Doll, a német mókamester

A Fradi edzője megcsillogtatta brilliáns humorát.

magyarfoci

A Fradi a világításszünettel tarkított felcsúti rangadón kikapott a Videotontól, viszonylag simán. Én pedig azt olvastam (csak bízni tudok benne, hogy jól idézték), hogy Thomas Doll rámutatott, szerinte nem rosszabb szakember most, mint három hónapja.

Nincs mese, a legendás német humor most is üt. Doll mester valóban nem lett rosszabb szakember három hónap alatt, hiszen pont annyi ideje ért véget az előző bajnokság, amikor a negyedik lett a Fradi, és az idén is pontazonossággal áll a 4-6. helyen a csapat. Szóval szemmel látható, visszaesésnek semmi nyoma. Közben persze volt egy kiesés (nyilván jogtalan, mi mindig úgy bukunk el, ezt már azelőtt vágom hogy olvastam volna egyetlen sort is a beszámolókból) a nemzetközi kupában, egyébként meg hozzá a tavaly megszokott formáját a klub.

Szerintem azért akarja viccel elütni a témát a német szakember, hiszen pontosan tudja, a közpénzzel kitömött kirakatcsapat, a Fradi esetében nem az a mérce, hogy meg tud kapaszkodni a középmezőny elején. Lehet azon rúgózni, tévedett-e a bíró a dánok elleni meccsen, de azt azért nehéz kimagyarázni, hogy a zöld-fehérek eddig hét meccsből kettőt tudtak megnyerni, a Mezőkövesd és a Haladás elleni. Emellett négy döntetlen és immáron egy vereség adja ki a teljes eredménysort.

Nem mondhatnám, hogy lehengerlő a szereplés, de kétségtelen, sokkal nem is rosszabb, mint a tavalyi bukdácsolás. Csak éppen azt hiszem, az a mostanában kijárogató, most már csak ötezer fős "nézősereg", aki megveszi a jegyet a szép Groupama Arénába, nem boldog felhőtlenül, hogy nem csúszik tovább a csapat a lejtőn. Ez azért egy kicsit kevés. Előrelépést vártak volna, jó eredményeket, sikereket, győzelmeket. Hiszen a csapat mögött van pénz, és Doll azt sem mondhatja, nem formálhatta a saját képére a keretet.

De már tavaly is csodálkoztak azon, hogy pár futballista nem is olyan jó, mint ahogy hitték, szóval eljöhet még újra, amikor a klubvezetés és a mester bátran, őszintén kimondják, minden a focisták hibája. Mert azok csak úgy erre jártak, felkapták a zöld-fehér mezt, ki akadályozhatta volna meg őket ebben?!? 

Hát pedig a helyzet az, hogy valaki odavitte ezt a szedett-vedett zsoldosbagázst, a csapat felének nem ismerős már lassan a neve. Nem nagy büszkeség, ha valakinek már annyira összevásárolt a kerete, mint a felcsúti "Akadémiának", és az eredményekből látjuk, a sok elszórt pénz nem feltétlenül hoz győzelmeket.

magyarfoci

Szánalmas, hogy, viszonylag pörgős félidővel akarja igazolni munkáját egy edző, s ha úgy nézzük, az egész klub ebbe kapaszkodik. Az előtte meg utána végigvergődött meccsek pedig nyilván mind véletlenek, a jó statisztika titka az, hogy én döntöm el, mit veszek figyelembe. Naná, hogy a vereségeket ki lehet hagyni, az ilyen butaságokról el lehet terelni a figyelmet Doll mester standup kabaréjával.

Lehet, jobban szórakozna a közönség, ha a legközelebbi meccsen inkább a csapat trenírozása helyett showműsorával lépne fel. Ennél sokkal gyengébben már úgysem játszhatnak a fiúk, ő pedig megdolgozna a pénzéért. Mert gyaníthatóan ez a poéngyáros sem ingyen ücsörög a kispadon, hogy hozza ezt a kiszámítható színvonalat és eredményességet csapatával.

Igazság szerint ő éppen úgy jól fizetett profi, mint a játékosai, és a profit az eredmények minősítik. Lehet sértődötten nyilatkozgatni, dumával nem lehet megnyerni az elbukott meccset. Tudhatja jól, nem a negyedik hely az elvárás, a tavalyi égés után egyre hangosabb lesz a kritika. Az, hogy ő nem rosszabb szakember, meglehet, csak ezt győzelmekkel kellene igazolni, nem a melldöngetéssel. Meglátjuk, a követkető fordulóban a meccs, vagy a meccs utáni sajtótájékoztató lesz az érdekesebb.

0 Tovább

Az utolsó mohikán

Nem akarom én bántani a magyar focit, de...

magyarfoci

Egyszerűen nem tudok elmenni pár dolog mellett a tegnapi meccs után, amikor hazai 4-0-s vereségével kiesett a Videoton, az utolsó talpon maradt magyar csapat.

Hát egyrészt nehéz arról beszélni, hogy a fehérváriak mennyivel jobbak voltak, amikor a meccsen az látszott, hogy milyen durva hibák előzték meg a kapott gólokat. Ráadásul válogatott, hazai szinten sztárnak számító focisták bakiztak nagyokat. Egy hiba belefér, de ennyi?...

A bíróval lehet éppen foglalkozni, de akkor már két góllal mentek a szerbek, amikor a szerb védő szabálytalanságát csak sárgával büntették. Azt gondolom, ezen a szinten a csapatok néha szerencsések, néha balszerencsések, a Videoton eddig nyolc meccséből nyilván volt ilyen is, olyan is.

Meg kell jegyezni, ha már a nyolc meccs szóba került, hogy az Európa-liga erősen barátja a kiscsapatoknak. A fehérváriaknak volt két gyengécske ellenfele, a máltai és az észt csapat sem túl erős, és ugyan egyiket sem kettős győzelemmel ejtették ki, ekkor már teljesítette a csapat az elvárhatót. A Bordeux kiverése már bravúrnak számított, a Partizan Belgrád viszont nem mondható sokkal nevesebb csapatnak. És pont az utolsó meccsen sikerült nagyot botlani...

Ha megnézzük, kik jutottak az Európa-ligába, azt láthatjuk, hogy míg a nagy focinemzetek kisajátították a BL-t, ide sokkal több kiscsapat bekerül. Pont azért fájó, hogy öt éve(!) nincs magyar a csoportkörben, mert idén fehérorosz, ciprusi, izraeli, macedón, moldáv, norvég, osztrák, szerb, dán, kazah, horvát, cseh, bolgár, albán csapat is beverekedte magát ebbe a szakaszba. A nagy focireformokkal, a csapatokra öntött állami támogatással, a szép és drága stadionokkal együtt nekünk augusztusban mindig vége a táncnak, miközben lesajnált focinemzetek végigszurkolhatják az őszt.

Így aztán újból közölhetjük a tényt: nem lépett előre egy aprócskát se a magyar klubfutball. Az európai élmezőny sztárjaihoz akkor került közel egy hazai arc legutóbb, amikor Pogbával fotózkodott Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és minden más focitéma kommunikátora. De így legalább volt magyar jelenlevő is a BL-sorsoláson... No meg persze néha a válogatottban találkoznak a sztárokkal, de az utóbbi időben abban sincs köszönet.

magyarfoci

Ha valaki megkérdez engem vagy bárkit mást, miért lovagolunk ennyit a magyar foci kudarcain, nem unjuk még a kritizálást, akkor az én válaszom erre az, amennyiben nem közpénzből kitömött csapatok játszanának közpénzből felhúzott arénákban, én is megengedőbb lennék. Amatőrök vagyunk, kis pénz kis foci, legyünk büszkék de szerények. Csak éppen itt akkora a pofa, meg a tervezgetés, mint ha rólunk szólna a BL. 

Igenis jár a magamfajta szurkolónak (mert még mindig a magyaroknak szurkolok, bármi van!), hogy morgolódhasson kicsit, amikor megmutatkozik a kontraszt a könnyen kapott állami pénz, és a focivilág "piaca", a nemzetközi tétmeccseken nyújtott eredmény között. Hajbókolnak a különféle elnök uraknak, akik szépeket és okosakat mondanak, terveikben nemzetközi sikerekről, duplájára emelkedett nézőszámokról álmodoznak, és amit fel tudnak mutatni, az egy nagy kerek nulla. Tudom, hogy nem az MLSZ-elnökség csúszik be rosszul a sorsdöntő meccseken, de könyörgöm, ők tűztek ki célokat és terveket, amik minimálisan valósultak meg. Hát akkor ezt tudom rajtuk számon kérni!

És a számok egy bizonyos szinten túl nem hazudnak. Egy szerencsétlen meccset eldönthet egy hiba, egy véletlen. Még olyan év is lehet, amikor minden klubcsapatnak rosszul ki a lépés. De öt meg tíz éven át? Ugyan már. 

Olyan jó lenne megint a magyarokra büszkének lenni, nekik szurkolni, hogy megmutathassák, van itt foci. Ehhez képest a szép új stadionokban gyakorlatilag ősztől csak Felcsút-Újpest meg Debrecen-Balmazújváros "rangadókat" rendeznek, jórészt üres székek előtt. Szokjunk hozzá, hogy ez most már örökre így marad?... Hogy ennyi pénz és fogadkozás se volt elég ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova néha még macedón meg moldáv csapatok is eljutnak?...

Szomorú vagyok, az a helyzet. És nem a Videoton miatt, hanem úgy általában amiatt, ami nálunk magyar foci néven fut. A tegnapi meccs csak egy példa a sok közül- kár, hogy nálunk szinte csak kudarcokra van példa. De abból jó sok, lehet bőven válogatni...

0 Tovább

Négyből egy

A magyar klubcsapatok hozzák a szokásos formájukat.

Rá se kell nézni a naptárra: amikor a mieink kipotyognak szép sorban a nemzetközi kupasorozatokban, akkor még a nyár közepén járunk, július van. Sajnos idén sem sokkal jobb a helyzet, és bár a mérleget jó eséllyel a Videoton Bordeaux elleni meccsét követően húzhatjuk meg, pár apróság már most is látszik.

Nézzük a kiesőket: Vasas, Fradi, Honvéd. A szomorú az, hogy valamennyien kettős vereséggel búcsúztak, tehát összességében esély sem volt a továbbjutásra. A Ferencváros legalább az első körben kiejtett egy csapatot, de a két, izraeli klubokkal szemben alulmaradt gárda enyhén szólva sem jutott messzire. 

És akkor nézzük a szokásos indokokat: érthetetlen összeomlás, a bíró belenyúlt a meccsbe, hátrány volt a nézők kizárása. Egyébként én tudnék ezeknél jobb kifogásokat is találni, de a baj az, hogy egy-egy tényező számíthat, ám a magyar klubok valahogy évről évre kiesnek, és lassan elfogynak a magyarázatok. Egy-egy meccsnél tényleg lehet indokolni a balszerencsét, de az összesnél? A fenti csapatok hat meccsből hatot buktak ebben a körben, azért ez már tendencia, nem pedig egyedi eset.

Nekünk semmi jön jól: sem az, ha nem ismerjük a csapatot, mert az UEFA döntésének köszönhetően a semmiből jön, meg az se, ha túl jól ismerjük, mert véletlenül pont velük játszottunk edzőmeccset. Nem jó ha messzire utazunk, az se, ha közelre. Nem szerencsés, ha még nem vagyunk játékban, de az is gondot okoz, hogy a bajnokság miatt szerda-szombat ritmusban kell focizni. 

A Videoton egyébként bizonyíthatja, hogy néha magyar csapat is lehet az a lesajnált kiscsapat, aki kiejti a nevesebbet, és ehhez csak a francia riválist kell lenyomni. A fociban tényleg bármi megtörténhet, hát miért ne most jönne el a nap? Az nem jó jel ugyan, hogy az eddigi két körben sem sikerült mind oda-vissza verni a gyengébb ellenfeleket, de a továbbjutás megvolt, és ez a lényeg. Harcolni és küzdeni kell, és bármi megtörténhet.

De ha ki is verik a fehérváriak a Bordeaux-t, ez még akkor is csak egyszeri alkalom lesz, sajnos. A realitás az, hogy a sorsolásnál azért kell szurkolni, hogy az első körök máltai, luxemburgi, meg hasonló pofozógépeiből kapjunk ellenfelet, mert egyéb esetben már mi vagyunk az esélytelenek. Lássuk be, azért az izraeli meg dán klubok elég ritkán számítanak főszereplőnek az európai színtéren, nekünk mégis túl erősek.

Mindez azért nagyon szomorú, mert elvileg már jópár éve zajlik az erőltetett "futballosítási" program, stadionépítésekkel, no meg pár kiemelt csapatnak juttatott bődületes mennyiségű közpénzzel. Én speciel nem foglalkozom azzal, hogy ez mennyire sok európai összevetésben, engem csak az érdekel, hogy ezért a mutatott teljesítményért igenis messze túl sok. Ha a Videoton is kipottyan, akkor az utolsó futatott klub is könnyűnek találtatik. Milliószor leírták már, ez gáz, de nyilván lesz pár jól fizetett megmondóember, aki meg tudja magyarázni, miért ér meg minden fillért ez a színvonal.

A szurkoló pedig csak lemondóan legyint, megszoktuk hogy ez van. Tá se kell nézzünk a naptárra, hogy tudjuk: még tombol a nyár, a focistáinknak is van ideje strandolni, mert nemzetközi kupameccsek aligha rabolják az értékes idejüket...

0 Tovább

A fiatalítás varázsa

Valamiért csodát várunk attól, hogy fiatalabb játékosokat küldünk pályára a válogatottban.

Ez az egész generációváltásos történet már egész régóta tart. Hiszen Mészöly Kálmán is azt mondta, miután Marseilles-ben leégett a csapat, hogy "A mi időnk lejárt". 1969-et írtunk, most meg 2017-et, és a nóta ugyanaz: adjuk meg a lehetőséget a fiataloknak! Lassan a kölyökcsapatok háza táján is szét fognak nézni, hátha van ott egy-két istenáldotta tehetség...

magyarfoci

Pedig a fociban is tökéletesen igaz az, hogy a kor csak egy állapot. Amikor tétmeccsről van szó, akkor a legjobbakkal lehet a legtöbb eséllyel eredményt elérni- ebben semmi nagy bölcsesség nincs, ez tény. Természetesen van olyan, hogy egyszerre több fiatal tehetség robban be, és akkor feltűnőbb egy csapat tagjainak kicserélődése, de általánosságként biztosan nem igaz, hogy a fiatalítás csakis jó eredményt hozhat.

Mifelénk ez az egész nagyon jó mentség volt a mindenkori sikertelenségre: "ezt a selejtezősorozatot feláldozzuk, hogy beépítsük a fiatalokat, de majd a következő!" És mi mindig a következő, meg az az utáni sorozatokra készültünk, sose az aktuálisra. Nem is értem, Dárdai Pállal miért azt a célt tűztük ki, hogy épp az aktuális tornán legyenek ott a mieink. Lehet, hogy nem jól fogalmazták meg az elvárásokat, és aztán tessék, kénytelenek voltak nyáron is focizni a fiúk az EB-n.

Most épp Storck dobott be olyan játékosokat az oroszok ellen, akikről kiderülhet, egyszer még kulcsemberei lesznek a válogatottnak. Valahol őt is megértem, hogy kipróbálni csak élesben lehet a srácokat, de egy gyenge játékkal elszenvedett vereségre azért nehéz építeni. Pláne, hogy valamiért a sajtó egy része is nekiesett a német szövetségi kapitánynak, akit pár hónappal korábban a remek EB-helytállás után még istenítettek.

Valahol, valaki már tud valamit? Hogy néhány szervezőzseni az épp aktuális mágusnak adná át a kapitányi pálcát? Mondjuk például itt van Marco Rossi, aki elhagyta a bajnoki cím után a Kispestet, de nyilván van az a pénz, amiért visszacsábítható. Vagy itt van Paulo Sousa, a Videoton, a Maccabi Tel-Aviv, a Basel és a Fiorentina egykori sikeredzője, akinek e pillanatban épp nincs csapata. A kissé sótlan Storck helyett, akinek az EB után tényleg kevés sikerélménye volt, megint jöhetne egy új megváltó.

magyarfoci

Azt hiszem, Andorra ellen a mieink érte (is) játszhatnak. Ha nem jön ki a lépés, akkor talán már meg is van az utód. Sőt, akkor is, ha igen. Tudjuk, indokot a legegyszerűbb találni. Vagy azt, hogy erőltettett ütemű a fiatalítás- vagy azt, hogy túl lassú...

0 Tovább

Menny és pokol

A Honvéd megérdemelten nyerte a bajnokságot, de elvesztettek egy remek edzőt.

Azt gondolom, a Budapest Honvéd sok szurkoló szimpátiáját nyerte el ebben a szezonban. Nem voltak összevásárolt sztárjaik, nem öntötték bele a több csatornán átfolyatott közpénzeket, a stadionfejlesztésekben is háttérbe szorultak. Ami viszont még fontosabb, ők valóban támaszkodtak a saját nevelésű fiatalokra, ellentétben más klubokkal, akiknek a nevében az Akadémia csak díszként szerepelt.

magyarfoci

Kicsit visszatetsző volt, amikor a záróforduló előtt a Videoton edzője morgott, hogy buta az NB1 szabálya, ami pontazonosság esetén dönt, és a győzelmek számát tartja döntőnek. Nos, Henning Berg most nem panaszkodhat, nem ezen múlt: a pályán nem hogy a győzelmet, a döntetlent sem tudták kiharcolni a Honvéd ellen.

Persze a színvonalat azért érhetné pár keresetlen szó. Durvaságból jóval több volt, mint szép cselből, de azt mondják, a tét az ilyen meccsekre rányomja a bélyegét. És mivel a magyar meccsek eleve ritkán túlságosan szemet gyönyörködtetők, ha már ebből is lehet rontani, akkor...

Az kicsit különös, hogy a sikeredző, Marco Rossi rögvest a meccs után le is mondott. Bevallom, már azon sem lepődnék meg, ha holnaptól a Videoton vagy a Felcsút lenne az új állomáshelye, nálunk minden megtörténhet. A lényeg viszont az, hogy gyengébb helyzetből indulva érte el az aranyat csapatával, és ez még a magyar bajnokságban is nagy teljesítmény.

Az aranyrangadón kívül is volt izgalom. A Fradi lecsúszott a dobogóról, és ez azért elég ciki a számukra. A kupagyőzelem jelenthet majd kárpótlást, de nem úgy mentek neki a szezonnak, hogy még érmet sem szereznek. Az egyik klubvezető nyilatkozata magyarosan zseniális volt: nem voltak rosszak az igazolások, csak pár új játékos nem hozta azt amit vártak tőlük. Ez nálam egyet jelent a rossz igazolással, de hát nem én vezetek sikerklubokat, szóval biztos tévedek.

Az alvégen a régebben kipottyant Gyirmótot meglepő módon az MTK követte. Úgy látszik, az új stadiontól nem lettek jobbak vagy lelkesebbek a kék-fehérek, így aztán a furcsa kialakítású betonteknőben jövőre olyan csapatok vendégeskednek majd, mint a Budaörs, a Dorog vagy a Csákvár. 

magyarfoci

Eközben pedig a kelet-magyarországi trió, a Mezőkövesd, a Debrecen és a Diósgyőr maradt az élvonalban. Az utóbbi kettőért kifejezetten kár is lett volna, fellegvárnak számítanak, még szurkolóik is akadnak- de jövőre vélhetően kevésbé idegtépő idényt szeretnének maguknak. Kiderül, mire mennek majd, de az én tippem az, hogy megint az egyik pesti csapat kerül majd bajba 2018-ban.

A fociélet persze nem áll meg, jönnek válogatott meccs, és a "legjobb" csapatokra rövidke pihenő után máris várnak a nemzetközi megmérettetések. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ők sose foghatják az esetleg bukdácsolást a hazai bajnokságban a nemzetközi kupasorozatokra, mert a többségük két meccs után ki szokott pottyanni, és aztán lehet az NB1-re koncentrálni minden idegszállal.

Hogy jó volt-e a bajnokság? Kérdés, mit értünk "jó" alatt. Izgalmas volt az élen és a kiesőjelölteknél is a küzdelem, ez feltétlenül pozitívum, de ha valaki csak az utolsó sorsdöntő meccset látta, aligha ájult el a színvonaltól. A hangulat is kérdőjeles, mert néző továbbra sincs túl sok a lelátón: a bajnokságról döntő meccsen megtelt a stadion, de a Fradi-Újpest félházzal ment. Annyi próbálkozás, fogadkozás volt már, hogy ez változzon, az eredményt látjuk. Ez nagy kihívás marad továbbra is. 

Aki eddig nem morzsolódott le a szurkolók közül, az már valószínűleg nem is nagyon fog, ennyi bázisa mindig lesz a magyar focinak. És amíg a politikai hátszél is megvan, pénz is lesz. Azt hiszem, senki nem mer belegondolni abba, mi lesz, ha ez az egész kártyavár bedől: ujjongunk az izgalmas végjáték miatt, közben meg érezzük belül, ez az egész már csak látszat. Na, az lesz aztán nagy móka és élethalálharc, ha egyszer eljön az igazság pillanata, és kiderül, mit ér igazán a magyar foci!

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

blogavatar

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Utoljára kommentelt bejegyzések