Katinka milliói

Valahogy a versenyek közötti holtszezonban mindig jobban esik a fanyalgás.

Emlékszik még valaki arra, hogy kikezdték bizonyos kommentárok Hosszú Katinkát nemrégiben? Szidták amiatt, hogy egyesületével "rátelepedett" a Duna Arénára, hogy túlságosan anyagias, hogy ő bármit megengedhet magának, de másokért soha nem emel szót. Még nyílt levél is született ennek kapcsán, láttam, egy-két ismerős meg is osztotta a kritikus cikkeket.

Na, most hol vannak a morgolódók? Most szeretjük a mi "aranyos lányunkat", amikor elsősorban tőle várhatjuk, hogy győzelmeket szállít a budapesti világbajnokságon? (Az első aranyat már be is gyűjtötte, tehát ami rajta múlik, azt meg is teszi.)

Néha persze ilyenkor is vannak hangok, mennyi is a pénzjutalma, mennyit keres a közvetítésekben sűrűn feltűnő Iron Lady feliratú cuccokon. Azt azért ne felejtsük el, a pénzjutalmakat a nemzetközi illetve hazai szövetség előre felajánlja, és bárki megkaphatná azt, "csak" meg kell nyerni adott versenyszámot. Egyetlen kritizáló sincs kizárva belőle, sűrűn kell úszni járni, hátha összejön... És akik szerint a világkupa sorozat szabályainak átírása miatt is csak a pénzdíjak miatt hőbörög, hát bocs, egyetlen versenytársnak se volt tiltva, hogy megnyerjen öt-hat számot.

A saját márkáját pedig Katinka építette fel, férjével közösen dolgozva. Sapkát és pólót ad el? Kitalálták, népszerűvé tették, keresnek vele. Most komolyan bárkit zavar az, hogy egy medencében is sikeres, többszörös világ- és olimpiai bajnok versenyzőnek van annyi a fejében, hogy tudja magát menedzselni? Szerintem ezért duplán le a kalappal előtte!

A pénzdíjak, marketingbevételek pedig esélyesen még így sem érik el azt az összeget, amit a magyar foci élvonalában kap egy "sztár". Pedig köztük kevesen vannak a világbajnokok, BL-győztesek... Árulkodó, hogy a sportolók kedvezményes ekhózásának határát emelték fel évi 250 millió forintra, azaz havi több, mint 20 milliós keresetig él a szuperkedvező adózási forma. Egy vb-aranyért 5,3 millió forint jár, azaz ha Hosszú Katinka nagyon jól szerepel, az egész világbajnokság egyik legeredményesebb sportolója lesz, majdnem hozzámérheti magát a felcsútiak kiemelt játékosaihoz fizetés tekintetében. Gratulálok annak, aki sajnálja ezt tőle!

Már hónapokkal ezelőtt megírtam, hogy Katinka valóban többet engedhet meg magának az úszósportban, mint bárki más, de míg mondjuk a kritizált sportvezetők nem pótolhatatlanok, ő igen. S bizonyította már most is, hogy nem csak a szája jár, a medencében is odateszi magát.

És bármennyire lelkesednek érte, azért nem áll le a győzelmei után a villamos, mint amikor az EB-hősök bejutottak a legjobb 16 közé. S míg a focisták azóta Andorra ellen is leégtek, Katinka számára az a "kudarc", ha egy számban ahol elindul nem lesz dobogós. Neki Ledecky a nagy ellenfele, a magyar klubcsapatok pedig albán, izraeli és dán riválisok ellen is szenvednek az elő-elő-előselejtezőkben. Őt az egész világon ismerik és elismerik, Kleinheisleréket meg... Hagyjuk.

Jó lenne, ha pár hét és hónap múlva, amikor elmúlik a vb-eufória, visszaemlékeznénk rá, mennyi szép pillanatot okozott nekünk a nagyszerű sportoló. Egy ember, aki iszonyú keményen dolgozik és edz azért, hogy a versenyeken győzzön- magáért, és persze a mi örömünkre is. Jusson eszébe az Iron Lady sapkán fanyalgóknak, hogy letett valamit az asztalra azért, hogy ilyesmit árulhasson. Akik megint elkezdik, hogy csak az a távlati célja, hogy amerikai színekben ússzon, a medence partján üvöltöző férje arról beszél, milyen boldogság számára a magyarok közé tartozni.

És a legdurvább az, hogy az örömöt, a dicsőséget már az sem vehetné el, ha egyszer tényleg elhagynák az országot. Én személy szerint is gyakran boncolgatom a sport különféle oldalait, de amikor Katinka a medencébe ugrik, semmi más nem számít, csak a sport maga. Hálás vagyok neki, amiért egy időre elfelejtek minden, s nem vagyok más, csupán lelkes szurkoló...

0 Tovább

Egy vagyon Neymarért

Elképesztő összegért válthat klubot a brazil klasszis, de ez az ár már enyhén szólva is túlzónak tűnik.

Azt rebesgetik, az arab pénzben dúskáló PSG nem sajnálja a 222 millió eurót Neymarért. Ki sem számolom, mennyi pénz ez magyar forintban, ekkora szám leírásában csak kifáradnék. Túl sok ez ahhoz, hogy átlagember értelmezni tudja.

Ha megvalósul a nyilvánvalóan rekordot jelentő átigazolás, az azt jelenti, újabb szintet lépett az európai foci. Ez már minden ésszerűséget nélkülöző pénz, egyetlen játékosért cserébe. Ez egy csapatsport, nincs az a klasszis aki egy csapat botlábúval kiegészítve BL-győzelmet gyűjt be szinte egyedül.

A Barcelona 222 millió euróból azért 1-2 igen jó játékost vehet még. És hiába volt Neymar mellett Messi, Suarez és még pár neves játékos a csapatban, ez sem volt elég például tavaly a BL-győzelemhez vagy a hazai bajnoki címhez. Szóval meg lehet próbálni pótolni valakivel. Az egy másik kérdés, hogy vajon a potenciális jelöltek megérnek-e százmillió eurót, mondjuk? Mert azt azért mindenki tudni fogja, mennyi pénze van a katalánoknak, és ehhez szabják az árakat is...

Azt majd az idő eldönti, hogy kinek válik be egy-egy ilyen nagy igazolás. (Elég idegesítő lehet, ha mondjuk egy 222 milliós játékos az idény elején komolyan megsérül...) Az viszont már most tény, az ún. pénzügyi fair play az európai fociban csak vicc. Ilyen pénzeknél totál értelmetlen erről beszélni, mert nyilvánvalóan pár csapat nagy ívben tesz az egyenlősdinek még csak a látszatára is.

Ez megint olyan kérdés lesz a jövőt illetően, mint a videobíró: ki kell mondani, akarjuk-e, és ha igen, akkor ezerrel mögé kell állni. Nem kísérletezgetni kell ulibuli meccseken vele, hanem használni kell, hogy kiderüljön, hol hasznos, hol nem, hogyan kell hatékonyan alkalmazni. És akkor pár év múlva senki nem kérdőjelezi meg az értelmét.

A pénzügyek terén is egyértelmű álláspontra van szükség: legyen plafon a költségvetésben vagy sem? És nem "gumiplafon", amit pár csapat kedvet szerint tágíthat, hanem mindenkire érvényes. Ha igen, akkor a 222 millió euro hallattán egyértelmű, ezt nem a jövőben kell bevezetni, hanem most azonnal, mert már jelen pillanatban is szétszakadt a klubcsapatok mezőnye. Nincs értelme olyan nemzetközi tornáknak, ahol a menő klubok negyven fős, sztárokkal teletüzdelt kerettel vágnak neki a meccseknek, míg szegényebb riválisaiktól minden épkézláb játékost könnyedén megvettek már a nagyok.

De az sincs kizárva, hogy teljesen szabadjára engedik az egészet az UEFA döntéshozói. Ha nem tudsz gátat építeni, sodródj az árral- talán több pénz is jön be abból hosszú távon, hogy a legjobbak mind pár klubban koncentrálódnak, és a Bajnokok Ligája átalakul valami európai szuperbajnoksággá, ahol minden évben ugyanazok csapnak össze. (Lássuk be, valami hasonló történik már ma is- nehéz elképzelni, hogy BL-döntőbe jusson egy horvát, osztrák vagy dán csapat.)

Csak épp szerintem ezt az egészet minél előbb meg kell álmodni, mielőtt a foci világát maga alá temeti az, hogy a játék helyett a pénzről szólnak a hírek. Mert most már napok óta ez a nagy sztori, Neymar igazolásáról beszélünk, pedig ő csak egy játékos a sok közül. Jó futballista, nem is kétséges, de akadnak még rajta kívül sztárok. Szerintem még a Barcelona-szimpatizánsok is úgy vannak vele, inkább ő menjen, mint Messi- bár lehet, nem így van.

Az viszont tény, bármennyit szór ki a PSG, a klubhoz kötődéshez szükséges lenne olyan ikonikus arcokra, akik hosszú távon sem cserélnek mezt egy kis pénzért. Mert azt még a mostani sztárvilágban is tudja becsülni egy drukker, ha valaki 8-10 vagy több évet lehúz csapatban. Neymar választhatja a pénz útját (természetesen a Barcelonában sem fillérekért focizott), és elég jól el lehet lavírozni így is, csak épp legenda, az lesz nehezebben az emberből. Már persze ha érdekli ez a kérdés...

No meg az a nagy kérdés: minket érdekel-e?...

0 Tovább

Négyből egy

A magyar klubcsapatok hozzák a szokásos formájukat.

Rá se kell nézni a naptárra: amikor a mieink kipotyognak szép sorban a nemzetközi kupasorozatokban, akkor még a nyár közepén járunk, július van. Sajnos idén sem sokkal jobb a helyzet, és bár a mérleget jó eséllyel a Videoton Bordeaux elleni meccsét követően húzhatjuk meg, pár apróság már most is látszik.

Nézzük a kiesőket: Vasas, Fradi, Honvéd. A szomorú az, hogy valamennyien kettős vereséggel búcsúztak, tehát összességében esély sem volt a továbbjutásra. A Ferencváros legalább az első körben kiejtett egy csapatot, de a két, izraeli klubokkal szemben alulmaradt gárda enyhén szólva sem jutott messzire. 

És akkor nézzük a szokásos indokokat: érthetetlen összeomlás, a bíró belenyúlt a meccsbe, hátrány volt a nézők kizárása. Egyébként én tudnék ezeknél jobb kifogásokat is találni, de a baj az, hogy egy-egy tényező számíthat, ám a magyar klubok valahogy évről évre kiesnek, és lassan elfogynak a magyarázatok. Egy-egy meccsnél tényleg lehet indokolni a balszerencsét, de az összesnél? A fenti csapatok hat meccsből hatot buktak ebben a körben, azért ez már tendencia, nem pedig egyedi eset.

Nekünk semmi jön jól: sem az, ha nem ismerjük a csapatot, mert az UEFA döntésének köszönhetően a semmiből jön, meg az se, ha túl jól ismerjük, mert véletlenül pont velük játszottunk edzőmeccset. Nem jó ha messzire utazunk, az se, ha közelre. Nem szerencsés, ha még nem vagyunk játékban, de az is gondot okoz, hogy a bajnokság miatt szerda-szombat ritmusban kell focizni. 

A Videoton egyébként bizonyíthatja, hogy néha magyar csapat is lehet az a lesajnált kiscsapat, aki kiejti a nevesebbet, és ehhez csak a francia riválist kell lenyomni. A fociban tényleg bármi megtörténhet, hát miért ne most jönne el a nap? Az nem jó jel ugyan, hogy az eddigi két körben sem sikerült mind oda-vissza verni a gyengébb ellenfeleket, de a továbbjutás megvolt, és ez a lényeg. Harcolni és küzdeni kell, és bármi megtörténhet.

De ha ki is verik a fehérváriak a Bordeaux-t, ez még akkor is csak egyszeri alkalom lesz, sajnos. A realitás az, hogy a sorsolásnál azért kell szurkolni, hogy az első körök máltai, luxemburgi, meg hasonló pofozógépeiből kapjunk ellenfelet, mert egyéb esetben már mi vagyunk az esélytelenek. Lássuk be, azért az izraeli meg dán klubok elég ritkán számítanak főszereplőnek az európai színtéren, nekünk mégis túl erősek.

Mindez azért nagyon szomorú, mert elvileg már jópár éve zajlik az erőltetett "futballosítási" program, stadionépítésekkel, no meg pár kiemelt csapatnak juttatott bődületes mennyiségű közpénzzel. Én speciel nem foglalkozom azzal, hogy ez mennyire sok európai összevetésben, engem csak az érdekel, hogy ezért a mutatott teljesítményért igenis messze túl sok. Ha a Videoton is kipottyan, akkor az utolsó futatott klub is könnyűnek találtatik. Milliószor leírták már, ez gáz, de nyilván lesz pár jól fizetett megmondóember, aki meg tudja magyarázni, miért ér meg minden fillért ez a színvonal.

A szurkoló pedig csak lemondóan legyint, megszoktuk hogy ez van. Tá se kell nézzünk a naptárra, hogy tudjuk: még tombol a nyár, a focistáinknak is van ideje strandolni, mert nemzetközi kupameccsek aligha rabolják az értékes idejüket...

0 Tovább

Hasas profi módon

Az amerikai sztárúszó, Katie Ledecky is tud hülyéskedni.

Azt hiszem, jó látni a legprofibb sportolók emberibb, vidámabb arcát is, nyilván ezért kedvelik olyan sokan például a mi Hosszú Katinkánk közösségi oldalát, amit nem csak a komolyság ural. A magyar lányra komoly feladatok várnak a vizes vébén, de így is posztolt már mókás fotókat, hiszen meg kell törni a kemény felkészülés monotonságát.

Katinka mellett az úszódöntők kiemelkedő alakja lesz minden bizonnyal Katie Ledecky is. Az amerikai versenyző még csak húsz éves, de már ötszörös olimpiai- és kilencszeres világbajnok. Komoly éremhalmozó már így is, és nyilván Pestre sem lubickolni jön.

Ő egy olyan videóval örvendeztette meg rajongóit, amin azt mutatja be, hogy ugrik egy igazi profi hasast.

Gyanítom, számára már az a nehezebb, ha így kell bénázni. Mondhatni, komoly teljesítmény ez a részéről, hiszen annyira beleivódott a mozgásába a tökéletes rajt. A jövő meglátjuk, mire képes amikor mindent belead. Meglehet, a mi versenyzőinket előzi majd meg, de mégis jó lesz Budapesten a medencében látni egy ilyen sztárt- amikor épp nem direkt idétlenkedik.

0 Tovább

Felemás világbajnokság

Kezdem érteni, miért léptek vissza többen előttünk a vizes vb megrendezésétől.

Egy pillanatra vegyük le a rózsaszín szemüveget, és próbáljuk reálisan nézni a most nálunk megrendezett nagy esemény súlyát. Egyelőre műúszás, műugrás, nyílt vízi úszás és vízilabda zajlik, és ezekre nyilván odafugyelünk Budapesten. De mire figyelnek ezekből a nagyvilágon?

Nos, ha végiglapozzuk a francia, angol, német vagy egyéb híroldalakat, enyhén szólva is túlzás, hogy figyelő szemüket Budapestre szegeznék. Ha valahol volt érdekeltség, mint például a franciáknál a nyílt vízi úszásban vagy a németeknél a műugrásban, akkor jelentek meg rövid hírek, de például a Le Monde sportrovatának oldalán egy bejegyzést se ért meg, hogy francia versenyzőnő ért be a leggyorsabban a 10 kilométeres távon. Műúszás, vízilabda eredményekről sehol nem láttam semmit.

Most kell leszögeznem: ami ezután következik, annak semmi köze ahhoz, melyik sportoló mennyit készül vagy edz, semmilyen szinten nem akarom ezt minősíteni. Egyszerűen csak ki kell jelenteni, a nagy össz-vizes világbajnokságra igazán akkor fognak odafigyelni, amikor a nagy sztárok elkezdik a medencés úszószámokat.

A nyílt vízi úszást nézni rettentően unalmas, a műúszásban le vannak osztva a lapok, a vízilabda csoportköre meg rettentően egyoldalú meccsekkel "szórakoztat". 24-2, 17-2, 16-4, 20-11 meg hasonló eredmények- ezeken nincs mit nézni, a torna majd a legjobb nyolctól kezdődik el igazán.

De ehhez képest, mert ugye nagy tornáról van szó, 16 csapat vehet részt, szerintem játékosok, edzők, csapatvezetők összesen vannak vagy háromszázan, meg kell rendezni valahol a meccseket és így tovább. Ez nagy költség, egy olyan sportág kedvéért, ami azért marginálisan érdekli a nagyvilágot. Nem magunkból kell kiindulni: noha nálunk a pólósok hősök, máshol még mindig magyarázgatni kell, mi ez a sport. 

Szóval a vizes vb egy olyan nagy "csomag", amiben járulékos elemként meg kell rendezni a kevésbé vonzó sportágakat, cserébe a világot igazán érdeklő versenyszámokért. Értem én, hogy a FINA jobban jár azzal, ha a teljes vizes vébét óriási sporteseményként kommunikálhatja, aminek népszerűsége olimpiákkal, foci világbajnokságokkal vetélkedik, de ez így nem igaz. Ma a vezető hír Federer újabb wimbledoni győzelme volt, sokat írnak a Forma-1-ről, a Tour de France-ról, a nálunk alig említett, de Európában sokakat érdeklő női foci EB-ről is. A szinkronúszás meg a műugrás ezekhez képest nem sok vizet zavar.

Világos, ha a FINA különválasztaná a sportági világbajnokságokat, akkor ezekkel egy idő után végképp nem foglalkozna senki. Szóval az ő szempontjaik érthetők. És az is szempont, hogy így a világ ötödik legfontosabb sporteseményeként beszélhetnek róla, míg egy "csak" úszó világbajnokságra nehéz lenne ezt ráfogni, a vízilabda vagy műúszó világbajnokság pedig az első százba se férne bele. 

De a rendezők szempontja is könnyen belátható, akik mondjuk az országukban nem nagyon ismert vagy űzött sportágakat is be kell vállalják a vonzó úszószámok mellé: ha nem lehet kimazsolázni a sztárokat, akkor a nagy csomag együtt már messze túl drága minden józan számításhoz.

Valljuk be: nekünk is túl drága lenne, ha nem volnánk abban a speciális helyzetben, hogy az úszás mellett hagyományosan kedvelt és eredményes a vízilabda is, ráadásként voltak már magyar nyílt vízi úszó sikerek, és fejlődik a műúszás is. Így jobban magyarázható a törekvés, és ha az összmérleget nézzük, a végére ki is kerekedik majd a híradások száma- csak éppen az úszók vontatják majd a többi sportágat a hátukon. (Csak egy mellékszál, de ne higgyük, hogy a Hosszú Katinka féle új profi úszókat tömörítő szervezetnek ne lennének olyan célkitűzései, amik pont arról szólnak, hogy válasszák le a jól jövedelmező sportágakat a nagy közösről...)

Minderről azért kell beszélni, mert ne higgyük, hogy a FINA nem kerül szembe a jövőben kihívásokkal, ha lepkehálóval kell vadászni a rendező országokat. Ami Dubajnak és Mexikónak túl drága, az Egyesült Államokat se érdekli, az rossz esetben a féldiktatúrák melldöngetésének játékszere lesz. Feltéve, hogy ők nem fognak feltételeket szabni, hogy pár kevésbé menő sportág esetén faraghassanak a költségeken. 

A vízilabdások eredménysorát elnézve, erre meg is lenne minden ok. A világbajnokság ne legyen egy kellemes nyaralás néhány olyan válogatottnak, akik edzőpartnernek is gyengék a jobbakkal szemben. S nem is várhatjuk el ezen országok szurkolóitól, hogy elkísérjék a csapataikat, hiszen az ember nem szívesen nézi, ahogy kedvenceit sorban bucira verik. Szerintem sok helyen azt sem tudják, van-e egyáltalán vízilabda válogatottjuk. (Fordítva is igaz: ha nem hallom a hírt, azt sem tudtam volna, hogy a magyar női U17-es strandkézilabda válogatott Mauritiuson(!!!) nyerte meg a korosztályos világbajnokságot...)

Visszakanyarodva a fenti kijelentéshez, ennek semmi köze ahhoz, melyik győzelemnek mennyi a sportértéke. Egyszerűen csak a túl nagyot akaró gigarendezvény helyett lehetne olcsóbb, ésszerűbb versenyt is rendezni, ahol nem szaladnak el ennyire a költségek, s úgy jut hely minden vizes sportnak, hogy az elejétől fogva érdekesek a meccsek, versenyszámok. Persze aki a rendezésen keres, vagy aki a FINA vezetőségében a költségekkel nem törődve akar tetszelegni a nagy esemény fényében, annak semmi érdeke nem fűződik ehhez. Szóval nagy reményeket nem fűzök a változáshoz- majd megszokjuk, hogy mindenféle kétes helyeken nyerik el a rendezés jogát...

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

blogavatar

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Utoljára kommentelt bejegyzések