Első pilates órám után azon töprengtem, mennyi olyan mozdulat volt, ami roppant ismerős volt a jóga foglalkozásokról. Csak más nevek alatt akarják nekünk eladni ugyanazt?

Bár nem vagyok szakértő, úgy vélem, nem ez a helyzet. Az tuti, hogy a jóga több ezer éves hagyományaiból sokan merítettek. Ha jó egy nyújtó póz, miért találnak ki helyette mást? Lehetne egyáltalán? Fogalmam nincs, de néhány dolog annyi tornából köszön vissza, hogy gyaníthatóan nem lehet fejleszteni.

Ám a mozgásforma alapvető célkitűzésében, felfogásában bőven lehetnek különbségek, és ezek hatással vannak a gyakorlatokra is. A pilatest roppant célirányosnak éreztem, világos útmutatásaival és hatékony gyakorlataival. A jóga azért lehet másféle, filozofikusabb is, de gyanítom, a többség számára itt nyugaton ez is csak egyfajta torna.

Ezért aztán a különbségek sem úgy érezhetőek, mintha a jógát máséle felfogásban űznénk. Én személy szerint mind a kettőt szívesen csináltam, a dinamikus jóga kifejezetten tetszett is, ahogy állandóan mozgásban voltunk, és bevallom, erősen meg is izzasztott. A pilatesnél pedig jó volt egyesével érezni a megmozgatott testrészeket. Nem értek annyira hozzá, de azt hiszem, eszközökkel, labdával még változatosabbá tehető, igazán komplex, jól kitalált mozgásforma ez, ami nem véletlenül ennyire népszerű.

A döntő inkább az, hogy mennyire szimpatikusak a körülmények: az oktató személye, az óra hangulata, a terem. Eléggé földhözragadtak vagyunk ahhoz, hogy ez alapján válasszunk. Mindez nem tragédia, a mi életmódunkba így illeszthetők be a különböző mozgásformák, legyenek ősiek vagy modernek. Végül úgyis letisztul, mennyi közös elem van bennük, és az is kiderülhet, bármelyikkel elérhetjük a célunkat tudatossággal is kitartással.