég mozdulni, arra is figyelnünk kellene, épp hova érkezünk. Ez tipikusan olyan dolog, amit sokan, sokszor elhanyagolnak, de hiába tűnik egyszerűnek, mégsem az. Hajlás, ugrás, láb fel, vissza- s látod, érzed, nem ott vagy ahol lenned kéne, azaz bőven van még hová fejlődni.

mozgás

Erő, egyensúly és testtudat- nagyjából ezeket éreztem a kulcsszónak. Már amikor volt időm ilyesmin gondolkodni, mert inkább próbáltam arra koncentrálni, hogy kövessem Éva utasításait, s egyes mozdulatok után ugyanoda kerüljek vissza, ahonnan indultam. Nehezebb mondani, mint végrehajtani... Ráadásul pörgés van, aki az aktívabb mozgásformákat szereti, biztosan élvezni fogja ezeket az órákat, pedig itt a kis tatamid "az egész világ".

mozgás

A testtudatra koncentráló része az órának azért volt érdekes, mert azt hiszem, hogy rettentően jól lehet érezni a fejlődést, amikor az alapvető gyakorlatok jól mennek, tényleg tudod és érzed, pontosan mit kell csinálnod s szintet lehet lépni. Van azért abban valami jóleső, ha elmondhatom, igenis képes vagyok a következő fokozat kihívásaival is megbirkózni. Itt ugyanis minden egymásra épül. A speciális jelleg miatt másban rutinos sportolók is először meglepődnek az egyszerűnek tűnő feladatok nehézségén, azaz nem ugorhatnak át gyorsan pár szintet. Szóval jól kitalált rendszer ez, s a titok itt is, mint minden mozgásformánál, ugyanaz: rendszeresen és lelkesen kell űzni.

mozgás

Természetesen mindannyian mások vagyunk, ennek megfelelően más és más tud vonzani egy mozgásformában. Hogy pont ez, vagy más az, ami igazán bejön, egyéni ízlés dolga. Én azért azt gondolom, hogy bárki bármit is csináljon, keressen ilyen jól kitalált módszert és felkészült oktatót, mert ennek kellene lennie a kiindulópontnak.

 

0 Tovább

2-3

Bemutatkozott az új magyar szövetségi kapitány.

Az origo Facebook oldalán így harangozták be a tegnap esti válogatott meccset:

Utólag persze könnyű okosnak lenni, de az utóbbi másfél év aztán pont nem arról szólt, hogy a magyar fociválogatott bármilyen meccse (sőt, bármilyen magyar csapat nemzetközi meccset) felhőtlen szórakozást jelentene a szurkolóknak.

Hát, Georges Leekens debütálása sem okozott sok örömet. A két éve nyeretlen, gyengécske Kazahsztán "lepte meg" a mieinket, idehaza. Azért jegyezzük meg, elég erős sorozat, hogy Andorra ellen Bernd Storck ült a kispadon, a luxemburgi vereség előtt Szélesi Zoltán készítette fel a csapatot, és most az új ember is egyből égéssel kezd.

Lehet itt beszélni arról, hogy a magyar szurkolók a világ legtürelmesebb fajtájából valók, békésen, továbbra is bizakodva várják, hogy a kezdeti bukdácsolás után majd feltámadjon Leekens csapata, és most sem csalódottak- nyilván csak a szél fütyült úgy be a stadionba, hogy a visszhang a szurkolók füttyszavának hangzott. 

Ez egyszerűen csak mese. Egy kisiklás belefér, de ami az EB-óta zajlik, az folyamatos pofáraesés. Lelépnek minket az erős csapatok, és megtréfálnak a gyengék. Igazi adakozó hangulatú gárda a mienk, győzelmekkel lepi meg az ellenfeleket. De szólni kéne a fiúknak, hogy nem nekik kellene örömet szerezni, hanem nekünk, magyaroknak...

Szóval fogy a türelem, miközben már olyan helyeken is stadion épül, ahol jelenleg semmilyen felnőttcsapatot nem működtetnek. Kár hogy a szép tetőszerkezet nem tud beállni védekezni, a lelátók pedig ritkán rúgnak gólt... Ami tény: a kazah meccs előtt sem vártam csodát, de most már teljesen szkeptikusan nézek a következő válogatott találkozók elé. Az pedig, hogy kizárt-e, létezik-e jobb program a magyar csapat meccseinél? Költői kérdés...

0 Tovább

Dobd ki a mérleged!

Hiba kilókban gondolkodni, ha valaki sporttal vált életmódot.

A képsorozatban előtte-utána fotók láthatóak: noha a testsúly nem változott, az alak formálódása egyértelmű. Ne a mérleg mondja meg, hogy a mozgástól sportosabb, erősebb, izmosabb test csinosabb-e...

0 Tovább

A Hello Kitty FC

Meghökkentő kép bukkant fel az interneten egy különleges szerelésű focicsapatról.

Thaiföldön rendeztek nemzetközi focitornát ázsiai gárdák számára. A kínai, laoszi, thai és többi csapat közül viszont egy lett világhírű: a Hello Kitty-s mezbe öltözött vietnamiak. 

Eleinte úgy tűnt, a meglett férfiak nem voltak boldogok a pink, cicás mezekbe fújva, de mivel mindenki róluk beszélt, szerintem megbarátkoztak a hirtelen jött népszerűséggel.

Hogy nyertek-e, az körülbelül mindegy. Azt pedig majd meglátjuk, divatot teremtenek-e.

0 Tovább

Versengő polipbirkózók

Régen is voltak őrült sportrendezvények.

Valamiért azt hihetnénk, hogy a különféle, extrém sportokból komoly, sok nézőt és szponzort vonzó kinőtt sportágak új trendet képviselnek. Mint ahogy az őrült, de a világot bejáró hírű "sportok", a feleségcipeléstől a mocsárfutballon át a mobiltelefon-hajításig is úgy tűnhetnek, a mostani unatkozó generációk marhaságai.

Mit mondjuk akkor arra, hogy a hatvanas években Amerikában polipbirkózó bajnokságokat rendeztek, és még nézők is voltak? Az ötletnek itt is egy legenda volt a kiindulópontja: úgy hírlett, a Tacoma Narrows Bridge tövében egy majdnem 300 kilós óriáspolip lakik. Búvárok meséltek a hatalmas csápokról, amik csak egy szörnyeteghez tartozhattak. Az egy másik kérdés, hogy a legenda jóval tovább élt, mint egy óriáspolip, mert azok maximum négy évig...

Viszont ha ekkora polipról még csak mesék is szólnak, azért szép nagy példányok léteztek a Puget Sound közelében- 20-50 kilósok is léteznek. A helyi búvárklub tagjai életre hívtak egy versenyt a hatvanas években, amit Polipbirkózó Világbajnokságnak(!) neveztek el, és több ezer néző várta a bátrakat, akik a felszínre vitték magukkal a zsákmánnyal ejtett polipokat.

Akkoriban a búvárok közül sokan mentek vadászni a víz alá (mellesleg ez az Egyesült Államokban ma is számos búvár hobbija), és a partközelben élő nagy polipok becses zsákmánynak számítottak. Először csak egymást ugratták a klubtagok, egyfajta kihívást jelentett számukra a minél nagyobb polipok elejtése szabad kézzel. Ebből nőtt ki aztán a versengés. 

Két kategóriát hirdettek, az egyikben a búvárok viseltek légzőkészüléket, a másikban viszont csak egy levegővel merültek alá. Mondani sem kell, utóbbi azért igazi sportteljesítmény volt: az akár másfél-két méteres, tekergőző karokkal megáldott polipokat a felszínre vinni nem egyszerű feladat. Díjat kapott a legnagyobb polip, és a legtöbb pontot gyűjtő csapat is.

Az egyik veterán búvár, Gary Keffler még emlékszik a versenyekre. A polip tapadókorongjaival könnyedén lehúztak a búvárok szemüvegét, vagy esetleg jól rátekeredett a légzőkészüljék tömlőjére, elzárva a búvár levegőjét. Ugyan nem kifejezetten erősek a polipok, de nagyon ügyes, szívós állatok, ettől vált kihívássá a verseny. Persze a biztonságra odafigyeltek, ezért merültek csapatban a búvárok- kizárólag a polipoknak lehetett baja.

A versenyt még a televízióban is közvetítették, nem csak a parton figyelte több ezer ember. Még maga Jacques-Yves Cousteau is forgatott a polipbirkózásról 1971-ben, az Octopus, Octopus című filmje számára. Keffler és felesége, Joanne mutatta be, hogy lehet elkapni a víz alatt a polipokat- és sokak számára derült ki, a mélység rettegett "szörnyei" valójában kézzel elejhető puhatestűek.

A világ (szerencsére) változik, és ma már az ilyen állatokat zaklató versenyek nem lehetne megrendezni. A polipbirkózásnak már a hetvenes évek közepére leáldozott, többé nem számított szép sportteljesítménynek az, hogy kirángattak egy ártatlan állatot a vízből. Ugyan a veterán búvárok azt mondják, nem esett bántódása a polipoknak se, általában akváriumoknak ajándékozták őket, de érthető módon a közvélemény egy idő után nem fogadta el ezt a magyarázatot. Az viszont kétségtelen, hogy amíg voltak ilyen bajnokságok, sikerült egy kicsit a búvárkodásra irányítani a figyelmet.

Gary Keffler pedig így is látott elég polipot a mélyben, és kifejezetten szereti is ezeket az állatokat. Egyáltalán nem bánja, hogy már nem kell velük birkózni: csak csodálja elegáns, könnyed mozgásukat, azt, ahogy bármilyen kis üregbe be tudnak préselődni. Látványos az is, ahogy színűket, formájukat változtatják, hogy álcázzák magukat. És a maga részéről egyet is ért azzal, hogy a törvény tiltja a polipok zaklatását. "Miért bántanánk egy olyan élőlényt, aki nem akar bántani minket?", mondja.

És hogy van-e közel 300 kilós óriáspolip a Tacoma Narrows híd alatt? Keffler még soha nem látta- és a versenyeken sem került elő soha. De hát sose lehet tudni, nem pont a legnagyobb rejtőzködött-e a legügyesebben a polipbirkózók elől...

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

blogavatar

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Utoljára kommentelt bejegyzések