Olvasom a kokainnal lebukott kajakosok fegyelmi ügyéről szóló beszámolót, és egy kicsit eltöprengtem. Tehetséges, fiatal sportolók, elmentek egy elfajult buliba, és ahogy én értelmezem, nem is tagadták a kilengést. Nem versenyen buktak meg, nem jár hát automatikusan súlyos eltiltás.

A szövetség azért kirótt rájuk tíz hónapot, de ahogy most olvasom, ez olyan eltiltás, ami nem is igazi eltiltás. Kajak-kenuban nem névre szólnak az olimpiai kvóták, azt bárki kiharcolhatja, és aztán a részvételről döntő versenyen majd eldől, ki fogja képviselni az országot Rióban. És ezeken a válogatókon már ők is részt vehetnek. Affelől nem lehet kétségünk, hogy a magyar kajakválogatott erejét ismerve a kvóta meglesz- az a könnyebb rész, a válogató a nehezebb.

Szóval a kokainnal bukott sportolók edzhetnek, és ugyan a pénzbeli támogatást meg is vonták, a szövetségben máris azt fontolgatják, hogyan tudják támogatni őket úgy, hogy ne lehetetlenüljön el a helyzetük. Lefordítva: úgy büntették őket, hogy igazán semmi valódi hátránnyal nem jár ez, egyfajta dorgálás lett belőle, és az is talán csak azért, mert nyilvánosságra került az ügy.

Van azért ennek az engedékenységnek egy rossz üzenete, úgy vélem. Persze, nem kell a fejét venni senkinek egy ballépésért, de hol lesz a határ egy következő esetnél? Az embernek olyan érzése van, hogy nem az élvonalba tartoznának ők ketten, akkor kevésbé lettek volna elnézőek. A jó olimpiai szereplés érdekében viszont a szövetség is beáldoz ezt-azt. 

Ezek a fiatalok ugyanis kizárólag a sportból élnek, mindent a sportra tettek fel. Ha valóban elmeszelik őket, akkor bizony megpróbálnának más kiutat keresni, és egyáltalán nem biztos, hogy a ma még talán nem is létező katari vagy bahreini kajakszövetség nem csapna le pár éremesélyes fiatalra, akik az ő színeikben szerepelve szereznének dicsőséget új hazájuknak. Ugyanis amennyiben itt elzárnák a pénzcsapot, ott a magyar fizetés többszörösével kínálhatnák meg őket könnyedén. 

Tudom, hogy teljesen elméleti ez a forgatókönyv, és én nem is akarom mondani, konkrétan ez a két sportoló ennyire anyagias. De manapság mindenre fel kell készülni, ez van, szembe kell nézni a tényekkel. Pár gazdag ország gyakorlatilag kilóra megveszi a bajnokokat, akik pontosan tudják, a győzelem nem csak a dicsőségről szól, hanem a zsíros prémiumokról is. Tudják, pénzben nagyon is kifejezhető a siker értéke.

A mostani eset nem szörnyen súlyos, azt gondolom, bár egy élvonalbeli sportolónak tudnia kellene, hogy egy buliban sem lehet felelőtlennek lenni. De más, nagyobb horderejű eseteknél már egy hasonló  elnézőség nagyon rossz példát mutatna, mert azt jelezné, ha valaki elég tehetséges, bármit megtehet, más szabályok vonatkoznak rá. Amerikában, ahol a profi sportban mindent a pénz ural, már láthatóak ennek a jelei, egyre-másra kerülnek elő a komoly bűncselekmények, a családon belüli erőszak, a zaklatás és a többi. És ott igyekeznek is elkendőzni, amit lehet, sok áldozat hallgatását peren kívüli megegyezéssel veszik meg- akinek lóvéja van, mindent megúszhat.

No ez a szemlélet az, amit nem kellene áthozni az öreg kontinensre. És át kellene gondolni mindenkinek, hol a határ, ahol pár érem reményében inkább elnéznek egy ballépést, és mi az, ami már elfogadhatatlan.