Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megállás nélkül

Noha az NFL-idényben sokkal tovább tart a holtszezon (a február eleji Super Bowltól hét hónapot kell várni a következő alapszakasz kezdetéig!), valamilyen témát kell szolgáltatni az amerikaifoci rajongói számára.

Sajátossága a tengerentúli ligáknak az, hogy mindent szabályoznak. Mondhatjuk akár azt is, ez már túlszabályozás: a keret összehívásának lehetősége, az edzőtáborok időpontja mind rögzítve van, mint ahogy gondosan beosztják az előszezoni meccseket is. Ugyanígy komolyan szabályozva van a free agency (mondhatjuk átigazolási időszaknak, ha úgy tetszik), sőt, az újoncok kiválasztása, a draft is.

Mivel a játékosszakszervezet követeléseinek köszönhetően az idényre felkészülés sem túl hosszú, de valamiről csak kell írni, a holtszezonban minden téma előkerül. Vannak nem előre várható események, mint a zaklatási balhé a Dolphinsnál, és vannak ezerszer átrágott, kiemelzett dolgok, mint a free agency és a draft.

Az előbbi jelentősége az, hogy a lejárt szerződésű játékosok szabadon igazolhatnak, hacsak csapatuk vészmegoldásként le nem igazolja őket egy évre, a liga által meghatározott fizetésért- ez az úgynevezett franchise tag, de ez olyan magas összeg, hogy ritkán élnek vele. Szóval inkább alkudoznak a csapatok és a játékosok. Vannak olyan emberek, akik lojálisak a csapathoz, és nem akkora nevek, hogy a piacon nagyon sok pénzt várhatnának, míg a csapatnak jó a keretben tudni egy talán nem kiugró képességű, de megbízható, a csapat rendszerét már ismerő játékost- megegyezhetnek egy korrekt összegben. A csapat húzóneveinél már sokkal inkább zsebbe kell nyúlni, de ott mindenki mérlegel: a játékos azt számolgatja, hol kaszálhat még többet, a csapat pedig megpróbál beférni a fizetési sapka alá. 

Igen, ezt még nem is említettem: nem költhet tetszése szerint egy csapat, teljesen mindegy, mennyi pénze van a tulajdonosnak. Hogy ne álljon elő egy-két dúsgazdag ember csapatának a gazdasági erőfölénye, ezért limitálják, mennyit lehet költeni. Szóval a csapatok közt nem az dönt, kinek hány millió dollárja van, ki az, aki esztelen összegeket tud fizetni egy-egy játékosért és ki nem, hanem inkább az, a megadott keretből ki tudja kihozni a legjobbat. Lehet egy sztárirányítónak évi 20 millió dollárt fizetni, de akkor kevesebb jut elkapókra vagy védőkre. Komoly sakkjátszma ez, és eredménye az, hogy az európai focihoz hasonló egyeduralmak nem alakulhatnak ki. Csak képzeljük el, mi lenne, ha pont ugyanannyit költhetne a játékosfizetésekre a Real Madrid és az Osasuna, vagy a Bayern München és a Hannover!

Így aztán az NFL ebben az időszakban is szolgáltat beszédtémát. Szabadügynök lesz például az Eagles irányítója, Michael Vick, hol fog kikötni? Minden pénzt megér-e a Saintsnek Jimmy Graham megtartása? Ki a fontosabb a Patriotsnak, Talib vagy Edelman?

Párhuzamosan pedig zajlik a draft előtti felmérés. Az egyetemről kikerült játékosok készülnek a kiválasztásra, mint ahogy az edzők- és az újságírók is. Az utóbbiak állandóan készítik a rangsorokat, a játékosokat poszt szerint végigelemzik, aztán ún. mock draft keretén belül próbálják megtippelni, melyik csapat kit választ. A valóságban ennek sok értelme nincs, hiszen a csapatok saját elképzeléseik alapján döntenek, és értelemszerűen ezeket az elképzeleséket nem szándékoznak megosztani a sajtóval.

Most még az egyetemi évek alatt készített videókat elemzik, aztán beszélgetnek a szóba jöhető játékosokkal, és persze zajlik a Combine, ahol a fiatal játékosok néhány alap feladat során mutathatják be, mennyire robbanékonyak, ügyesek. Valószínűleg az edzők noteszében már ott van pár név, de hogy kiké, az majd maximum a draft után derül ki. Pontosabban ott sem: a kiválasztási eljárás miatt meglehet, hogy egy kinézett játékost valaki más már elvisz korábban. Egyébként sem ez a lényeg, hanem a Combine maga, ahol folyamatosan közzé lehet tenni a játékosok teljesítményét a futásban, ugrásban, egyéb feladatokban, lehet arról elmélkedni, melyik fiatal nyújtott többet a várhatónál, és ki az, aki nagy szája ellenére leszerepelt. Bizonyára ez a pár nap is befolyásolhatja a csapatok döntéseit a drafton, de azért azt hiszem, inkább szól jelenleg a médiának az esemény: aki akar, 3-4 szezonyi meccs felvételein nézheti meg magának, valós szituációkban hogy reagál a játékos. 

Maga a kiválasztás is az erőviszonyok kiegyensúlyozásáról szól. Az előző idény legrosszabban szerepelt csapata választhat először, míg a legjobb utoljára, és ez minden egymást követő körben így van. Így aztán ha valaki évről évre ott van a rájátszásban, az soha nem választhat a draft elején- hacsak nem köt valamilyen alkut. Megegyezhet ugyanis két csapat, hogy egy magasabban rangsorolt első körös választásért cserébe a másik csapat adja a saját első körös választását meg mondjuk a második köröst. Mindig adott helyzet dönti el, megéri-e. Most, amikor a hírek szerint nagyon sok jó játékos van a drafton, érdemes minél több választást megőrizni, hiszen még a későbbi körökben is lehet remek játékost elcsípni. Ám minden évben van egy-két kiemelkedő képességű fiatal, akik miatt talán érdemes feláldozni néhány választási lehetőséget, és feljebb kerülni a választási sorban. Ez is komoly sakkjátszma!

Ebben az évben az irányítóra vadászó csapatok töprenghetnek sokat. A szabadügynökök között kevés igazán nagy név van, de a drafton már akad pár fiatal, akiben van fantázia. Csak az a baj, hogy az egyetemi sikerek nem garantálnak NFL-karriert. A klasszikus példa Tom Brady, akit csak 199. helyen válaszottak ki, előtte hat másik irányítót vittek el, akiket valószínűleg tehetségesebbnek tartottak- a történet további részét viszont már mindenki ismeri.

Az edzőtáborokban már kezd körvonalazódni, hogy kinek jött be a stratégiája, kinek sikerült jó játékosokat szerezni a drafton és a szabadügynökök piacán. De az előmeccsek még mindig nem mondanak semmit, majd a szeptemberben kezdődő alapszakasz adja meg a választ a legfontosabb kérdésekre. Így viszont addig is van miről beszélni, lehet okoskodni, ki tűnik a legügyesebbnek a játékospiacon, kik a vesztesek, kik a sokat költő balfácánok, és így tovább. Tétmeccsek híján ezzel kell kitölteni a hosszú várakozás hónapjait- legalább még felfokozottabb hangulatban várjuk az idényt...

0 Tovább

Sportszépségek: Mary Spencer

A kanadai hölgy a 75 kilogrammosok súlycsoportjában a világ élvonalába tartozik a női ökölvívók közt. 1984-ben született, sok rangos tornán lépett már ringbe, és háromszoros világbajnoknak mondhatja magát. 2012-ben a londoni olimpián Mary már a legjobb nyolc között kiesett, így ott nem gyarapíthatta érmeinek számát. Valószínűleg ezzel együtt kevés férfi merne belekötni a csinos, ám kemény öklű sportolóba.

0 Tovább

Téli zsongás

Nem gondoltam volna, hogy eljön az idő, amikor egy februári délután biciklire pattanok, hogy túrázzak egy jót. Oké, kellett hozzá ez a váratlanul meleg téli időjárás is, de ezzel együtt is vállon veregettem magam a 23 kilométeres kör után.

Meg kell jegyezzem, hogy a már korábban említett sportos kütyük hosszabb távon azért nem csak jópofák, tanulságos megnézni az rögzített útvonalat is. Pár hónapja még nagyon kemény kihívásnak éreztem 10 kilométer letekerését, az átlagsebesség sem volt túl acélos. Most jóval többet, jóval gyorsabban tudtam megtenni úgy, hogy nem köptem ki a végén a tüdőmet.

Szóval pár hónap elég volt ahhoz, hogy simán tetten érhető legyen a fejlődés. És nem mondhatnám, hogy ezért megszakadtam volna: bicikliztem, gyalogoltam, otthon tornáztam, illetve amikor vidéken voltam akkor rövid hegyi kirándulásokat tettem. Nagyjából annyi volt az alapkoncepció, hogy hetente 3-4 alkalommal mozogjak valamit, legalább 50-60 percet. Megvolt ennek az eredménye fogyásban is, és most az a cél, hogy ugyanilyen rendszerességű legyen a sport az életemben továbbra is.

Az ablakon kinézve ragyogó napsütést látok, nagyszerű az idő, és ez máris egy kis biciklizésre csábít. Nem vagyok egyedül azzal, hogy igyekszem kihasználni az enyhe telet, a Duna partján nagyon sok emberrel találkozom mindig. Van aki sétál, van aki fut, van aki teker, sokan pedig a kutyájukkal bóklásznak vagy kocognak. (Szomorú látni, hogy még a kis szobakutyákba is milyen sok energia szorult hozzám képest...) Az mondjuk feltűnő, hogy fiatalokból nincs olyan sok, huszonyévesen valahogy nekem se jutott eszembe a rendszeres mozgás, most viszont annál inkább- és baráti körömben is azt tapasztalom, hogy az eltunyulással, a felszedett kilókkal szembesülve kezdünk bele egyre többen. Egyetemistaként kinek volt erre gondja?...

Szerencsére semmiről nem késtem le, és ez felettébb megnyugtató. Ezer olyan inspiráló élmény ér mindannyiunkat, ami ráébreszthet arra, nem szabad végletesen ellustulni. Egy sikeresen lefogyott ismerős, egy élsportolóvá vált barát, vagy akár a tévéműsorok, az internetes fórumok mind-mind lökést adhatnak. Jó dolog legyőzni önmagunkat: eleinte olyna nehéz rákészülni a mozgásra, később rutinszerűvé válik. Sokszor mondjuk, hogy "nincs nekem erre időm", aztán kiderül, a napi 1-1,5 órás mozgással maximum csak egy valósásshow-epizódról csúszunk le, ami nem nagy veszteség.

Mellesleg az is feltűnt, hogy a futók között több a hölgy, a kerekezők többsége meg férfirember. Aztán rájöttem, a biciklizés már majdnem technikai sport, naná, hogy az urakat inkább lázba hozza...

Lassacskán a boltokban is a sportrészleg lesz a kedvencünk. Bár úri hívságnak látszik, néhány jobb, a mozgáshoz alkalmasabb cucc beszerzése nem ártalmas. Egy jó felső, a bicklizéshez egy megfelelő nadrág, a futáshoz egy korrekt cipő feltétlenül hasznos lehet. Már csak azért is érdemes tanácsot kérni a választásnál, mert a sportot is lehet esztelenül űzni, aminek aztán sérülés lehet a következménye.

Persze ezt én sem magamtól tudom: olvasok sokféle oldalt, és azt kell mondjam, bőven akad jó információforrás. Eleinte némileg kaotikusnak tűnt az információáradat, mert az az igazság, a hobbisport olyan óriási üzletággá nőtte ki magát, hogy hivatásos és önjelölt észosztók serege mondja meg a tutit. Én pont azért nem írok semmi igazi konkrétumot, mert a komoly tanácsadást meghagyom a profiknak. Pedig olvastam már izgalmasakat a táplálkozásról, étrendkiegészítőkről, edzéstervekről- mindenki próbálja magának kiszűrni, miben hisz.

Mondjuk azért nem atomtudomány ez: ha valaki egészségesebben étkezik, és rendszeresen, de magát nem túlterhelve sportol, akkor biztosan tesz egy lépést a jó irányba. Aztán úgyis többet akar majd; és meg fogja találni a jó társakat, a megbízható tanácsadókat. Mert szerencsére hamar rájön mindenki, nincs egyedül az elhatározásával. És nagyon jó érzés barátokkal megvitatni a témát, vagy akár a veled szemben kocogó ismeretlen felé biccenteni, mert tudod, van valami közös bennetek, amikor egy februári délután a tévézés helyett mind a ketten a sportot választjátok.

És amikor az ember büszke magára, amiért nem tesped a kanapén egy hétfő délután, hanem lelkesen teker, akkor... Nos, elsuhant mellettem egy bicikli. Megszoktam, vannak komolyan sportoló emberek, akikkel úgysem vehetem fel a versenyt. De ezúttal egy fiatal csaj hagyott le, szoknyában, egy rozzant női bicikli nyergében! No, mondtam magamnak, téged is beáraztak, "sportember": megnézheted, mennyit érsz és hol a helyed.

De úgy voltam vele, legalább ne szakadjak le nagyon, rátettem egy lapáttal, hogy legalább látótávolságban maradjak a kisasszonytól. Aránylag jól tartottam a tempót, és éreztem, eljött az én időm: a bicikliút egy pontján elzúgtam mellette! Kacagtam magamban, hogy ennyire képes a kiscsaj a hipszter bringájával, simán faképnél hagytam. Hát igen, mégiscsak meglátszik az a sok edzés. Ő meg, ha tartani akarja velem a lépést, legközelebb nem áll meg percekre telefonálni...

0 Tovább

Fifti-fifti

Kialakultak a 2016-os futball Európa-bajnokság selejtezőcsoportjai. A magyarok ellenfelei: Görögország, Románia, Feröer-szigetek, Észak-Írország, Finnország. Láttam már véleményt, hogy mázlink volt, olvastam olyat, hogy kemény a csoportunk. De még mielőtt erről véleményt mondunk, először gondoljuk át a selejtező menetét.

From Flickr by stevendepolo

Mivel Franciarország rendezőként automatikus résztvevő, a 24 csapatos EB további 23 helyéért zajlik a versenyfutás. A 24 csapat nagyon-nagyon sok: volt idő, amikor az EB-döntő négycsapatos volt, később bővült ez 8 majd 16 csapatra. Már az utóbbinál is rezgett a léc, de a 24 csapat végképp soknak tűnik.

Az UEFA ugyanis 54 tagszervezetet tart nyilván, ebből a franciák nem selejteznek, tehát 53 csapatból 23 kiharcolhatja a továbbjutást. A képet tovább árnyalja, hogy az utolsó kalapban olyan roppant gyenge csapatok vannak, amelyeknek semmilyen körülmények közt nincs esélye kijutni, egy döntetlen elcsípése is nagy fegyvertény a részükről: ide sorolható Gibraltár, Andorra, Liechtenstein, San Marino, stb. Tehát a valóságban az épkézláb csapatok fele ott lesz az EB-n! 50 százalékos esély a kijutásra, sose volt még hasonló se a magyar válogatott előtt...

Ebből egyrészt az következik, hogy lesznek teljes érdektelenségbe fulladó meccsek majd az EB-n, nehéz elképzelni, amint egy Montenegró-Észtország vagy Bulgária-Izland meccs lázba hozza a közönséget. A valódi torna a legjobb 8 között kezdődik majd, de ez a probléma már a felduzzasztott VB-kapcsán is felmerült.

Másrészt pedig azt is jelenti ez, hogy a selejtezős válogatottaknak, így a magyaroknak enyhén szólva sem kell óriási teljesítményt nyújtani a kijutáshoz. Ha tegyük fel a mi csoportunkban a görögök és a románok lesznek az első két helyen, a harmadik, továbbjutó helyért a finneket, az északíreket és a feröerieket kell felülmúlni. Ez azért nem látszik akkora kihívásnak, mint amikor egy pótselejtezős helyért is a portugál és a svéd válogatottat kellett volna megelőznie a magyaroknak (2010 VB-selejtezők).

És ezért lehet aztán ezt a sorsolást értelmezni így is, meg úgy is. Ha azt nézzük, nincs kiugróan erős, számunkra gyakorlatilag verhetetlen csapat, mint legutóbb a hollandok voltak, de az úgymond gyengébb csapatok is aránylag masszívak, pontot rabolhatnak a magyaroktól. A bökkenő az, hogy minden csoport ilyen! Ilyen szempontból nem volt igazán álomcsoport és halálcsoport se, a sorsunk mindegyikben a saját kezünkben lenne. Aki legalább abba a kijutó 50 százalékba be akar kerülni, az nem ijedhet meg egy macedón, örmény, bolgár, litván, ciprusi válogatottól- és persze a finntől meg az északírtől se. És ezért mosolygok a különféle elemzéseken, hogy miért nem szerencsés nekünk a menetrend, meg hasonlók- ugyan már!

Meg kell mondjam, az új szövetségi kapitány, Pintér Attila nyilatkozatával pont ezért tudok könnyen azonosulni: tényleg mindegy, hogy alakult a sorsolás, azt kell legyőzni, akit ellenfélként kaptunk, és kész. A mostani selejtezősorozat nagy esély arra, hogy a csapat kijusson egy tornára, még ha csak a mezőny felduzzasztása miatt van is erre ilyen jó sansz. Na és? A szabályokat nem mi írjuk, de ha ez a rendszer, ennek a lehetőségeihez kell alkalmazkodni. Aki akar, az most bizonyíthat, akár játékos, akár edző. Abban biztos vagyok, ha a csapat odateszi magát és még eredményes is lesz, a szurkolókon semmi nem fog múlni.

0 Tovább

Stadiontúra az ugaron

Elég sokat vitáztak és vitáznak arról, vajon tényleg az-e a legfontosabb kis hazánkban, hogy legyenek új, korszerű stadionok. Szurkoló vagyok, elvileg roppant boldogul kéne fogadnom minden ilyen fejlesztés, de... Elvetődök egy meccsre, látom az ott jelenlevő 2-3000 embert (van, ahol ennyi sincs), és felteszem magamnak a kérdést: nem előbb rendes, színvonalas bajnokságnak kéne itthon lenni?

Mindegy, ezen a témán lehet vitatkozni, de most már, amikor az új stadionok építése a befejezéshez közelít, nagyjából felesleges nekem rugóznom ezen- a pénzt már elköltötték rá, állni is fognak, engem pedig nem kérdezett senki a döntés előtt. Az viszont érdekel, hogy fognak kinézni, és ezért aztán megörültem Petur András videoblog-sorozatának a debreceni, ferencvárosi és felcsúti stadionokról. Utóbbinál a "templom lelátókkal" meghatározás legalábbis elég ütős...

Debrecen

Ferencváros

Felcsút

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

blogavatar

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Kedvencek

A nagy Kék A nagy Kék

Túrán innen, túrán túl, hol a gyaloglás, kerekezés, evezés az úr......

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Utoljára kommentelt bejegyzések

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />