Elképesztő összegért válthat klubot a brazil klasszis, de ez az ár már enyhén szólva is túlzónak tűnik.

Azt rebesgetik, az arab pénzben dúskáló PSG nem sajnálja a 222 millió eurót Neymarért. Ki sem számolom, mennyi pénz ez magyar forintban, ekkora szám leírásában csak kifáradnék. Túl sok ez ahhoz, hogy átlagember értelmezni tudja.

Ha megvalósul a nyilvánvalóan rekordot jelentő átigazolás, az azt jelenti, újabb szintet lépett az európai foci. Ez már minden ésszerűséget nélkülöző pénz, egyetlen játékosért cserébe. Ez egy csapatsport, nincs az a klasszis aki egy csapat botlábúval kiegészítve BL-győzelmet gyűjt be szinte egyedül.

A Barcelona 222 millió euróból azért 1-2 igen jó játékost vehet még. És hiába volt Neymar mellett Messi, Suarez és még pár neves játékos a csapatban, ez sem volt elég például tavaly a BL-győzelemhez vagy a hazai bajnoki címhez. Szóval meg lehet próbálni pótolni valakivel. Az egy másik kérdés, hogy vajon a potenciális jelöltek megérnek-e százmillió eurót, mondjuk? Mert azt azért mindenki tudni fogja, mennyi pénze van a katalánoknak, és ehhez szabják az árakat is...

Azt majd az idő eldönti, hogy kinek válik be egy-egy ilyen nagy igazolás. (Elég idegesítő lehet, ha mondjuk egy 222 milliós játékos az idény elején komolyan megsérül...) Az viszont már most tény, az ún. pénzügyi fair play az európai fociban csak vicc. Ilyen pénzeknél totál értelmetlen erről beszélni, mert nyilvánvalóan pár csapat nagy ívben tesz az egyenlősdinek még csak a látszatára is.

Ez megint olyan kérdés lesz a jövőt illetően, mint a videobíró: ki kell mondani, akarjuk-e, és ha igen, akkor ezerrel mögé kell állni. Nem kísérletezgetni kell ulibuli meccseken vele, hanem használni kell, hogy kiderüljön, hol hasznos, hol nem, hogyan kell hatékonyan alkalmazni. És akkor pár év múlva senki nem kérdőjelezi meg az értelmét.

A pénzügyek terén is egyértelmű álláspontra van szükség: legyen plafon a költségvetésben vagy sem? És nem "gumiplafon", amit pár csapat kedvet szerint tágíthat, hanem mindenkire érvényes. Ha igen, akkor a 222 millió euro hallattán egyértelmű, ezt nem a jövőben kell bevezetni, hanem most azonnal, mert már jelen pillanatban is szétszakadt a klubcsapatok mezőnye. Nincs értelme olyan nemzetközi tornáknak, ahol a menő klubok negyven fős, sztárokkal teletüzdelt kerettel vágnak neki a meccseknek, míg szegényebb riválisaiktól minden épkézláb játékost könnyedén megvettek már a nagyok.

De az sincs kizárva, hogy teljesen szabadjára engedik az egészet az UEFA döntéshozói. Ha nem tudsz gátat építeni, sodródj az árral- talán több pénz is jön be abból hosszú távon, hogy a legjobbak mind pár klubban koncentrálódnak, és a Bajnokok Ligája átalakul valami európai szuperbajnoksággá, ahol minden évben ugyanazok csapnak össze. (Lássuk be, valami hasonló történik már ma is- nehéz elképzelni, hogy BL-döntőbe jusson egy horvát, osztrák vagy dán csapat.)

Csak épp szerintem ezt az egészet minél előbb meg kell álmodni, mielőtt a foci világát maga alá temeti az, hogy a játék helyett a pénzről szólnak a hírek. Mert most már napok óta ez a nagy sztori, Neymar igazolásáról beszélünk, pedig ő csak egy játékos a sok közül. Jó futballista, nem is kétséges, de akadnak még rajta kívül sztárok. Szerintem még a Barcelona-szimpatizánsok is úgy vannak vele, inkább ő menjen, mint Messi- bár lehet, nem így van.

Az viszont tény, bármennyit szór ki a PSG, a klubhoz kötődéshez szükséges lenne olyan ikonikus arcokra, akik hosszú távon sem cserélnek mezt egy kis pénzért. Mert azt még a mostani sztárvilágban is tudja becsülni egy drukker, ha valaki 8-10 vagy több évet lehúz csapatban. Neymar választhatja a pénz útját (természetesen a Barcelonában sem fillérekért focizott), és elég jól el lehet lavírozni így is, csak épp legenda, az lesz nehezebben az emberből. Már persze ha érdekli ez a kérdés...

No meg az a nagy kérdés: minket érdekel-e?...