A Ben Johnson-botrány

28 éve pattant ki az olimpiák egyik leghírhedtebb doppingügye.

botrány

1988-ban Szöulban rendezték a nyári olimpiát. Ahogy mindig is, úgy ott is kiemelt figyelem irányult a 100 méteres síkfutás döntőjére. A zseniális amerikai atléta, Carl Lewis nagyon komoly kihívót kapott Ben Johnson személyében. Négy évvel korábban Lewis nyerte az aranyat, ám Szöul előtt Johnson lett az első a világbajnokságon.

A mindenáron győzelmet kívánó Ben Johnson mindent beleadott- egy kicsit talán többet is, mint kellett volna. A szeptember 24-én rendezett döntőt szenzációs, 9,79 másodperces idővel nyerte, fölényesen maga mögött hagyva Carl Lewist, és mondani sem kell, róla szóltak a sportvilág hírei.

Alig három nappal később viszont megint Johnson nevével voltak tele a címlapok: a doppingvizsgálat eredménye szerint szteoridokhoz nyúlt. Ő először azt állította, tudtán kívül került a szervezébe tiltott szer, később bevallotta, már az 1987-ben felállított világrekordot is doppingolva érte el. Természetesen óriási volt a felháborodás a sportvilágban is, a sportkedvelők körében is.

Edzője után arról beszélt, a sztársportolók mindegyike doppingolt, és Johnson csak peches volt, mert megbukott, míg a többiek nem. Ez az állítás nyilván inkább csak vádaskodásnak tűnt, de a kellemetlen helyzet az, hogy maga Carl Lewis is magyarázkodni kényszerült, amikor kiderült, 1988-ban háromszor is gyanús mintát szolgáltatott. Ugyan a vizsgálat tisztázta, hogy az akkori szabályoknak megfelelő magyarázatot adott, de kétségkívül gyanús volt az eset. Sajnálatos módon a Johnson által szintén legyőzött Linford Christie vagy Dennis Mitchell is megbukott valamikor doppinggal- az egész döntő mezőnyéből egyetlen ember volt, aki soha nem keveredett gyanúba.

botrány

Akkor persze még úgy tűnt, csak egyetlen ember volt sáros, ezért Ben Johnson lett a közellenség. Ma már azért árnyaltabban látjuk a képet, és egyre többször érzi úgy az ember, bizonyos sportokban, például a kerékpárban, atlétikában szinte mindenki a lehető legkifinomultabb eszközöket veti be az edzésen túl a győzelemért- nem ritkán a szabálytalanság hátárát is átlépve. És bizony előfordul olyan, hogy nem az bukik meg, aki a legtöbb doppingot szedi be, hanem az, aki a legkevésbé ügyesen csal...

Szóval lehet arról beszélni, hogy mocskolta be a szent sportot Johnson, de nem ő volt az egyetlen doppingoló- sajnos. És az, hogy egyre fejleszteni kell a vizsgálati módszereket, azt jelzi, a győzelem mostanában is mindent megér a sportolók egy részének.

0 Tovább

Páros befutó

Mindenki meghatódott a triatlonos testvér segítségnyújtásán, de ha az eufórián túljutottunk, azért van min gondolkodni.

A sztorit most már mindenki ismeri: Alistair Brownlee és testvére, Jonathan mind a ketten a triatlonsport sztárja, nagyszerű eredményekkel a hátuk mögött. A világ körüli versenysorozat utolsó, mexikói állomásán Jonathan állt jobban, amikor pár száz méterrel a cél előtt teljesen kikészült. Testvére, Alistair utolérte, de nem hagyta le, hanem betámogatta a célba. Még arra is ügyelt, hogy Jonathant kvázi belökje a célba maga előtt, így az összetettben jobban álló fivére szerzett több pontot.

Az egész világot bejárták a megható képek, ahogy a sportoló testvérek egymás mellett futnak, és Alistair önfeláldozásáról is szó esett, aki lemondott a saját jobb eredményéről. És ez tulajdonképpen valahol szép is.

Csak éppen ők nem amatőr hobbisportolók, hanem komoly pénzeket kereső profik. Persze, Alistair jó fej volt, de az összetett győzelemre ezen az utolsó mexikói versenyen már csak Jonathannak volt esélye. Meglehet, hogy Alistair egy vagy két hellyel hátrébb végzett, de megadta az esélyt arra a tesónak, hogy segítségének köszönhetően megnyerje a legfontosabb címet.

És mivel profi sportolókról van szó, az emberben felmerül a kérdés, hogy egyéni sportágban korrekt a másik támogatása? Tehát ha nem testvérekről van szó, hanem olyan versenyzőről, aki egy csapatban van a másikkal, és kifejezetten azért van ott, hogy segédkezzen, ha szükség van rá? Valahogy úgy érzi az ember, egy birkózó, egy rövidtávfutó, egy teniszező, egy sportlövész vagy egy triatlonos elsősorban magára számítva küzdhet a sikerért. Láttunk persze már jeleneteket a sportban, amikor valaki segíti a versenytársát, és ezek gyakran bejárják a világot, de sorsdöntő helyzetben a riválisok nem feltétlenül örülnek ennek.

Ezért megértem valahol, hogy a spanyol triatlonosok óvtak. Számukra itt nem a testvéri szeretről szól a történet, hanem arról, hogy a versenyben jól álló versenyző nem osztotta be jól az erejét, elgyengült, és akkor valaki más nyúlt a hóna alá. Olvasom, hogy a szövetség szerint ez a fajta segítségnyújtás nem szabálytalan, tehát minden a legnagyobb rendben vele. 

Ám a mai, minden kiskaput kihasználó élsportban (ott vannak ugyebár a kiszivárogtatott "felmentések" a teljesítményfokozásra is alkalmas gyógyszerek használatával kapcsolatosan, ami sok sztársportolót érint) nem lepne meg, ha páran eltöprengenének azon, hogyan lehet csapatsportot csinálni a triatlonból is. Csak úgy, barátilag.

És most, amikor ujjongva teszik közzé ezt a gyönyörű jelenetet a magyar lapok is, ha a mi versenyzőnk kerülne hátrébb az összetettben a segítségnyújtás miatt, akkor is így tennék közzé a videót? Vagy a szokásos nemzetközi magyarellenes sportösszeesküvést emlegetnénk, mint az gyakran előfordul?

A kérdés költői. És az eszmefuttatást se kell annyira komolyan venni, csak meglódult a fantáziám: éljen a testvéri szeretet a profi sportban is!

0 Tovább

Kesztyűzés a szabadban

A boksz sem rossz mozgásforma ám, pláne ha jók hozzá a körülmények.

mozgás

A harmadik kerületi szabadtéri fitneszparkokban sokfelé bele lehet ütközni. Én már többet kipróbáltam, és egyszrészt azt kedvelem bennük, hogy könnyen lehet használni az eszközöket, másrészt azt, hogy meglepően tartósak, bírják a strapát. Igaz, túlzás lenne azt mondani, hogy nap mint nap több tucat edzeni vágyó rohanja meg, de néha azért használják, alkalmanként gyerekcsapat ugrándozik rajtuk és éri eső, nap, szél. Ehhez képest igazán korrekt állapotban vannak azok is, amiket évekkel ezelőtt építettek.

mozgás

Ami még plusz pont, az a fejlesztés: az újabb parkokban felbukkannak új eszközök is. Én ennek most kifejezetten haszonélvezője lettem, mert a most megnyílt, tőlem macskaugrásnyira levő parkban a szokásos zöldre festett gépeken és street workout dolgokon túl van egy bokszzsák is. 

A családi vidéki házában van saját bokszzsákom, de sajnos elég ritkán jutok el oda, hogy egy kicsit kesztyűzzek. Most viszont kihasználtam az alkalmat, a bevált kesztyűimmel jöttem vissza Pestre, és alig vártam az alkalmat, hogy dolgozzak velük egy kicsit. A parkban a gépekkel jól be tudtam melegíteni, és két zsákolós sorozat között be tudtam iktatni másféle gyakorlatokat. Igazán kerek lett így az élmény. 

mozgás

Tulajdonképpen a boksz hibátlan kis sport, felszabadító dolog a zsákot püfölni, miközben mozog az egész test, ha még a lábaddal sem csak egy helyben állsz. Mai modern világunk szempontjából csak egy hibája van: kesztyűben nehéz szelfit készíteni. Nem mondom, megoldható a kép készítése, de az se tragédia, ha ezúttal a fotó elmarad. Inkább az ütések helyes kivitelezésére érdemes koncentrálni, hadd sírjon a zsák- ha baja van ezzel, majd posztol képet ő...

0 Tovább

Az úszást nem lehet megúszni

Ezt a mozgásformát mindenkinek nagyon ajánlják- csak ne lenne annyira unalmas!

mozgás

Mivel búvárkodok, sokan azt hiszik, ha épp nem külföldön vagyok merülni, akkor minden időmet az uszodában töltök. Ám meg kell mondjam, leegyszerűsítő általánosítás, hogy minden búvár szeret úszni, az végképp nem igaz, hogy mind búvár kiváló úszó. A víz alatt éppenséggel nem is törekszünk túl sok mozgásra.

Viszont néha azért csak-csak kell mozogni valamit. Én időnként futok, súlyzózok, jógázok, és igen, néha még úszásra is ráveszem magam. Mindenki azt mondja, hogy ez egy roppant egészséges mozgásforma, és kétségtelen, nem terhelem meg magam nagyon tempózás közben, nincs utána izomlázam, szóval bizonyára hasznos.

Tegnap a Csillaghegyi strandon jártam, ami kerületünk egyik rendezett kis helye, és azt kell mondjam, a fürdőváró szerdákon az ára is igazán megfizethető. Ráadásul a belépőért nem csak úszni, még szaunázni is lehet, ami külön öröm. Már téliesítve van az úszómedence, felhúzták rá a sátrat, ami a kánikulai időjárást tekintve elsietettnek tűnhet, ám a naptár nem hazudik: szeptember közepe van.

Csillaghegyen az a jó, hogy nem kell egymást kerülgetni úszás közben, nincsenek túl sokan délelőttönként a medencében. Amikor ránéztem a táblára, ahol kiírták, 23 fokos a víz, az jutott eszembe, nekem sem kellene itt lennem. De ha már fizettem a belépőért... Ha tengeren vagyok, ilyen vízbe már vastag búvárruha kell, itt viszont csak egy módon lehetett a hűs vízzel szembeszállni: úszással.

mozgás

Nekivágtam, és róttam a hosszakat. Nem igazán szeretek úszni, és bevallom, kicsit unatkoztam is. Az egyetlen ami ilyenkor kis motivációt ad, az a medencéből is jól látható óra: résztávokat tűzök ki magam elé, és persze számolom, mennyit úsztam már le. Igyekszek tartalmasan eltölteni egy órát.  A sátor miatt még nappal is kissé félhomályos medencében nem nagyon érzékelni az idő múlását, nézelődni sem nagyon lehet. Néha jönnek szembe más úszók, és ilyenkor mindig megállapíthatom, hiába múltam negyven, mégis abszolút fiatalnak számítok errefelé. Úgy fest, az úszás nem az ifjak sportja.

Azért jóleső érzés kimászni a vízből egy óra múlva, egyrészt mert vár a meleg szauna, másrészt mert az ember úgy érzi, teljesített valamit. A bő másfél kilométernyi tempózás persze nem nagy kunszt egy jobb úszónak, én viszont ezzel is elégedett vagyok. Közben csendben irigylem azokat, akik ezt igazán élvezni tudják...

A mozgás már csak olyan, hogy néha le kell tudni győzni önmagunkat: a lustaságot, vagy bizonyos dolgokkal szembeni ellenérzéseinket. Az úszást sem lehet megúszni, ha az ember változatosan akar edzeni, és azt kell mondjam, utólag azért az is jobbnak tűnik, mint közben. Szóval a télen ismét beiktatok pár ilyen napot- aztán sokkal jobban fogom élvezni azt is, ha eljutok egy meleg tengerhez.

0 Tovább

A pasik és az aerobic

Vélhetően sokan álmodoznak ilyen edzőtermi kalandról.

mozgás

A fogyni vágyó férfiak egy része nyilván úgy hiszi, azért jó aerobicterembe járni, mert ott csupa bombanő tolja feszes cuccban, és persze mind imádják a betévedő magányos pasikat.

Aztán aki járt már csoportos órán, az szembesülhetett vele, hogy kissé túlsúlyos, mackónadrágos, durván izzadó vendégek próbálják jól-rosszul követni az oktató mozdulatait- és nem csak nők, férfiak is nagyjából ugyanúgy küzdenek azzal, hogy a valóságban nem megy minden olyan flottul.

mozgás

A realitás persze csak annak kiábrándító, aki kizárólag az illúziókat kergetve vesz bérletet a fitneszterembe. Pedig a buta elképzeléseket jobb otthon hagyni. Eleinte tényleg vért, verítéket és könnyeket ígér csak a mozgás, de aztán eljöhet a pillanat, amikor régi álmok válnak valóra. Nem úgy, nem azok, mégis nagyon elégedetté tehetnek minket a sok munkával elért eredmények. És esetleg nem mi fogjuk lesni a legcsinosabb nőket a teremben, hanem mások irigykednek ránk...

0 Tovább

Hirdetés

Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztorik, klasszikus videók és minden más a sport színes világából. Bekapcsolódni ér, akár olvasóként, akár hozzászólóként. Felmentést az kaphat, aki úgy dönt, ideiglenesen feláll a monitor elől és maga is belevág a rendszeres testmozgásba...

Hirdetés

Hirdetés

Legfrissebb bejegyzések

Hirdetés

Hirdetés

Utoljára kommentelt bejegyzések

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés