Pár tucat drukker

Merjünk kicsit álmodni: Pintér Attila már 50-100 igazi szurkolóval is beérné.

Én tudom, hogy a pénz rohadtul nagy úr. Ha valakit megfizetnek, akkor mindenféle helyre eligazol. Abszolút nem akarok a magyar bajnokság olyan csapataira mutogatni, ahol csak pénz van, teljesítmény nincs: a Kínába vagy arab országokba igazoló sztárok is lehajolnak az apróért.

Mondjuk Felcsútra egyelőre nem Iniestát sikerült elcsábítani levezetni (még), de azért két csapatra való zsoldost igazoltak az egyébként gyökértelen, és akadémiaként csekély eredményt felmutató klubhoz. És a jelentős részben külföldi focisták között vannak szép számmal drága, ám haszontalan játékosok.

Ugyan Pintér mester rendszeresen kap hideget-meleget szakmai munkájáért, ezt a szedett-vedett, lélektelen bagázst bevitte a magyar kupába, ami derekas teljesítmény. Az egy másik kérdés, hogy a magyar futballkörökben közutálatnak örvendő felcsútiak sikerének nem gratulált szívből senki. 

Valahol nagyon rossz érzés lehet azt tudni, hogy a csapatodnak kizárólag ellendrukkere van. És aztán kifakad az elkeseredett edző, hogy talán, majd egyszer, egy szebb, távoli jövőben lesz 50-100 drukker, aki szívből biztatja a felcsúti aranylábúakat. Mert nyilván fáj, hogy ennyi sincs.

Az őszinteség meg a magyar foci nem jár éppen kéz a kézben, de ez a kicsúszott mondat sokat elárul, hol tartunk. Nem az 5-10-20 ezres arénák kellenek ide, hanem legalább egy maroknyi igazi szurkoló. Nem ingyenjegyesek, nem szervezett gyerekcsoportok meg kivezényelt kiskatonák, hanem olyan emberek, akiknek számít a foci. A Diósgyőr újabb veresége azt a szomorú forgatókönyvet vázolja elénk, hogy az egyik fellegvár a szép új stadionját a másodosztályban lakja be.

Ha pedig velük tart a Vasas is, akkor végképp tragikus helyzetkép tárulhat elénk. És most kezdi el az ember megérteni, miért is vetődik fel a látszámemelés ötlete, újra, sokadjára. Hiszen iszonyú blama mindenki előtt, hogy a nagymúltú, népszerű csapatok az ajcsiba kapott új stadionokkal a második vonalba kényszerülnek, és az élvonal(?) lassan teljesen ellaposodik.

És az a szomorú, hogy a kormányt (és nyilván a stadionépítéseket is) teljes mellszélességgel támogató Origo címlapján arról áradozik, micsoda fantasztikus hangulat volt a dunaszerdahelyi focicsapat rangadóján. Jegyezzük fel, egy ilyen összeállítású csapat meccséről írnak nagy lelkesedéssel a magyar sajtóban: Macej – Koštrna, Šatka, Záhumenský – Živković (Almási 82.), Ljubičić, Herc (Divković 60.), Pambou, Davis – Vida (Pačinda 68.), Bayo. Ebben a gárdában még annyi magyar srác sincs, mint a felcsútiaknál, pedig ez nagy szó!

Állítólag még sok magyar szurkoló is inkább Dunaszerdahelyre megy, ha a DAC komoly meccset játszik. Hát ezzel nem büszkélkedni kellene, ezen inkább sírni lehetne. Hogy miért nem Diósgyőrbe, az Üllői útra járnak át a magyar nemzetiségű drukkerek onnan? Miért nincs videó arról, ahogy tízezer ember Pakson énekli az Atomváros blues-t? 

De hát ezek messzire vezető dolgok lennének. Odafenn, a foci csúcsán továbbra is sok ezer nézőről álmodoznak. Odalenn meg az van, hogy egy szlovák bajnoki hangulatáról írnak magyar lapok, egy pénzzel kitömött magyar csapat edzőjét pedig pár tucat néző boldoggá tudna tenni. Na ez a realitás!

0 Tovább

Végre, átszervezés!

Azt pletykálják, nagy változások jönnek a magyar fociban.

Ha már tényleg reménytelennek látszik a hazai labdarúgás helyzete (ez az állapot 4-5 évente, a rendszeresen elbukott selejtezők, európai kupaégések után mindig bekövetkezik), akkor mindig a csodaszerhez nyúlnak a vezetők: jöhet az átszervezés.

Nem sorolom a létszámváltozásokat, írtam én már ezekről régebben. Tudom, hogy most pont ugyanaz lesz az érv a létszámemelésre, ami a csökkentésre: izgalom, színvonal, javul a magyar foci helyzete úgy általában, több fiatal jut lehetőséghez és így tovább...

Nálunk annyira csodás a futballközeg, hogy ellentétes intézkedéseknek mind ugyanolyan irányú a hatása. És ez igaz, elméletben és gyakorlatban is: előbbi szempontból minden döntés hasznos, a gyakorlatban meg az derül ki, hogy bármit tesznek, a lecsúszás folyamatos.

Olvasom, hogy ez a mostani emelés azért lenne jó, mert letöri a fizetéseket (ugyan hogy?), több magyar fiatalnak jut lehetőség (ugyan miért?), és végül jobb lesz a magyar válogatott (ugyan mitől?). Pedig van egy érdekesség: már bőven túl vagyunk a bajnokság kétharmadán, és bármilyen színvonalú is, kétségtelenül izgalmas. A két éllovasnak azonos a pontszáma, a jelenleg harmadik helyezettet egyetlen pont választja el a hatodiktól, a három utolsó között pedig szintén egy pont van.

Tulajdonképpen mi többet akarunk a magyar bajnokságtól, mint hogy legyen igazi harc, versengés a helyezésekért? Ugyan ki meri komolyan hinni, hogy attól bármi alapjaiban megváltozik, hogy 12 helyett 18 csapat lesz, és mondjuk a hétvége mostani meccsei mellett lesz egy Soroksár-Kisvárda rangadó is?

Mert ugyebár mi az, amihez nem nyúlunk: a finanszírozás. Az marad, azaz az állam tartja fenn és működteti az élvonalbeli csapatokat közpénzből, üzleti alapoknak nyoma sincs. Mesterségesen felpumpált tévés bevételek, irányított szponzorok, TAO-pénzek- a nézőktől származó bevétel meg elhanyagolható, jobb lenne ha nem is mehetnének be.

És ezzel senki nem is fog kezdeni senkit, mert túl sok érdeket sértene. Hogy 8 vagy 28 csapat lesz az élvonalban, teljesen mindegy, mert a csúcstól a legalsó szintig életképtelen a jelenlegi struktúra. Ám erről senki nem szeret beszélni. Inkább születnek az újabb és újabb forradalmi koncepciók, szintén közpénzből. 

Szóval ami van, szemmel láthatóan jó mindenkinek, pár ilyen átszervezéssel letudják a fejlesztést. Ha úgy nézzük, tulajdonképpen mindenkinek jó a látszattevékenység- kivéve a sportot magát. Az meg ugye kit érdekel? Már a nézőket se nagyon...

0 Tovább

A meglepetések napja

Február 3-án két különleges Super Bowl-t is játszottak.

amerikaifoci

Mivel holnap (magyar idő szerint február 5-én) kerül sor az amerikaifoci idei döntőjére, érdemes felidézni két olyan döntőt, ahol nagyon váratlan eredmények születtek. És ami még különlegesebb: mind a kettőnek a most is játszó New England Patriots volt az egyik szereplője.

Amikor a 2001-es idény zárásaként a váratlanul jól szereplő Patriots a fiatal irányító, Tom Brady megbízható játékával beverekedte magát a 2002. február 3-án játszott Super Bowl-ba, igencsak esélytelennek számított. A St. Louis Rams remek támadójátékáról volt híres, a "The Greatest Show on Turf" becenevet aggatták rájuk. Kurt Warner ezerszer rutinosabb és elismertebb irányító volt, mint Brady, és mivel két éve már megnyerték a Super Bowl-t, most is rájuk fogadott szinte mindenki.

A 2011. szeptember 11-i támadások miatt különleges biztonsági intézkedések közepette zajló Super Bowl nem egészen azt a forgatókönyvet hozta, mint amit a szakértők vártak. Az akkoriban elsősorban védelméről híres Patriots húzott el, és ugyan a Rams felzárkózott, egy utolsó pillanatos mezőnygóllal a Patriots-é lett a győzelem. Jellemző, hogy akkoriban mennyire nem Brady-re épült a New England támadójátéka: összesen 145 yardot passzolt a meccsen, míg Warner 365-öt, de ez sem volt elég a sikerhez.

amerikaifoci

2007-ben viszont teljesen ellentétes volt a felállás. A 2008. február 3-i Super Bowl-ig minden meccsét megnyerő New England Patriots irányítója, Brady, és edzője, Bill Belichick ekkor már igazi sztár volt, három Super Bowl-győzelemmel a hátuk mögött. Sőt, Belichicknek még korábban, védőkoordinátorként is összejött kettő, a New York Giants csapatával.

Pont ez a csapat volt az ellenfél a nagydöntőben. A Giants idénye enyhén szólva sem volt hibátlan, de valahogy eljutottak a rájátszásig, ahol három idegenbeli győzelemmel sikerült továbblépni. Ezzel együtt sem tettek sokan nagy pénzt Eli Manningék sikerére, mert sokkal inkább a Patriots pontgyárosainak fesztiválját várták, amivel a történelem második veretlen Super Bowl-győztes csapatává válhattak volna.

Ezek után jött a meglepetés, a Giants 17-14-re győzött. Az NFL történetének egyik leghíresebb jelenete játszódott le, amikor az egyébként elkapólegendának nem mondható David Tyree a sisakjához szorítva húzott be egy labdát, s ezzel került touchdown-közelbe a Giants.

amerikaifoci

A közvéleményt ez az eredmény éppen úgy sokkolta, mint a 2002-es. Az idén talán már nem mernek ennyire egyértelmű esélyest kikiáltani, noha szinte minden a Patriots mellett szól. Ám mivel a Super Bowl-t nem elemzők és okoskodók döntik el, a valóság majd a pályán derül ki.

Egy biztos: Tom Brady átélt már jó és rossz meglepetéseket. Miközben 2002-es győzelme idején ő volt a történelem legfiatalabb Super Bowl-győztes irányítója, idén ő válhat a legidősebbé. Összesen nyolcadjáre léphet pályára nagydöntőben, ami elképesztően nagy szám. Érthető hát, miért tekintenek rá igazi legendaként a sportágban- s bizony benne van a pakliban, hogy újra győzelemre vezeti a csapatát a Philadephia Eagles ellen. De ehhez az ellenfélnek is lesz egy-két szava, mert ahogy minden normális sportban, itt sem a nevet és a kort díjazzák, hanem a teljesítményt. Egy szó mint száz, biztosan nagy küzdelem és jó meccs várható, érdemes lesz éjszakázni miatta!

0 Tovább

Egy új bajnokság

Meglehetősen kiszámíthatatlan rájátszás várhat ránk az NFL-ben.

Mondjuk ki őszintén: gyakorlatilag mindenki melléfogott az idén a jóslataival. Az amerikaifoci felkent szakértői se nagyon számoltak azzal komolyan, hogy olyan csapatok csúsznak be a rájátszásba mint a Buffalo Bills, és olyanok dominálnak az alapszakaszban mint a Los Angeles Rams. Nyolc olyan csapat jutott tovább az idén, ami az előző évben csak külső szemlélője volt a rájátszásnak- ez is csak a bajnokság szurkolói szemmel nagyon üdítő változatosságát jelzi.

Azért jó ez a nézőknek, mert nem azzal ülünk le a bajnokság legelső meccse előtt a tévé elé, hogy "az alapszakaszt nézni is kár, megint a szokásos csapatok lesznek az élen". Hát nem egészen. Meglepetéssel indult a szezon, amikor a bajnok Patriots otthon kapott ki, de aztán a New England konferencialesőként ment tovább- ez egyike a kevésbé meglepő történéseknek. Hasonlóan számoltunk a Pittsburgh Steelers jó eredményeivel is. A tavaly a döntőben elbukó Atlanta Falcons továbbjutására is számítottunk, arra már kevésbé, hogy csak az utolsó fordulóban, csoportharmadikként harcolják azt ki.

A negatív meglepetések közül volt, aminek váratlan sérülések, eltiltások lehetnek a magyarázatai, és volt, amelyik csapat egyszerűen csak rettentően visszaesett. (Nem kevés gárdánál máris keresik az új edzőt, ami jelzi, sok helyen a váltásban látják a megoldást.) A Cleveland Browns az egyetlen kivétel a rossz szereplést illetően, mert senki nem várt tőlük semmit, na de például a New York Giants leégése már sokkal váratlanabb volt.

Bármi is volt a háttérben, most hétvégén olyan párharcok várnak ránk, amelyekre kevesen számoltak, pont ezért hozhatnak újabb meglepetéseket. A Wild Card kör általában is hoz pár egyoldalú mérkőzést, és az idén is előfordulhat ilyen. A Kansas City Chiefs, ha jó napot fog ki, lényegesen ütőképesebbnek tűnik a Tennessee Titans-nél, nálam ez fix hazai győzelem. A számomra a továbbjutás ellenére sem meggyőző Carolina Panthers pedig szerintem simán elbukik a megújult, váratlanul erősnek tűnő New Orleans Saints-szel szemben.

Ha az idény egészét nézem, a fiatalos lendületű meglepetéscsapat, a Los Angeles Rams sokkal jobbnak tűnik az Atlanta Falconsnál. De utóbbiban kifoghatnak nagyon jó napot a támadók, győzelemmel zárták az alapszakaszt, szóval elvileg bármi lehet- mégis inkább a Rams-t húznám be.

Minden évben szokott lenni egy meglepetés, és én most úgy érzem, a surranópályán továbbjutó Buffalo Bills, ha már majdnem két évtizedet vártak a rájátszásra a szurkolók, még egy kört legalább szeretne, ezért nagyon odateszik magukat a Jacksonville Jaguars ellen. Ne feledjük, a Jaguars talán az NFL leggyengébb csoportjában lett első, és a viszonylagos jó teljesítménye ellenére sem mondható Blake Bortles világverő irányítónak. Ha a védelem tartja magát, jó meccs lehet ez, de a végén szerintem a Bills fog örülni- és készülhetnek egy jó kis kirándulásra Foxboróba, ahol ritkán terem nekik babér. 

De mit lehet tudni, talán majd pont most!... Volt már annyi váratlan eredmény az idén, hogy én már bármit el tudok képzelni- s pont ezért egy meccset sem szeretnék kihagyni, mert hatalmas izgalmak várhatók. Már úgyis csak 11 összecsapás van hátra, szóval aki szereti az amerikaifocit, ezeket már úgyis nézni fogja, mert utána jön a hosszú, unalmas holtszezon.

0 Tovább

Hosszú, hideg tél

Hiába épülnek új stadionok, két és fél hónapon át nem jut szórakozás a magyar foci szerelmeseinek.

magyarfoci

Néha arra gondol az ember, hogy a magyar klímánál durvább nem létezik. Nyáron simán negyven fok is lehet, ami azért kifejezett forróság, télen viszont jöhetnek a mínuszok, a nagy havak. Egyébként tényleg olyan szélsőségekre kell felkészülni, amire máshol nem nagyon.

Felmerül a kérdés, lehet-e egyáltalán olyan stadionokat tervezni, amik téli-nyári üzemmódra egyaránt alkalmasak? És főleg, ha van ilyen, műszakilag csúcsszínvonalú, fedett aréna építésére lehetőség, pénz van-e arra, hogy teleszórjuk ilyenekkel az országot? 

Kétségtelen, megpróbálták ezt a nagy mutatvány az ország vezetői, de láthattuk, durva esőben elhallasztották a meccset a Pancho Arénában, hiába fűthető a pálya mondjuk Balmazújvárosban, ha azt bekapcsolni nincs pénz és így tovább. A végeredmény: ebben az évben is két és fél hónapra nyúlik a téli szünet. Be kell hát érni Real, Barca, Manchester United vagy Juventus meccsek nézésével a szurkolóknak, ami azért nem olyan, mint egy Paks-Mezőkövesd rangadó.

A 12 csapatos bajnokságnak már túl vagyunk a felén, hiszen 19 forduló ment le a 33-ból. Tulajdonképpen a mostani állás nem mondható meglepőnek, mert az első két helyen a "gazdagék" állnak, a Fradi és a Videoton. Az ezekbe a csapatokba tolt iszonyú pénz a kezdeti bukdácsolás után dolgozni kezdett, és most viszonylag magabiztos a két éllovas előnye.

A harmadik helyre a borzalmasan indult Debrecen kapaszkodott fel. Be kell vallani, ez mindenkit meglepett. Sztorikat hallottunk a kiugrani próbáló tulajdonosról, aki minden jó játékos leépítésével már csak vegetálásra ítéli a klubot. Pletykáltak arról, a városban legendának számító edző, Herczeg András kiborult a gyenge játékosállomány miatt.

Aztán nem történt más, csak a sokszor bizonyító szakember most is gatyába rázta a jórészt helyi kötődésű játékosokból álló csapatot. Magyarországon vagyunk: ha egy csapat semmi nagyot nem csinál, csak fegyelmezett és hajtós, egész messzire juthat. Ez a Debrecen most ilyen. És a játékosállomány jó példája annak, mennyire nem lehet statisztikákkal leírni egy bajnokságot. Látszólag a DVSC nem játszat fiatalokat, nem támogatja a saját nevelést, közben jobban megnézve láthatjuk, a túlnyomó többsége a játékosoknak debreceni, csak nem 20, hanem 23-25 évesek.

magyarfoci

Pont az ellentéte ennek a csapatépítésnek az, ami Felcsúton történik, ahol a szintén vagyonokból gazdálkozó klub zsoldosokat verbuvál. Ott sincsenek fiatalok a csapatban, de saját nevelésűek se. Szóval az csak a látszat, hogy ez a két csapat ugyanúgy nem törődik az utánpótlással- és öröm látni, hogy a klubhoz jobban kötődő emberek eredményesebbek, mint az összevásároltak.

A középmezőnyt vezető Honvéd tavaly messze erőn felül teljesített, és ahhoz képest most megállják a helyüket- de címvédés ebből nem lesz. Az őket követő csapatok kissé szürkék, nem sok karakter fedezhető fel mondjuk a Paks, a Vasas vagy az Újpest játékában, és ez sajnos visszaköszön a nézőszámokban is. A Diósgyőr harcossága kiemelhető, és ha talán az új stadionban, otthon játszhatnak, pár plusz pontot hozhat a hazai hangulat.

Az alsóházban igazi hullámzó teljesítményű kiscsapatok vannak. Őszintén szólva keveseket lepne meg, ha mondjuk egy Balmazújváros vagy egy Mezőkövesd kipottyanna. Ezeknek a kluboknak egyszerűen nincs meg a háttere: se szurkoló, se értelmezhető utánpótlásbázis nincs, a pénzek is mind állami forrásból jönnek (támogatók vagy TAO- szó nincs igazi üzleti alapú szponzorokról). 

Igazán ironikus persze az lenne, ha a szép új stadiont kapó Haladás lenne az egyik kieső. Nálunk néha rosszat tesz az új aréna, az MTK például a vadonatúj betonteknőben bukott el, igaz, most toronymagasan vezetik a másodosztályt. Így aztán a rendszeresen kijáró 2-300 néző nem csak jól elfér az új stadionban, még jól is szórakoznak. 

No de vissza az élvonalba! Azt gyanítom, hiába van még hátra sok forduló, a bajnoki cím a Fradi és a Videoton között dől majd el. A kiegyensúlyozott Debrecen megcsípheti a bronzot. A Mezőkövesd kiesését nagyon valószínűnek tartom, de szerintem nem a Balmaz csatlakozik hozzájuk, hanem vagy a felcsútiak, vagy a Haladás. 

Esetleg tévedek. A kérdés, amin hosszú heteken át lehet gondolkodni: számít? Vagy ha az összképet nézzük, a magyar foci már évek, évtizedek óta folyamatosan téli álmát alussza, amit csak időnként zavar meg jelentéktelen epizódként egy bajnokság?...

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

blogavatar

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Utoljára kommentelt bejegyzések